Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)

1934-03-10 / 1159. szám

1934. március 10 előfizetés (j]gy évre . 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 f. Egyesületek, .amelyek neík hivatalos lapja, tagjai féláron kapják HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm. magas sor egyszeri közlés­nél 30 fül. Szövegsor ára 2 P. Ismertető közlemé­nyek megállapodás szerint. Á hirdetés dija mindenkor előre fizetendő. állandó kiríttunk sin kadvszaisf Bude érdekeit a várospolitika, közélet, közgazda« ság, társadalom és művészet terén szolgáló újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉL A Szerkesztőség és kiadóhivatali II, Batthyány n. 63. Telefoni 50-2-86. Hivatalos óráki délután 4-6-ig. Buda legújabb kerülete Kelenlöld-Lágymányos — Irta: BECSEY ANTAL nyugatról jöoő vasúti forgalom re- cipiense, másfelől mint a vízi forga­lomhoz csatlakozó nemzetközi vásá­rok központja, kiegészítve a fürdő­város fentoázolt gondolatával, har­monikusan. szolgálhatná csonka or­szágunk egyik legnagyobb jelentő­ségű gazdasági erőforrását: a látha­tatlan importot, az idegenforgalmat és vele együtt a kereskedelmi életet. Meggyőződésem, hogy a városszabá­lyozásnak ily alapvető elgondolások Hdöriil kell kialakulnia. És ez az el­gondolás egyúttal kifejezésre juttatná a megcson­kított ország vergődő magyar­ságának élniakarását is, 1 összhangba hozva az életet szolgáló kulturális és gazdasági tényezőket a természeti adottságokkal és bele­illesztve mindezeket fesitői, művészi elgondolások keretébe. Kelenföldnek, az immár önálló XI. közigazgatási kerületnek meg­születését kívántam néhány gondo­lattal ünnepelni. Ne vegye senki nagyképűsködésnek, ha az ünnepi gondolatok a lokális Ikiereteken felül históriai magaslatokra ragadtak. De ma minden születő gondolatnak hozzá kell simulnia a magyar­ság ezeréves törzséhez; és a törzs minden ifjú hajtása az Élet eleven színpompájával kell hogy hirdesse: ha csonkán is, de él a nemzet fája. Szűkebb hazámat: az ezeréves magyar törzs legújabb hajtását ezekkel az érzésekkel köszöntöm én 1934. március hó 1-én! Attila világünnepe Világhírű ivókúra Kelenföld keserűviz féléméin ■***£ Őskori forró gyógyvizek — PÁVAI VÁJNÁ FERENC dr., főbányatanácsos, főgeológus ban nem ott, hanem ugyancsak Fegyvernek melletti Tiszaágban le­het, ahol a máig is meglévő 6 szabá­lyos húnhalom jelzi e hely akikori várszerű fontosságát. Kemál pasa nagy érdeklődéssel kíséri a turáni szárma'zású népek összetartozásának kérdését és több­ször nyilatkozott oly értelemben hogy bennünket magyarokat is a turk néphez tartozóknak tekint. En­nék az elgondolásnak most az emlí­tett bizottság1 kiküldésével is nyoma­tékos hangsúlyt akar adni. Mi csak azt tartjuk még eldön­tendőnek hogy ha az Attilát csak­ugyan a Tisza medrébe temették, miért nevezzük el róla az új Duna- hidat, amelytől pedig alig pár 100 méter távolságra van a Honalapító Árpád sírhelye, tehát azt inkább az „Árpád-hid“ név illetné meg. (M. R. dr.) A napokban hivatalos plakátok jelentek meg a budai házak falain, amelyek tudomására adják az ér­dekelt közönségnek, hogy a XI. köz- igazgatási kerület f. é. március hó 1-én megkezdi önálló életét. Régi vágya teljesült ezzel Kelenföld és Lágymányos polgárságának; meg­szűnik az a lehetetlen állapot, hogy minden apró ügyes-bajos dolgával a Várba futkározzon, pénzét és ide­iét pocsékolja. Elvégre e geografiai- lag iis önálló, ezidőszerint több mint 50.000 lelket számláló és hatalmas fejlődés elé néző városrész már min­den tekintetben megérett arra, hogy az 1930. évi XVIII. t.-c. rendelkezé­sének megfelelően önálló kerülete legyen a székesfővárosnak. Aki ennek az immár önállóvá lett városrésznek históriai vonatko­zásai iránt érdeklődik, az olvassa el „Pali bácsi“ budai noteszét; ott megtalálja a mi kedves — sajnos, oly korán elhúnyt — Joanooich Pál bátyánk írásaiban a Lágymányos és és Kelenföld elnevezésének erede­tére vonatkozó igen érdeJkfes adato­kat; és megtudja azokból, hogy ho­gyan lett a rác ,JLatymanos“-hó\ és a török „Kilen Ovaszi“-ból Lágy­mányos és Kelenföld. Engem azon­ban ebben áz órában nem a múlt érdekel annyira. Az új autonómia megszületésé­nek első óráiban a jövőbe tekintek; és azokra a kérdésekre keresek vá­laszt, amelyelki ennek a fekvésénél, természeti adottságainál, természe­tes és kultúrális értékeinél fogva nagyra hivatott városrész jövője te­kintetében joggal felmerülnek. Ér­dekli éz a válasz nemcsak azokat, akiknek e városrész szűkebb hazá­jává lett; érdekel mindenkit, akit a fejlődésben megnyilatkozó' alkotás eszméje és az evolúciót irányító társadal­mi, gazdasági es történelmi erők megnyilatkozása megillet. A Kelenföld fejlődése már a há­ború előtti évtizedekben hatalmas lendülettel indult meg. A lendületet a Ferenc József-híd létesítése adta meg, amelyet nyomon követett a Kir. József-Műegyetem, majd a régi Sárosi-fürdő — a mai Szent Gellért- fürdő — megépítése. Kétségtelenül döntő hatással volt a fejlődés irá­nyára a helyérdekű vasútnak, s az ÁtKóis-útnak — a mai Horthy Mik- lós-út — megnyitása, a közúti vas­pályának a kelenföldi pályaudvarig való kiépítése isi; és új területeket: tárt fel e fejlődés számára a Ménesi­ét — ma Nagyboldogasszony-útja — és a Villányi-út — Szent Imre herceg-útja — megnyitása. Gomba- módra nőttek ki a közlekedés fő út­vonalai mentén a nagyvárosi bér- baloták; a Gellérthegy déli lejtője villákkal és családi házakkal népe­sedett be; és új színekét adtak mindezeknek a kultúrális intézmé­nyek és templomok. Az Andor-úti iparvágány a dunaparton elhelyez­kedő gyárak odatelepülését segí­tette elő; egymásután települtek ide a Röck-gyártól kezdve a Kábelgyá­raik, textilgyérak és egyéb nagyüze­mek; és Betetőzte mindezeket a székesfőváros kelenföldi elektromos áramfejlesztő telepe, amely világvi­szonylatban is nagyszerű alkotása a magyar mérnök tudásának és a ma­gyar ipar alkotó készségének. Még a háború előtt elkészült a Kelenföld szabályozásának terve, amely út­jainak vonalvezetésével és méretei­vel megvetette alapjait a világvárosi arányokban kibontakozó városrész­nek. A világháború megakasztotta ezt a lendületet; utána pedig szegénységünk a hatalmas el­gondolások revíziójára kénysze- I rített bennünket. A takarékosság jegyében tehát reví­zió alá kerültek a nagy koncepciók, összezsugorodtak a méretek; hát­térbe szorultak a nagysitilű elgon­dolások. De csak egy időre. Rá Kel­lett eszmélnünk arra, hogy a nyomo­rúságunk! lehet ugyan ideig-óráig féke az evolúciónak, meglassíthatja a fejlődést, de nem tarthatja fel útjában az alkotás diadalmas gondolatát oly területen, amely a maga geográfiái helyzeté­vel, természeti kincseivel, nagyszerű alkotásaival, klasszikus földje a városi kul­túrának és nagyszerű televénye minden alkotó gondolatnak. Ma már épül a Boráros-térről átve­zető dunahid, mint egyik láncszeme az újból meginduló Fejlődésnek; az elmúlt évek kedvező konjunktúrája megindította a város építést az egész vonalon; és új lendületet kapott a közmű­vek, közcsatornák, új vízveze­téki vonalaik, utak építése is. Egészen kétségtelen, hogy a gazda­sági helyzet megjavulásával újból hatalmas lendülettel tör utat magá­nak a fejlődés itt: az új ígéret földjén. . Közérdek ily körülmények között ennek a fejlődésnek lehetőségeit és előfeltételeit megvilágítani; közér­dek ennek, a fejlődésnek irányából az akadályokat eltávolítani, útját egyengetni. És közérdek ezt az utat: az életnek, a fejlődésnek útját a tudásnak, a józan megfontolásnak és előrelátásnak,' reflektorával meg­világítani; a jelentkező gondolato­kat gondosan kicsiszolni és azok propagálásával közérdeklődést kelt­ve közvéleményt alkotni. Ennek a jövőbe tekintő elgondo­lásnak kétségtelenül vannak közelebbi és távolabbi feladatai. A messze jövőbe tekintő elgondolá­sok miatt nem szabad a ma és hol­nap égető problémáiról megfeled­kezni; ám ezeknek isi szervesen bele kell iileszkedniök abba a széleskörű erspektivába, amely a fejlődés onturjait és irányát kijelöli. Vi­szont * | nem lehet gátja halasztást nem tűrő intézkedéseiknek az, hogy nincs programmunk. Ez a programmtalanság sokszor oko­zott már súlyos komplikációkat és nyugtalanította közönségünket. Nem képtelenség-e az a gyakorlat, amely építési engedélyeket csak az­zal a Kifejezett kikötéssel adott, hogy az építtető a hatóság kívánsá­gára bármikor köteles házát le­bontani; csupán azért, mert a bürokrácia mulasztásából még nem alakult ki a végleges szabályozási terv. Átgondolt és elfogadott szabá­lyozási terve a Kelenföldnek még ma sincsen; így pl. teljes a tájékozatlanság a Sasad és őrmező jövőjét illetőleg; és nincs kijegecesedett gondolat az új Boráros-téri híddal kapcsolatos problémák megoldására sem. A meg­született új városrész első és legsür­gősebb teendője tehát: a városren­dezés problémájának haladéktalan megoldása. Ennek a szűkebb értelemben technikai feladatnak azonban elő­feltételei vannak. Valamely vidék vagy város fejlődését az illető kor belső gazdasági, társadalmi erőin kívül történelmi erők is irányítják. E kortörténet lapjai azok az alko­tások, amelyek a városépítés tor­máiban a kor kultúráját, tudását örökítették meg. Azok a romok, amelyek évszázadok vihara az épí­tőkövekből meghagyott, az illető kor históriájának értékes adatai. A pompéji és római ásatások, a rajna- vidék várromjai, a Budán napfény­re került római és török emlékek!, mindannyian korképek mozaikjai, amelyek régmúlt idők viszonyaira derítenek fényt. Ebbe a történelmi távlatba beleilleszkedve kell a vá­rosépítő programmnak kialakulnia; s azon keresztül kell a mai magyarság kultúrá­jának, szenvedéseinek, de egy­ben önbizalmának és alkotó készségének kifejezésre jutnia. Áll ez nemcsak tágabb vonatkozás­ban, hanem szűlkebb keretekben: — a Kelenföldre is. Nincs kétség aziránt, hogy a Kelenföld kereteinek megállapítá­sánál számolnunk kell Nagy-Buda­pest gondolatával. Hiszen Albertfalva bekapcsolása már a háború előtt félig-meddig megérett; területileg Albertfalva és Budafok a fővárossal közvetlenül összefüggenek; csupán a gazdasági és politikai viszonyoknak kell az egyesítés gondolatát megőrülnie. Addig is, míg ez a több időt igénylő folyamat végbemegy, elkerülhetetlennek tartom a ke­rület határainak kiigazítását, elsősorban a Kelenvölgu irányában a Rózsavölgyig. Egy pillantás a tér­képre, feleslegessé tesz minden to­vábbi indokolást. Lehetetlenség nemcsalk) területi, hanem közigazga­tási szempontból is, hogy a főváros­sal közvetlen összefüggő területek polgárai közigazgatásilag oly köz­séghez tartozanak, amelyet csak nagy kerülővel, a főváros területén át tudnak megközelíteni. E nélkül a kiigazítás nélkül a Kelenföldhöz tartozó őrmező és Péterhegy egységes koncep­cióban való szabályozása el sem képzelhető; és alig jóvátehető hiba lenne addig is tétlenül nézni a Kelenvölgy terv­szerűtlen fejlesztését és önálló be­építését. Számolni kell azzal is, hogy őrmező és Dobogó mellett elte­rülő világhírű keserűvízforrá­soknak döntő jelentősége lesz a K elenföht'fejlődésében. Ez a vidék földtani alkatánál, pá­ratlan értékű szulfátos vizeinél fog­va predesztinálva van arra, hogv szervesen beleilleszkedjék egy széleskörű fürdő-programúi ke- í retébe. Oly Ikiarisbadi, vagy marienbad' jel­legű fürdőtelep létesítésére gondo­lok, amely vizeinél és fekvésénél fogva nagyban hozzájárulhat ide­genforgalmunk fejlesztéséhez. Ősz- szekapcsolható lenne ez az elgon­dolás a botanikus-kert idetelepítésé­nek gondolatával is, amenyiben erre a dendrológiai előfeltételek megvannak; ez a tudo­mányos célokat szolgáló park har­monikusan egészíthetné ki a maga hegyes-völgy es sétányaival a fürdő- zők igényeit is. összefügg e terv a kelenföldi pályaudvar rendezé- ! sének ügyével és az épülő új dunahid folytatásá­nak vonalvezetésével. Mind oly problémák, amelyeket megérlell már az idő, és amelyek már ma sürgető megoldások után kiáltanak. Irrepa - rábilis hiba volna ezekkel a lehető­ségekkel nem számolva elnézni, hogy miként aprózódnak fel mind­ezek a nagy problémák elsietett és öncélú telekparcellázások apró üz­leteiben. Meg kell őrizni, sót kifej­leszteni a Sasad és Gazdagrét istenáldotta lejtőinek jellegét is. Ezeken a lejtőkön terem a világhírű őszibarack, amely tavasszal virágzó sgínpompájá­val teszi festőivé e vidéket, ősszel pedig pompás gyümölcstermé­sével gyakorol vonzóerőt, Meránba tavasszal az almafa-virágzás csá­bítja a vendégeket; miért ne le­hetne a barack-virágzás is egyik vonzóereje ennek a pompás vidék­nek. És itt áll előttünk a Dunapart megoldásának kérdéskomplexuma is. Megoldandó az új híd feljárójá­nak; környéke; elsősorban a mű­egyetem alatt elterülő Lágymányos problémája. Szinte hihetetlen, hogy közvetlen^ a hídépítési munkák elkészülte előtt még nem tudott kibontakozni ennek a területnek szabályozása. A legkü­lönbözőbb elgondolások vibrálnak a levegőben. Szó volt a műegyetem­mel kapcsolatban létesítendő Dah­lem ide-telepítéséről; régebbi elgon­dolás ide tervezte az állandó kiállítási, amely már hovatovább kiszorul a karosligetből. Ügy látom, hogy nagynevű kultúszminiszterünk: Klebelsberg gróf halálával sírba szállt az előbbi gondolat, amely ta­lán nem is illik jelenlegi viszonya­ink megnyomorított keretébe. A ki­állítás idetelepítésének gondolata is erős revízióra szorul. Kétségtelen, hogy az új híd megépítése közelebb hozza e gondolatot a megvalósítás­hoz; de állandó kiállítás helyett in­kább oly akciós vásárokra gondolok, amelyek idegenforgal­munk fejlesztését üzleti vonatkozás­ban erőteljesebben alátámasztanák. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a székesfőváros itt hatal­mas területeket birtokol, amelynek minél jövedelmezőbbé tétele létér­deke a fővárosnak. Az egész duna­part le Budafokig, szemben a cse­peli kikötővel, depandánsza lehet az országos kikötőnek. Odaát a nagy tömegáruk felvételére és átrakására szolgáló áruforgalom, a kelenföldi dunaparton a kiállítá­sokkal és aukciós vásárokkal kom- ' binált detail-forgalom lenne lebo­nyolítható'. A lágymányosi tó f eltöl­tésének módját és a melegoizű téli kikötőt is e gondolat szolgálatába kell a városszabályozásnak állítania. A Kelenföld, mint egyfelől a Ügy értesülünk, hogy ez év má­jus nó 5-én Törökországból bizott­ság érkezik hozzánk és tárgyalni óhajt a hivatalos körökkel a turáni népek nagy Attila ünnepségének részleteiről. Ez alkalommal lcerül szóba az építendő óbudai dunahid közepén, József Ferenc kir. herceg elgondolása szerint arccal a víz sodra ellen fordult gigantikus Attila szobor felállítása is, amely így azt kívánja jelezni, hogy ...... a turáni esz me dacol az idők múlásával.“ Ezzel kapcsolatokban említjük meg, hogy Prókai Miklós régész leg­újabb Kutatásai alapján bizonyos­nak mondható, hogy Attila nem a Volga mellett született, hanem a Tisza melletti síkságon, valószínű­leg Fegyverneken. Később fő sztu- pája (szállása) a jászberényi Kerek (Kerka) udvar volt s itt is ülte halá­los nászát Krimhildával. Sírja azon­Szeretném, ha az, amiről most először szólok a Kelenföldnek, en­nek az erősen fejlődésnek induló, nagy jövő elé néző városrésznek gazdaságpolitikájában programmá válna, mert munkaalkalmat, idegen- forgalmat, keresetlehetőséget, jobb jövőt látok, benne. Kelenföld világhírű keserűvíz 1 forrásait mindenütt ismerik, de Kelenföld mégsem kurahely. Budai keserűvízet a forrásoknál még talán senki sem ivott, legfen- nebb dugaszolt palackból s ezzel el­estünk attól az idegenforgalomtól, amely gazdaggá tette Karlsbadot, vagy más külföldi gyógyhelyeiket. Ma, amikor a háború utáni rossz gazdasági viszonyok miatt keserű­víz kivitelünk erősen megcsappant, csak a forrásoknál létesítendő kúraalkalom bevezetésével és meghonosításával tudjuk ezt a veszteséget pótolni. Meg vagyok győződve hogy ez által a kúraallkalomadás által válnának a kelenföldi keserűvíz források hé­zagpótlóvá, így lennének az idegen- forgalom útján nemcsak Kelenföld, de az egész főváros közkinosévé. A keserűvíz források közé ékelődő Dobogódomb és a hozzá csatlakozó pusztuló szőlós/kertek további parkí­rozása, fásítása, és megfelelő szállo­dákkal, szanatóriumokkal való ellá­tása, az ősidők óta parlagon heverő adottság helyes kihasználását jelen­tené, amit már régen meg kellett volna kezdeni. Kelenföld jövője ezt a berendezkedést ma már parancso- lóan írja elő. Csak az új híd tenge­lyében meg kell építeni az odaveze­tő sugárutat a Dobogódombig, ami­vel közel hozzuk Pesthez. Kelenföldnek! nincsen természe­tes melegvizfi gyógyfürdője* pedig a Sashegy tövében valamikor a hőforrások légiói fakadtak fel. Ennek tanúságai ott vannak a Sas- h-egy szikláin kőbe vésve, csak ol­vasni kell tudni azokat — s ezek a hieroglifák már régen meg vannak fejtve a Gellérthegytől az ördög­oromig és. még tovább. Láttuk a Ru- dasfürdőnéll, hogy ilyen helyeken nem kell nagyon mélyre fúrni, de maguktól már nem jönnek segítsé­günkre ezek a meleg gyógyvizek. Pedig ha az unikumszámba menő keserű vizű Sósfürdő vizét nem kel­lene mesterségesen melegíteni, ha­nem még más gyógyhatású

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom