Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)

1934-06-04 / 1169. szám

BMaiHapw 1934. junms 4. Teljesen újjáalakítva n) szakszerű vezetéssel megnyílt a BUDOGYÖNGYE VENDÉGLŐ és ÉTTEREM 44, 41, 83-ls villamosmegálló és 5, 22 autóbusz S20LID POLGÄRI ARAK I Elsőrendű magyar és francia konyha Menürendszer Naponta zene Aiilalmédiai T.l.lon 64—6-23 flogy a forró vízben tojást főznek és disz­nót pörkölnek, másik megemlíti, hogy te­nyérnagyságú halak élnek a meleg vízben, sót békák is, amelyek a Duna hideg hullá­maiba dobva megdöglenek. Akkoriban fő­leg beteg lovak gyógyítására használták a meleg vizet, de a parasztok és szölömunká- sok maguk is nyakig ültek a szabadban a meleg vízben. A Fehérvizeknél a lakosok a magukkal hozott 2 hordót 2 egymás melletti forrásból töltötték meg az egyiket forró, a másikat jéghideg vízzell Egyik forrás a be ledobott rézpénzt ezüsttel vonta be, másik pedig forróvize miatt Purgatoriura (Fege­feuer) gyanánt szolgált. Egy akkori angol utazó Európa legjobb ftlrdőlnek mondja a 8 budai forrást és lát ' ta, hogy. a törökök is mennyire becsben tartják azokat, amennyiben: — „kérész tény kolostorokból elhozott lecsiszolt sírkő vekből rakják ki padlóját és falait”. A tö­rökök a fürdőkben massziroztatták és borot- váltatták magukat. Délelőtt a férfiak, dél­után a nők fürödtek. „Az istenként tisztelt szent Gül Baba emlékére pedig éppen a fürdő fölé épített türbét Mahomet pasa 1550-ben.” Megemlítik az utazók, hogy a Duna pesti partján is vannak kénes források, de oly • közel a vízhez, hogy már kisebb áradások­nál s víz alá kerülnek! (Hol lehetett ezek helye, talán a Margitsziget északj szegleté­ben levő forrásokra céloztak?) A könyv II. fejezetében a szerző a für­dők 100 év előtti leírását adja képekkel il­lusztrálva. A Sáros (ma Gellért) fürdőről megjegyzi hogy különösen a beteg lovaknak jó, de emberek is1 használják, vize 37 fok K.; egy közös fürdő ára 2 krajcár, kőfürdő 12 krajcár, kádfürdő 30 kr; a Budas (vagy zöld Oszlopos fürdő) németül: Bruckbad (a mellette levő repülőhíd miatt), kőfürdője 24 krajcárba kerül. Itt lakószobákat is lehetett bérelni, elég drágán, mert 2 személyes szoba napi ára 1—2. forintig terjedt. A Rácfürdő, j amelyet . az ördögárok vize fölötti hídon, keresztül lehetett megközelíteni, a legrégibb,: alhévvizü íürdő, mert már 1433-ban hasz- í nálták. A Királyfürdő 48 fok-os vizét egy 100Q öl hoszú csatorna vezette oda a József- hegy alatti forrásból. Szerzőnk szerint nem1 a magyarból törökké lett Sokoli (Sólyom); Mustafa pasa építette,, mint ezt ma emlék-J tábla is jelzi ,hanem ennek elődje, Arszlan | pasa 1559-ben. Ez drága fürdő volt, mert 3; kr volt a közös és 1 írt a kádfürdő. A Fel­hév vizek között a Császáríiirdő a legrégibb, már H. Géza egy okmánya is említi 1148-' ban. A török világ előtt trinitárius szerzete-' seké volt, később dervis kolostor lett; ide 3 évenként zarándoklat jött Gül Baba sír­jának meglátogatására. (Jó lenne a szokást most ismét felújítani!) A források 1650 tá­ján 4 tornyos kőfallal voltak körülvéve és 30 malmot hajtottak (Kaisermühlen). Linz- bauer még