Budai Napló, 1936 (34. évfolyam, 1209-1243. szám)

1936-01-15 / 1210. szám

Bu,dai Napló 1936 január 15. A hegygerinceken járó kilátásos autóútvonalak Buda a székesfőváros tüdeje Király Kálmán tanácsnok: A munkában elfáradt fővárosi polgár szíve­sebben lakik Budán, vagy legalább is odajár vasar- és ünnepnapokon kirándulásokra. Az autóforga­lom rohamos növekedése felette fontossá^ teszi, hogy gépkocsiközlekedésre alkalmas oly útvona­lakról gondoskodjunk, amelyekről szép kilátást le­het élvezni. E mellett az is kívánatos, hogy a vár roskép egyre változzék. Ez az elgondolás bírta rá a főváros vezetősé­gét arra, hogy a budai hegyvidék csúcspontjait kilátó autóútvonallal kapcsolja össze. Ennek a mintegy 15 km hosszú útvonalnak leg­nagyobb része ma már kész. Az út a Lágymányosról fel a Sasadi-úton a Farkasréti-temető mellett a Hóvirág-útra vezet, Kívánatos ennek a folytatása a Svábhegyre, ege? szén a Normafáig. A Normafától már kész az út a Pozsonyi- (János-) hegyre, onnan le a Buda- keszi-útig, majd innen a Petneházy-rét mellett el­vezető Petneházy-úton keresztül az ú. n. Nagy­rétre juthatunk. Innen útunk a Nagykovácsi-, Hi­degkúti- és Nagybányai-utakra át a Rózsadombra, onnan le a Pusztaszeri-útra, majd fel a Harmas- határhegyre vezet. Kívánatos volna a Hűvösvölgyből a Hármashatáfhegyre olyképpen traszírozni egy utat, hogy az Buda világfürdő legyen teljes gyógyhely Salamon Géza dr. tanácsnok: A nehéz gazdasági viszonyok a Székesfővárost is abba a kényszerhelyzetbe sodorták, hogy költ­ségvetését évről-évre szűkebb keretek közé kellett szorítani. Ilyen körülmények között a közegészség- ügy fejlesztését célzó programmnak gyorsmenetű megvalósítása eddig akadályokba ütközött és így törekvésünk arra irányult, hogy a meglévő intézményeinket az orvosi tu­domány haladásának megfelelően állan­dóan színvonalon tartsuk és lehetőleg továbbfejlesszük. Amióta a székesfőváros közegészségügyi ügy­osztályának vezetését átvettem, különös gondot for­dítok arra, hogy a budai oldal lakosságának köz­egészségügyi igényeit a legmesszebb- menően ki tudjuk elégíteni. A legutóbbi öt esztendő alatt sikerült a tüdőbeteggondozó intézetek hálózatát teljesen kiépíteni és a budai oldal két tüdőgondozó intézettel gyara­podott, mégpedig az I. kér. Pauler-utcai és a II. kér. Tölgyfa-utcai intézettel. A nemibeteggondozás érdekeit pedig az Űj Szent János-kórházban és az óbudai Margit-kórházban felállított új nemibeteg- rendelők szolgálják. Kórházfejlesztő tevékenységünk keretében a székesfőváros által felvett beruházó kölcsön tette lehetővé az Új Szent János-kórház két régi ba- raképületének helyén új szülő- .és nő- betegosztály létesítését. Az új pavilion építésével felszabaduló régi nő- gyógyászati pavilion földszintjén fogjuk elhelyezni az új 35—40 ágyas bőr- és nemibeteg osztályt. Ez­által pótoljuk azt a hiányt, hogy Budán a régi Szent János kórház megszűnése következtében bőr­és nemibeteg osztály nincsen és ennek a környék­Rozoga bódék helyett ragyogó bolthelyiségek Rosta János dr. tanácsnok: Új" - - - ................. ­át, ami kétségkívül lehetővé teszi ennek a térnek szépészeti szempontból való tökéletesebb kiépítését. Egyik további tervünk, amely rövidesen meg­valósulj az érdiúti óvodának a létesítése, amely a Farkasrét éJ környékén laké' polgárság régi óhaját van hivatva teljesíteni. ■ " Folyamatban van a Toldy Perenc-utcai volt nagyothalló intézetének átalakítása modern diák­szállóvá és cserkészotthonná, amely lehetővé teszi a vidék­ről Pestre érkező, diákoknak és cserkészeknek rend­kívül olcsó árban való elszállásolását. A legközelebbi iskoláépítési programmba fel­vettük a a Horthy Miklós-úti női felsőkereske­delmi iskolának kibővítését, amely hivatva lesz a jelenleg ott uralkodó túl­zsúfoltságot megszüntetni és .az iskolának a jobb beosztását biztosítani, A Táborhegyen lakó villától aj donosok egy részéről felmerült,az az óhaj, hogy ott elemi iskola létesíttessék. Amennyiben a további fejlő­dés azt megindokolni fogja, úgy nem fog elzár­kózni a törvényhatóság ennek a kívánságnak a tel­jesítése elől. A felsorolt adatok igazolják, hogy a főváros közigazgatása az adott péhzügyi lehetőségek hatá­rain belül lépést kíván tartani a főváros budai oldala fejlődésének irányával és tőle telhetőleg iparkodik azoknak a követelmé­Buda a városfejlesztési tervek kimeríthe­tetlen kinesesháza. Amíg a sűrűn beépült Pes­ten a városrendezési elgondolások megvalósí­tása szinte leküzdhetetlen pénzügyi nehézsé­gekbe ütközik, addig Budán — néhány újab- bain épült városrésztől eltekintve — szabad tere nyílik a tudatos, modern városépítésnek. Néhány évtizeddel ezelőtt közhellyé vált, hogy a két városrészt, mint a múlt és jelen megsze­mélyesítőjét szembeállítsuk egymással; — a csendes, ódon Buda volt a múlt ittfelejtett em­léke, — a zajos, vidám Pest pedig a jelen pezsgő életének a városa. A jelen azonban las­sanként múlttá lesz. Azt hiszem, nincs messze az idő, ami­kor már a múlttal kapcsolatban Pestre gondolunk, a jövő fejlődés lehetőségeit pedig Budában látjuk. Sok pénz és vállalkozási kedv, hosszú év­tizedek kellenek ahhoz, hogy mindazok a ter­vek, amelyek számára Budán tér és lehetőség nyílik, megvalósuljanak. A mai időkben nagy­szabású befektetésekre sem a köz, sem a ma­gánosok részéről nem számíthatunk; azt a ro­hamos fejlődést, ahogyan Pest annakidején épült, nem várhatjuk. De talán jobb is így. A lassú fejlődéssel elkerülhetjük a városrende­zésnek azokat a hibáit, amelyeket a balparton most. kezdjük csak igazán érezni és amelyek, sajnos, évről-évre jobban kiütköznek. Buda városfejlesztési terveiben az ural­kodó gondolat a fürdőváros jellegének a kidom­borítása. Ezt a eélt szolgálta az utóbbi évek legnagyobb- szabású városrendezési’ munkája, a T.ábán lebontása. Most, a düledező viskók labirintusának eltün­tetésével, tárult csak elénk igazán az az anyhe völgyhajlat, mely szanatóriumok, reuma-gyógyszállók építésére a források közelében kivá­lóan alkalmas. A Tabánnak és a hozzákapcsolódó Gellért­hegynek az idegenforgalmi és fürdőügyi szem­pontok érvényesítésével való kihasználása út- jából a legsúlyosabb akadály már elhárult; re­méljük, hogy az építkezés megindulására nem kell sokáig vámunk. A fürdőváros megvalósítására irányuló munka a jövő évben, egy fontos lépéssel, jut előbbre, az új Rudasfürdő felépítésével. Hacsak nem merül föl valamilyen előre nem látható akadály, az új Rudasfürdő építése ta­vasszal megindul és egy év alatt be is feje­ződik. Az új fürdő próbaköve lesz a fürdő­városnak. Látogatottsága irányítást és útmutatást ad majd abban az irányban, hogy a további für­flwmorra naponta igyák egy pohár vizet «za nyéknek eleget tenni, amelyeket a varos adózó pol­gársága áldozatkészsége révén méltán támaszthat. A Vérmező új látképe körül forgott a vita a „Hollós Mátyás Társaság“ hétfői est­jén a Császárfürdőben és abban csúcsosodott ki, hogy a Társaság kérje és hívja fel azokra a mérnöki-, építész- és városfejlesztéssel foglal­kozó tagjait, miszerint saját elgondolásuk sze­rint tervezzék meg a „Vérmező“ új képét, ,amely tervek kiállításszerüen mennének végig 'minden budai társadalmi egyesületen, — új kepét állítva a közönség elképzelésében a Vér­mező régi, illetve „mai’“ képe helyett. Lehetet­len, hogy ez a 21 holdas kaszálórét, itt a város kellős közepén, továbbra is akadályozzon min­den fejlődést, amikor éppen az ellenkezőjét volna hivatva szolgálni. Megunta már a kö­zönség a mai tájképet és követel helyette mást, valami szemét, szívét, lelkét gyönyörködtető világszép alakulást. Mert vagy ez a medence — a Gellérttől az Olasz-fasorig, sőt azon túl is ’■— fogja megadni Budának fürdőváros képét — vagy nem. Ha nem, akkor építsük be ezt aj 21 holdas területet és teremtsünk itt várösi éle­tet vagy — igen és akkor a székesfőváros ke­zére kell adni, hogy a! Horváth-kert bekapcso­lásával, a Pauler-utca környékének lebontásá­val kialakuló, egységes területen teremtse meg azt a világ fürdőt, amelynek Budán minden más gondolatot és tervet alá kell rendelni. A Vérmező tavában tükröződjék a budai vár! dőváros-fejlesztési tervek mennyire valósítha­ttok meg. Az 1936-os év még egy értékes ajándék­kal gazdagíthatja Budát, ha valóra válik a Batthyány-téri vásárcsarnoknak fedett sportcsarnokká való átalakí­tása. Az egyébként oly csendes Víziváros életét fel­pezsdítené, üzleti forgalmát élénkítené a sport- csarnok. A főváros a maga részéről igazán messzemenő áldozatkészséggel ajánlotta föl az épületet erre a célra: teljesen érthetetlen, hogy az átalakítási költségeket fedező tőke előterem­tése annyi nehézséggel jár, mert véleményem szerint a sportcsarnok, mint üzleti vállalkozás is hasznos befektetésnek fog bizonyulni. A Ví­ziváros most megindult nagyarányú fejlődésé­nek azonban még szüksége lehet a vásárcsar­nokra. v'-J A mai nehéz gazdasági helyzetben meg kell elégednie Budának azzal, ha a jövő évben ez a két terv megvalósul. Bízva várjuk azonban azt a jobb jövőt, amikor az alkotás vágya nem botlik mindunta­lan anyagi nehézségekbe s amikor az a sok szép terv, amire Buda ma még bőségesen helyt ad, mind életre kelhet. Mint idegenforgalmi atrakció fon­tos a. lóverseny, mert régi és divatos sport. Üjabban az ügető versenyek vonzzák a közön­séget és nagy előnyük, hogy télen is rendezhe­tők. Nálunk még az is emeli ennek ß. sportnak a fontosságát, hogy közel esik a városhoz a szép új pálya, és így egy kisszakasszal elérhető. Eddig rendben is volna minden, ha az új, szép pályára nem vitték volna át azokat a kicsinyes, ellenszenves, alantas fogásokat, amelyekkel hajtok, bukmékerek kispénzű lótulajdonosok és I még szegényebb segédhajtók igyekeznek meg­zavarni a versenyek rendes lefolyását. Szeren­csére, ezt az idegenek csak későn veszik észre, de azért lassan híre megy külföldön, hogy ezek a versenyek nem reálisak. Az idegen csak azt látja, hogy az igazgatóságnak nincs tekintélye, mert látja a közönség piszkolódását, ami na­gyon leszállítja a nívót. Alig van verseny, hogy kisebb-nagyobb skandalum ne kísérné az ered­mény kihirdetését. Sőt a tettlegességek is napi­renden vannak. A galopp-sport urai „kocsi­sok“ -nak mondja az egész társaságot, ami ta­lán kissé erős kifejezés, de sajnos, sokban kö­zel jár az igazsághoz. Segítene ezen az előkelő körök nagyobb arányú bevonása, mert — el­végre mégis csak kár, ha tovább is romlik az ügetés sportja, amely magában véve mégis kedves látványosság, közvetlenebbül hat a nézőre, mert állandóan lát minden fordu­latot és a közönséget a verseny — elejé­től végig — állandó izgalomban tartja. Ha az Ügető Verseny-Egyesület önmaga nem tud ren­det teremteni, akkor ez a feladat a földműve­lésügyi minisztériumra hárul, amely egyaránt szem előtt tartva úgy a lótenyésztés, mint az idegenforgalom érdekeit, kénytelen lesz még az év folyamán rendet teremteni. POCKNÉ a Krisztinaváros leg­előkelőbb hölgyfodrásza <•, AT TI LA-U. 10 TELEFON: 54-9-1 9 A közélelmezéssel kapcsolatos minden elgondolás, új terv az egész főváros közönségé­nek érdekeit van hivatva szolgálni. De azért különös gondot fordítottam Buda elavult áru­sítóhelyeinek modernizálására és a piaci vi­szonyok javítására. A sasadi rész örvendetes fejlődése véle­ményem szerint rövidesen előtérbe helyezi en­nek a városrésznek élelmezési kérdéseit is, ha nem is egy új piac, de esetleg egy közs. élelmi­szerüzemi árusítóhely felállítása révén. A székesfőváros vezetősége állandóan igye­kezett fejleszteni1, csinosítani, szépíteni a fővá­rosnak dunajobbparti részét. A közélelmezés keretében példa erre a legutóbbi időkből a Lenke-téri új piac létesítése, a dísztelen községi élelmiszerárusító­üzemi bódék eltávolítása, ahogy ez a Döbrentei-téren, Mészáros-utcában, Krisztina-téren, Széna-téren már megtörtént. Ezzel kapcsolatosan új elárusító épületeket lé­tesítek (lásd a Lenke-térit és a Budagyöngyét). A kezeles tisztaságát főleg azzal biztosítottuk, hogy a fizetés külön pénztárnál történik és az árusító személyzet nem nyúl a pénzhez. A székesfőváros vezetősége különösen nagy gondot fordít arra, hogy a főváros budai ré­szen közelelmezessel kapcsolatos esetleges hiár nyokat pótolja és hogy a felmerülő újabb in­dokolt kívánalmakat a lehetőséghez képest tel­lehetőleg mindig a hegygerincen halad­jon. Ha Budapesten a vázolt autóút elkészül, úgy ezzel a székesfőváros oly idegenforgalmi attrak­cióra tesz szert, amellyel egyetlenegy külföldi világváros sem dicsekedhet. Szendy Károly polgármester úr programm- jába az útvonal hiányzó szakaszának megépítését beillesztette. Reméljük, hogy ismert agilitásának a végrehajtáshoz szükséges fedezetet sikerül majd megtalálni. : A visszhangot most halljuk, amit keltett világszerte az a pompás kiállítású nap­tár, amely minden európai nyelven megjelent Kovácsházy Vilmos tanácsnok terve, Zilahy Dezső a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal igaz­gatójának megszervezése és Kurfürst István a házinyomda igazgatója művészi kiállításá­ban. Most jelentkezik a külföld és keresi a naptárt, mint művészi értéket. 52 sikerült fénykép és feltűnést keltő címlapja. oly ka­póssá tették ezt az egész éven át szem előtt álló magyar reklámot, pedig 16.000 példány­ban küldte szét azt az Idegenforgalmi Hivatal, túlnyomó részben magánosok egyéni címére. Világszerte feltűnést keltett és eddig ez bizo­nyult a legnagyobb hatást kiváltó reklámnak. nek betegeit is a pesti oldalon lévő kórházakban kellett elhelyezni. Az óbudai Margit-kórház kis befogadóképességénél fogva ma már alig tudja kielégíteni a környék nagy betegforgalmát. Ezért foglalkozunk avval a gondolattal, hogy mihelyt az anyagi eszközök rendelkezésre állnak, ezt a kórhá­zat emeletráépítés útján bővítsük és lehetőleg mo­dernizáljuk. Köztudomású az is, hogy eddig Kelenföldnek nem volt kórháza. Ez késztette a székesfőváros törvényhatósági bi­zottságát arra, hogy 1929-ben az Űj Szent Rókus- kórház építésével kapcsolatban elhatározta Kelenföldön egy 200 ágyas szülő-otthon létesítését. A közgyűlés határozata utasította a székes- főváros tanácsát arra, hogy a Kelenföld-Lágymá- nyoson létesítendő kórház részére alkalmas terület megszerzése iránt tegyen előterjesztést. Az idő­közben- hekövetkezett gazdasági válság azonban megakadályozta a székesfővárost ennek a pro- grammnak a megvalósításában. Ennek az égető kérdésnek megoldását teszi lehetővé a közeljövő­ben az, hogy a „Szent Imre“ Magyar Országos Katolikus Szanatórium Kórház és Jótékony Se­gélyegyesület kérelmére a székesfőváros egy 100—■ 150 ágyas kórház céljára az egyesületnek ,a XI. kerületben telket bocsátott rendelkezésre azzal a feltétellel, hogy ebbep a kórházban legalább 40 ágyas szülészeti osztályt kell fenntartani. Folyamatban vannak végül a budai oldalon megszüntetett régi te­metők területének rendezési munkálatai. Kiürítés alatt áll a Tabán-Krisztinavárosi temető és Vízivárosi temető. Ezek helyén parkot létesí­tünk, ahol fenntartjuk a 48-as honvédek és a neves halottak sírjait és a művészi értékű, vagy érdekes feliratú síremlékeket. jesítse. Foglalkozom a különálló kis virágpia­cok kérdésével és a gyermekjátszóterek mellett gyümölcsárusító helyek létesítésével, ami a sé­táló fürdőközönségnek is kedves volna. A Hűvös- és a Szépvölgy kapcsolása a körforgalommá átalakított 4-es számú villa­mos révén nem oly komplikált terv, ahogy azt néhány hozzánk érkezett levél igyekszik fel­tüntetni. Ez a villamosvonal a hűvösvölgyi nagyhídnál már meglehetős magasan jár és a völgynek áthidalása itt már nem igényel hor­ribilis költséget. A nagyhídon túl a 4-es jobbra fordul, nem megy ki a végállomásra, hanem csekély emelkedéssel megy a szép vadaskerten, Nyéki-dűlőn át és ereszkedik le a romantikus Szépvölgybe. Így jön vissza Újlakon át a Zsigmond-utcába, hogy onnan rövid úton a Berlini-térre jusson. Űj területeket tenne ez a vonal hozzáférhetővé, szolgálva a polgárság­nak vagyonosodását. KDCZÉ UNTUL külföldről visszatért zenekarával naponta GUNDEL-GELLÉRT ÉTTERMÉBEN MUZSIKÁL A városfejlődés lehetőségei Budán vannak Kovácsházy Vilmos tanácsnok:

Next

/
Oldalképek
Tartalom