látott benne török feliratú köve­ket, amelyeket azonban „itt senki elolvasni nem tudott”. Vájjon ezek még megvan- . nak-e? (Egy része. A szerk.) A fürdőt az­után Marczibányi István vette meg 1802-ben az Irgalmasok részére akik azóta is bírják. Itt a kád és kőfürdők egyaránt 30 kr-ba kerültek. Érdekes adatokat olvashatunk itt a mai Zsigmond-utcai lótuszvirágos őstőről. Ez eredetileg halastó volt, melyet már István ffy említ 1540-ben s mesterséges föld­gáttal lett felduzzasztva; vize 2 malmot hajtott. Szerzőnk szerint e tó a tatai tóval van összefüggésben (!) s ha szintje csök­ken, akkor a Rudas és Rácfürdő vize is apad. A benne ma is szabadon tenyésző Nimphea thermalist Kitaibel Pál telepítette ide a nagyváradi Püspökfürdö vizéből. A Császárfürdőnek 11 forrása volt, 2 hideg, 2 langyos és 7 forró (51 fokos). A mellett© levő Luckersbadot (nem Lukasbad) 10 for­rás táplálta: 1 hideg, 6 langyos, 1 meleg, 2 forró, tehát a Király és Löpormalomforrá- sjokkal együtt 21 forrása v.olt a felhév vi­zeknek. Egyedül a „Velibég forrás” holléte merült feledésbe. — lyen volt 100 év előtt Buda-„Fürdőváros” képe! Ezzel szerzőnk be is fejezi a budai für­dők leírását s áttér azok vizeinek elemzé­sére, megemlíítvén, hogy azok első analízi­sét a meisseni születésű német orvos, Agri- cola végezte 1550-ben, utána Marsigli 1695- ben, Krausz 1770-ben, Österreicher (az első magyar zsidó orvos) 1781-ben s végül Kitai­bel vizsgálta meg a vizek tartalmát. Ma mosolyra késztet az alkatrészeknek az akko­riban divatos nyelvújítás diktálta rossz ma­gyarsággal történt elnevezése mint pl. kén­savas mészag és szikag, kesereg (keserűsé), vasats és timag (timsó). Itt említi meg, hogy a Hárshegyen egy régen felhagyott vasbánya.• (I?) van s hogy a Krisztinavárosban 2 fúrás alkalmával bar­naszenet (!) találtak. (Talárf érdemes volna ez adatok valóságának utánanézni!) Már ő is megemlíti a bullái gyógyforrá­sok ama különlegességét, fiogy szénsavas gázokai együtt fordulnak elő, melyek gyógy­hatásúkat erősen emelik. - A gyógyvizek „az egészség szent horgo­nyainak” használatáról szóló fejezetben megemlíti, hogy Nagy Károly a pogány ma­gyarok (talán avarok) megkeresztelésére használta őket s a békásmegyeri (f) meleg- forrás mellett építtette fal az Álba Maria kolostort is, mely mellé később Árpádot is temették. A budai ivókúrák hasznát Pfiszterer And­rás orvos ajánlotta először 1800-ban, de — mondja szerzőnk — „az úszás sportjának gyakorlására is igen alkalmasak s gyerme­keinket inkább erre tanítsuk s ne a zsinó­ron át való ugrálásra”. A gyógyvizeket fürdő, tussolás, gőzölés, iszappakolás, ivás és öblögetés formájában lehet használni és pedig bőrkiütés, daganatok, angolkór, aranyér, sebek, csúz, máj, epe, vese, lépba- jok esetében. „Persze — mondja epilep­szia, szemhályog és váltóláz 9llen, mint so­kan hiszik, nem használnak. A kúra 7—21 napig tartson, 1—1 fürdő pedig fél—1 óráig naponta kétszer, de szappant a gyógyvízben használni nem szabad.” Végül már 100 év előtt követelte az ősz- szes budai gyógyfürdők „medico-politikai” egységes igazgatását, egy „Ofner Thermal Verwaltung”-ot — (és nem Badestadt, azaz fürdővárost) — amely felügyelne az „árak­ra, erkölcsökre (!) és tisztaságra”, pontos kartotheket vezetne a betegekről annak megállapítására, hogy a fürdők mily beteg­ség ellen mily mértékben használta, gon­doskodnék zenéről és szép kirándulásokról a budai hegyekbe, valamint arról, hogy roszindulatú rágalmazók a fürdők hírnevét ne rontsák. Ugyanis 1827-ben egy Krickel ne vő osztrák utazó azt hiresztelte, hogy a Kácfürdőbon „macskanagyságű patkányok” ijesztik a betegeket. (íme, az osztrák élel­messég már akkor megkezdte a magyar für­dők diszkrcditálását!) S bizony azt még ma is elmondhatjuk a szerzővel, hogy „örök kár, hogy Buda, amelynek sorsa a régi időkben Európa legtöbb országával szorosan össze volt kötve, amelynek felszabadításánál minden nemzet fegyvere zörgött és ezernyi hős távol hazájától vérző sebekkel itt lélckzctt utolsót, amelynek kiválósá­ga minden nyelven fel van jegyezvo, most még páratlan fürdői miatt sem részesül semmilyen irodalmi méltatás, ban! Ugylátszik --- sajnos — ez is egyike ama „régi daloknak, melyek mindig újak ma­radnak! ... Margittay Rlkáíd-dr.! Sófíaj a Bibictelepröl — Ccvél a Sxerkessztöfiösz — Hogyha kedved támad egyszer elsétálni, Hová hívogatnák a sósfürdő fái; Cement bilincsbe vert ódon forrtás mellett. Réten át a lábad messzebb útra kelhet, A ma még csavargó Tiótényi-űt mentén Kik cirkalmazták ki, nem t*om, olyan ferdén, Vagy tán szintén hőség járt, mikor kimérték, S attól görbült el az útjelző vasmlérték) Rátalálsz a kajla nevű új telepre. Bíbicnek nyilván egy góbé keresztelte. Ment bizony tavaszkor, úgy hóolvadáskor Szigetek a házak, s tengert lát a vándor. Bibicet nem lelsz itt, de annál több néha, Mig a tócsák vannak, a brekegő béka. S mert az idegenek méltán csodálkoznak, Egyesek kívánnák hívni kertvárosnak Ezt a máskülönben szép kiesnek készült Telepet, ahol már vagy kétszáz háiz épült. Kert, ha fiatal is, mégis zsendül már most; Ám honnan kerítik a névbe a várost ? Mert odatartozunk bár a városvéghez, A tizenegyedik friss kerületéhez, Várost bizony nem látsz, bár vakultig niSzized: Itt magad mindenkép faluhelyen érzed. I or van bőven itten; a szemét meg prima. Caöry, ha még élne, minket róla hívna Az a osufolódó pesti nagyközönség, Kinek tükörsima aszfalt, sem elég még; Csakhogy, — jól megértsed I — ez a mi szemetünk (Idegeneknek is nevezetességünk; Ment hogy szemétpénzt itt adóként „bekérnek", Hire sincs szemetet elhordó szekérnek; A szemetes kocsik innen mitsem visznek, Annál inkább hozzák sűrűn a sok „miszt-et". Legutóbb husvétra feltöltötüélk szépen A Bikszádi uccát; úszik az szemétben. Hirdették, ez jó lesz, jön salak majd rája; De a környék azt még pünkösdkor is várja. Amíg permetezte áprilisi eső, Addig nem bukott a sok rondaság elő: Rothadó ntaraneshéj, üszkös petrezselyem, Almtacsutka, rajta penész, mint a selyem. Ami együttvéve, mig nem nyílt a rózsa, Zamatos illatot lehelt szájba, orrba. De mióta fújnak a perzselő szelek, Itt is csillog, ott is ragyog minden telek. A sok fényes portól, mit a szél hordoz szét: Apró üvegforgács, törött klozetcserjép, Mit téglás szekerek finom porrá zúznak, S az éles parányok a gégékbe jutnak. Bár hiába szól, de dicséretre méltó A por ellen küzdő főorvosi vétó; De csak nem mondhatná jeles főorvosunk, Hogy kivétel volna a mi üvegponunk, > KASTÉLY KERTJE u., marczibAnyi-tér REMEKBE ÖLTÖZVE MEGNYÍLT Golféin és Splró-Jazz Délután és este lánc Bankett, Bridzs és Gardenpartik részére külön kert- Hangulatvilágitáe — Nívó 9*ee ée 12-ei autóbusztól 2 perc Tulajdonos: FIGYELMESSY JÓZSEF ‘“““k ^szerénysége folytán: szumir- alckidok) a természet nagyszerű megfi­gyelői voltak és minden megmozdulásra, így a vallásban is és a transcedentális dolgokra szintén Ős-Ten természetében kerestek ^magyarázatot. így aztán egy ?a.?Tszerű symbolikus természetkultusz fejlődött ki a mágia népeinél, amely a term&zetes megfigyelések okadatolása alapján jutott el a Kozmikus Teremtő- ben rejlő szent Háromság fogalmához, az ,JÍ?«í,*ar,)£C1.6 és belső megváltás gon­dolatához, (Krisztusi és nem szemita messziamzmus értelmezésében) a Boldog- asszony kultuszához és ahhoz 'az erkölcsi szabálygyűjteményhez, mely több évez- red után a zsidó ó-testamentum tizparan- csolatja réven jut a többi népek tudomásá­ra is. Ur varosában Cig-ur-at templomá­ban, melyet nemrég ásott ki Leonard Woollev professor a British Muzeum számára, már Krisztus születése előtt tiz- ezer évvel hirdették a mágia papjai mind- ezeket a tanokat. Az Ős-Ten (Isten, Bál, Ur) országának eljövetelét jósolták, ame- *y?j. Jui;án (Ur-alföldje), Irán (Ur-fel- foldje) mintájára Ur-án (Isten, az Ur or­szága) névvel jelöltek meg. ebből az ős­magyar szóból keletkezett a görög urá- nosz, melyet helytelenül fordítanak még egyháznak is mennyországnak, mert az tisztán Isten-országát jelenti. Firudun Ős-Ten tiszteletére alapí­totta a Balaton és Bakony vidékén a ko­lostorokat s élesztette szimbolikusan a szent tüzeket, hogy a mágia népei sohase feledkezzenek meg az Ur ró 1. Szent Gellértet megihlette az Istener- dő fensége s megérezte annak Teremtő­jét és a könyvben idézet gondolataihoz hasonlókat olvashattunk jóval későbben Berzsenyi Dánielnél is („Isten I kit a bölcs lángesze fel nem ér, csak titkon ér­ző. lelke, óíhajtva sejt...“.) Ez mágia, ez Túrán, ez Firudun hagyomány. Olvassuk tovább szent Gellért vallo­másait : „Nagy misztérium a beborult ég, mélységes relytélyek borítják el és ma­gasságot szózatok felhői . . ." Magasztos turáni gondolatok, csak ilyen környezet­ben születhettek. Olyan témák, amelyek Turánt (magyarság) és Iránt (indó-árja) foglalkoztatták évezredek előtt, amikor a rabszolgafajok emberi áldozatokat mutat­tak be borzalmas faragott bálványaiknak és kultúráról fogalmuk sem volt. Nem is­merték a Kozmikus Teremtő Atyát, ami­kor a turáni Szent Könyvek (Rigveda I.) már a szent Háromságot, az irániak pe­dig (ind-áirija) szent könyvükben, a több ezer éves Bkagavadgita-ban már magya­rázzák az inkarnációt és megváltást. A Bakonybélt ővező őserdőkben talán Firudunt, Zsirka és Gerence (Gerencsér) táltosokat is hasonló gondolatok foglal­koztatták, akárcsak szent Gelléntet, a tál­tosok keresztény jogutódját. Ez a misz­tikus hangulat ott Bál pagonyjában a bakonybéli ős-apátság titka, mely termé- ?zeí"m®Sfí§Tyelésre, gondolkozásra és imádságra ösztökéli a halandó embert, j .e? íf j választotta ki a bölcs világhó­dító Fírudun ezt a vadregényes helyet a Bakonyban ős-Ten tiszteletére és meg- h&gyta, hogy addig legyen turáni papjai kezén, míg parancsolatait teljesítik. És teljesítették, ma is papok őrzik Ős-Ten csodálatos istenerdőjenek titkait. II vendéglátás művészete — Beszélgetések a lekér asztal üröméi rül és múltjáról. Irta: Gundel Károly ven déglösmester. Budapest, 1934. Kiadja a Magyar Szakácsok Köre. — Ez a kitűnő könyv nemcsak a ma­gyar inyesmesterségnek, a gasztronó­miának gyarapodását jelenti, hanem a régi, hagyományos magyar vendéglátás stílusának is őre, tenyésztője és tanító­mestere. Hagyományt vesztegető, stílust felejtő elamerikásodott napjainkban az életformákat illtetően szükség van arra a lélekben modern, formákban konzerva­tív hagyományosságra, amellyel Gundel Károly egyszerű családoknak és új gaz­dag családoknak egyaránt megmagyaráz­za, mit és mit ne, hogyan és hogyan ne adjon e vendéglátó asztal. A jó mu.Ior és magyar vendéglátó eréhy kis magyar Codexe ez a pompás könyv. Brillat Sa­varin nagyszerű francia, de mi magya­rok vagyunk s a magyar vendéglátás ősi formái közelebb állanak hozzánk, mint a nyugatiak. A könyv erre oktatja olva­sóit, egy nagystilúsú Mester művével, aki méltán áll az idegenforgalom tengelyé­ben, hiszen a magyar vendéglőskultárát nyilvános helyiségeinken keresztül látja az idegen. Gundel Károly, mint a csa­ládi asztal modorának nevelője jelentke­zik. Históriás gyűjtése á régi magyar művelődéstörténeti irodalom idevágó ada­tait gyűjti tetszetős, kellemes csokorba. Mivel a Budai Napló mindig a régi ma­gyar polgári hagyomány őre volt, en­gedje meg nekünk Gondét Károly, bogy a jövőben egy-egy fejezetét közöljünk a kitűnő munkából, amelynek legfőbb stí­lusát az adja meg, hogy szerzője veudég- lősmesternek írja magát. Ez is hagyo­mány és stílus. Bevilaqua Borsody Béla dr. KISFALUDY SZÍNHÁZ III., Lafos-alca 111. elérhető az 5, 7, 9 51 villamoasal Jonlua l-én baarntatáira kerfil a világai­két! árt ÁBRAHÁM operett Bál a Savoyban Janim 7-lg minden este lla9 érékor, vasár­nap d. a. Vad, 6 áe l/*9-kor. Jegyek —.20 Ilii től 1.50 P-lg elővételben Remek zene. Szenzációs táncok. Hangulat. UJ ÜZLET! díjtalanul házhoz szállítja a megrendelt festék-, háztar­tási-, Illatszer és pipere árul festék. Üzlet II., Zsigmond-u. 9. Dobja el hirdetésünket! ha Ont bárki olcsóbban vagy elözékenyebben kiszolgálja I 3 azaz három méter 140 cm széles, kitűnő minőségű di­vatos férfi őltőnyszővet óri­ási választékban, sötétkék és fekete színekben . „ _ _ hozzávalóval együtt 1Ü xíl Pengő 32.-. 27.- és Cim: CSAK AZ UDVARBAN OLCSÚ MARADÉKVÁSÁR SZÖVET- ÉS TEXTILRAKTÁR Budapest 32 Király u. 32 Sarokház Postai rendeléseket évtizedek óta lelkiismeretesen teljesítünk Nyári cipő és szandál különlegességeim megérkeztek. Budaiaknak olcsóbb árak. DIÓSI CIPŐSZKLON VI. Teréz-körut 1/B. Címre figyelni í KELLEMES SZÓRAKOZÁSI talál a Rózsadombi HABPAI-éttehem pompás Kertjében 11. KÚT UTCA 13 BŐR 0\D, RETIKÜC és STRANDT/ÍSK-A KBÖRÖNDÖSkü II.. MARGIT-KÖRUT 51-53. Salát mli&ely Budának legjobb vacsorázó és szórakozó helye RÓKALYUK VENDÉGLŐ t, ÉTTEREM Schrammel zene I Kellemes kerthelyiség. Túl.: GÖMBÖS JÓZSEF 11., Csalogány« utca 30. sz. PAPLANT MATRACOT legolcsóbban Budán a készítőnél kaphat GÖBBÖS l„ Mészúros-u. 12 (ágú. sarok) Tslefon: 54-9 21. Mindennemű átdolgozásokat a leg­olcsóbban készítek. AUGUSZT Hűvösvölgy I., hidegkúti ut zz cukrászda ÉTTEREM MENÜ SZALONJAZZ ÉS CIGÁNYZENE S3-as vlllÄmoÄ, 5-ös Autóbusz TELEFON: 64-0-02 TERVEZ, KIVITELEZ, KKRBKHTKRT JONKE KÁLMÁN kertépítő I., Bognár-u. 5. Tel.; 64-7-68. Mindennemű ÉPÍTÉST, ATALKKITASÍ, TATAROZÁST legkÉdvezÍbbYn*1 ráírni TÖMÖR” Építési Vállalat r f t. II. ZSIOMOND-II. 14. TC. 3ZO-7-4. 99 Költségvetés ée felvilágosítás díjtalan. És kinek hörgőit a homokpor bántja. Orvosságul szíjjon még üvegport rája. Ám, mint minden rossznak, ennek is van haszna. Legalább is ez a suszterok vigasza; Mert a sok cserépcsik. üvegszilánk s egy s más Oly pompás, hogy tőle csizmatalp is elvas. De hát panaszomnak ne legyen ez éli: Utóvégre kell a suszternek is élni; Hisz a mai koriján tengődünk kutyául. Ráüljön, akire kis kereset hárul. Nos, ha már elértünk ime a kutyához. Nézzünk be egy kissé a sok kutyásházhoz. Tapasztalhatod majd, hogy kerülhessék meg Nyugodtan a hivatalos bölcsességet. Megtudjuk untalan rózsaszín plakátról, Mely igen szigorún az ebzárlatról szól. Hogy kutyát pórázon szabad csak vezetni, Sót még szájkosár is kell, vagy hát ilyesmi. No, e rendeletnek úgy tesznek eleget, ' Nappalra a gazda megköti az ebet, Ha csak feledésből nem hagy ajtót nyitva, Vagy okos a kutya s maga is kinyitja, Mert hiszen fogalma nincs a tilalomról. Ami nem neki, de a gazdájának szól. így aztán, mivel hogy egy évben csak egyszer Jár kutyavadászni erre a gyepmester, S akkor is már jókor az eb megszagolja: Járhat hát nyugodtan, vígan csatangolva. No de estefelé megszün minden rabság, Felderül az ebre az édes szabadság; Nem törődik véle rendőr, ki itt nincs is, Sem kerülő, ha kieresztik a pincsit; A rabságot megunt álnok farkaskutyák Az ijedős lánykát ugyancsak ugatják. És ha nem eresztik hámarost ki őket, Mind szörnyűségesen, riasztón üvöltnek. És ha szabadulnak, akkor van csak koncert 1 Visszhangozik tőle minden szoba, bolt, kert. S mert még nem egy háztáj ma is keritetlen, Nyargalásznak bátran telkeken, úttesten. Éppen azt nem értem: ugy-e az ebzárlat Arra való volna, hol veszettség járhat, , óvják meg az ebet csavargó kutyától, S tartsák az embert is kósza ebtől távol? No már arra volnék igazán kiváncsi, Mit eddig egy könyvben sem tudtam találni: Estefelé vaj‘ már nem gilt a veszettség? E bajt meg az ebek csak nappal szereznék ?. . . De hát egyelőre elég legyen ennyi. Más boldogsággal sem tudunk még betelni. S félünk nagyon attól, hogy az új kerület Nagyjai felénk is egyszer elkerülnek, , S boldogtalanok mi, ha szemet nem hunynak, Nem örülhetünk már ez idillikumnak. Yan-Csi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom