Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)
1933-08-10 / 1133. szám
XXX. évi. 1133. sz. előfizetés Egy évre . 21- P Negyed évre . • 6.— P Egyes szám 40 fill. Egyesületek, amelyeknek hivatalos lapja, — tagjai féláron kapják Budai Napló 1933 augusztus 10. HIRDETÉSEK Egy hasáb széles. 1 "V magas tor egyszeri közlésnél 30 fill. Szövegsor ára 2 P. Ismertető közlemények megállapodás szerint. A hirdetések díja mindenkor előre fizetendő. Állandó hirdetőknek nagy kedvaimény Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazdaság, társadalom és művészet terén szolgáló újság Müveíyft Matyi és az idegenforgalom Ott kezdődik tulajdonképen a „fürdőváros“, hogy mindazt megalkossuk, ami kedvessé teszi az ití- tartózkodást. Ne csak a betegség kényszerítse ide az idegent és vidékit, de a kúrán kívüli élet bájos kerete is kösse le a lelkét. A beteg a napnak csak egy részét szenteli a gyógyulásnak, azonkívül kellemesen óhajtja eltölteni idejét. Parkok, sétahelyek, közeli kilátók segítik az ilyen óhajtásokat, de azoknak is karaktert kell adni, hogy feledhetetlen emlékei legyenek a budai fürdőnek. Nem mindig keltik és foglalkoztatják az idegenek figyelmet a komoly nagy szobrok. A háború szobraival megtolt Európa,. Megnézik. Ha művészi alkotás, gyönyörködnek is benne, de sohasem felejti el az idegen, ha végig sétált a Városmajor mind szebbé váló parkján, azt a kedves ötletet, amely .,'mérföldet lépő csizmában“ állítja „Hüvelyk Matyit“ a gyermekjátszótérre. Teles Ede alkotása és őszre felállítják. Aki megnézi, holtáig mosolyogva gondol a gyermekmesék kis hősére. A Döbrentei tér és Attila körút sarkán kialakult kis terecskén a három birkózó apró amorett, ahol kettő az előttük álló vízmedencébe szeretné bedobni a harmadikat — és mindhármukat szembefröcsköli a béka —, állandó mosolyra kelti az önkéntelenül megálló járókelőket. Ilyen kellene minden sarokra. Készül is a Margitparkban már és talán még ez évben fel is állítják, szintén a. gyermekvilág feledhetetlen emlékei! .megörökítő jelenet: Maczkó úrfi és mellette Róka Miska, hóna alatt a lopott kacsával. Mauksch Gyula mesterműve. örökemlékezetű, bájos alkotás, pedig alig magasabb 8—10 arasznál. Gyermekeinknek oly kedves, irodalmikig teljesen feldolgozott „Maczkó“ históriák lebilincselő jelenete kerül a Németvölgyi úton álló székesfővárosi iskola elé, ahol két talapzat várja a művészi alkotást. Az egyik a „szemüveges“ Mackó bácsi, előtte ül a két bocs: Dorka és Zebulon, őmaga pedig könyvből olvas,! az őt körülvevő gyermekcsoportnak. A másik a „Buj-buj zöld- ág“-ot játszó gyermekcsoport. Mindkettő csupa gyönyörűség, báj, humor és Lányi Dezső művészetét dicséri. Meg is találja az idegen, ha megtudja, hogy Buda minden kedves zugában, parkjában találhat ily életkedvet fokozó, művészi alkotásokat. Ádám és Éva esete az almával él minden nemzet lelkében és tagádha- tatlanul nagy hatást vált ki majd a „Statisztika-Park“-jában nemsokára iátható csoport, egymással incselkedő gyermekek: a csöppnyi Ádám a pöttöm Évával, amikor az almáért viaskodnak — minden utógondolat nélkül. Csupa poézis az elgondolás és igazolja,^ bizonyítja Beszédes László szobrász pompás művészetét. A Horváth-kert, mint a színművészet pantheonja, örökös emléke, megelevenítője lesz a magyar színművészetnek. Most a „Zene“ szobra készül Margó Ede műtermében, a stilizált zongora mellett ülő művész*- szel és a hangot ábrázoló, éneklő férfi- és nőcsoporttal. De a kertben építik fel a két halhatatlan színművésznő, a magyar színjáték két úttörőjének szobrát, kiilön-külön: Kán- tornáét és Dérinéét. Szigeti Miklós művészete teremti őket. Komoly, történelmi szobor kerül az új Királyhágó térre, a Böszörményi út mentén, — Istók János „Bem apó“-ja a Pálffy térre, a Gellérthegyre jön, a szállóval szemben, a nagy kereszt felett kiálló csúcsra, a háborúban részt vett összes műszaki csapatok emlékműve és Budán kap helyet a háborúban részt vett tüzér- . ezredek emléke. A Bástya-sétány f egyik rondelláján állítják fel a 2-ik I huszárezred hatalmas lovasszobrát. f Ennél az ezrednél szolgált Bethlen István gróf, Darányi Kálmán, Geber Antal min. tan., Némethy Károly székesfővárosi tanácsnok és ez az ezred, amelynek tisztikarát az erdélyi nemesség szolgáltatta, képezte az oláhok megszállása alól felszabadult Budapest területére bevonuló lovascsapatok tisztikarának túlnyomó részét. Nehéz, nagy idők emléke. Lehet, hogy az Attila körúton állítják ezt fel, a királyi palota Krisztinára néző homlokzata előtt, a Várba vivő szerpentinét elejere. Szép idők emléke lesz a Bécsikapu téren felállításra kerülő „Kazinczy-emlék“: klasszikus női alak örökégő mécsessel a kezében, ahogy azt Pásztor Janos művészlelke megálmodta. Ezekkel a múltnak, a kegyeletnek áldozunk, de az előbbiekkel a jövőt alapozzuk meg! Hüvelyk Matyi az ő mérföldes csizmáiban hatalmas lépéssel viszi előbbre Buda nagy életkérdését, letört polgársága vagyonosodása lehetőségét, az életadó jövendőt biztosító „fürdőváros“ megteremtésével, és a mai anyagias világban minden budai polgárnak kalapot kell emelnie azok előtt, akik ezt az ügyet szíwel-lélekkel szolgálják, még ha komikusán hat is az az elgondolás, hogy Hüvelyk Matyi is gördít egyet az el-elakadó idegenforgalmon. ________________(V. B.) Világ ügy lett a magyar mohamedánok ügye. Párizsban, ahol az egész világ mohamedánjainak minden ügye összefut — írja. párizsi tudósítónk, báró de Montagnac-Veöreös János — eddig sem mulasztottam el, hogy az északaf rikai, valamint az arábiai és az indiai mohamedán fejedelmek figyelmét felhívjam arra a nagyszerű munkára, amelyet a Gül Baba magyar mohamedán egyház- község Budapesten és Magyarországon kifejt. A marokkói, tuniszi, egyiptomi és szíriai újságok közölték erre vonatkozólag ismertető cikkeimet. őszre itt több keleti uralFELELŐS SZERKESZTŐVIRAÁG BÉLA kodo jelentette be jövetelét, magam is egynéhány előadást fogok tartani az iszlámról, többek közt a középkori magyarországi mohamedánokról is beszelek. • ^fn^ől Sekib Arszlán emir, Szí- WB Palesztina a nagyhatalmak áltál elismert fejedelme a népszövetség Géniben székelő 13 tagú isz- lamita tanácsbizottságának elnöke az izlamita világkongresszus alelnö- ke es az európai mohamedán ügyek megbízottja, Anglia által a Gandhi- mozgalom es az indiai mohamedánok kozott felmerült ellentétek elsimítására a Kerekasztal konferencia által felhatalmazott arbiterje, a Magyar Mohamedán Hitközség védnö- ke, - Durics Husszein Hilmi budai muftihoz levelet intézett, amelyben megköszönte a Budapesten, a Tabánon es a Gül Baba sírjánál tervbevett mecset es iszlamita kollégium építésének elküldött részletes tervrajzait és költségvetéseit. Azokhoz a következő megjegyzéseket fűzi: „Én nem vagyok az egyedüli, aki ebben az ügyben döntök, mert ezeket a terveket jeruzsá- lemi iszlamita kongresszusnak kell előterjeszteni, hogy melyiket tartja megfelelőbbnek. Jelenleg nem a tervekről van szó, hanem az engedélyről, amelyet a kormánytól és a városi hatóságtól kell megszereznünk a mecset és a kollégium engedélyezését illetőleg. Igaz, hogy a jelenlegi válságban nehéz a szükséges anyagiak összegyűjtése, de így az iszlamita kongresz- szus védelme alatt indulhat meg ez a világmunka és a kongresszussal ezt a kérdést már leleveleztem.“ Lehetetlen, hogy ez a világkérdéssé nőt magyar mohamedán-ügy, még az imeretlen- képességű Abdul Latif okvetetlenkedései dacára is, ne nyerjen mielőbb végleges megoldást, ami iránt most a mohamedán vallásközség Kozma Jenő dr. orsz. gyiil. képviselő protektorsága útján közvetlenül a miniszterelnökhöz fordul kérelmével és küldöttséget vezet eléje a főmufti. Szerkesztőség és kiadóhivatal: II, Batthyány u. 63. Telefon: 50-2-96. Hivatalos órák: délután 4-6-ig. fürdőből teljes egészében alakítandó 1 .»Gyógyintézet“ egyik önálló osztályaként is. Mert ha ennyire a Gellérthegyi forráscsoportok köré összpontosul az ivógyógymód,, viszont a Rudas-fürdő' hévvizeinek használata a budapesti hévvizek általános fürdőgyógymódját in- karnálja: mi sem volna természetesebb, mint a Rudas-fürdő gyógyszállóvá nehezebben átalakítható építményében helyezni el — legalább is egyelőre — a Reumakutató Gyógyintézetet is! A középosztály gyógyszállója helyett ugyancsak az a helyhezkötött- gyógy- oélt szolgáló fürdőgyógyintézet létesülne itt e masszív, gőzmarta kőépületben, ahol cca 50 bennfekvő középosztályi betegen részben reumás, részben a többi belbetegségek elleni küzdelem termális gyógyhatásait figyelhetnék meg klinikailag. A kénhydro- gén epehajtó hatása, a purinkiválasz- tás fokozódása, a rádium oszlató hatása csakis ilyen intézményesen konstatálható. Balneológiái terített asztalt nyerünk, mi orvosok, ha itt centrálisán, a Rudas-fürdő helyén Gyógyintézetet és nem lanyha „gyógyszállót“ létesítenek. A betegek ide nagyobb bizalommal feküdnének be, de a közkórházak és klinikák elfekvő salicyltA Rudasfürdő jövőjéről Irta: Nemes J. György dr. Mióta a Városfejlesztő Bizottság, orvosi szakértőkkel kiegészülve, döntött a fővárosi fürdők jövőjét illetőleg, az általános megnyugvást, amelyet a kitűnő döntések keltettek — bizonyos események megingatni látszanak. Részemről különösen a Rudas-fürdőnek ..gyógyszállóvá“ adaptálása vált ki szerény utólagos kritikát; ki kiváltó esemény pedig egyéb megfontolásokon kívül éppen a Rudas-fürdő előtt legújabban feltárt és foglalt hőforrások sorsával van egybekötve. Hírül hozták a lapok, és előadások hirdetik (e sorok írója tartott a- Hollós Mátyás Társaságban, dr. Tausz Béla az Orsz. Balneologiai Egyesületben), hogy azok a gyógyforrások, melyeket legújabban fúrtak a Rudas-fürdő előtt, ha nem is biztosították a fürdők természetes fűtését, de analíziseik ered- ményeképen a főváros legkénesebb, legradioaktívabb gyógyvizeinek bizonyultak, amelyek a máris felkapott Hungária gyógyforrás környékén és annak méltó kiegészítéseképpen a budai és általában Budapest-fürdővárosi I vógyógymód általánosításában elsőrendű szerephez jutnak. A Gellérthegyi forráscsoport ivókúrája itt ölt a Rudas-fürdő előtti parkban világfürdői méreteket, ha bizonyos követelmények (hygiénikus berendezettség, sétány, kollonád, zene, diétás étkező, nemkülönben egy egészen modern ivócsarnok), egészítik ki a vezérigazgatóság által kezdeményezett, igazán szerencsésen elgondolt Sprudel“-szerxi szökőkút és nyilvános kút propagandative is ható alkotásait. E külsőleges követelményekhez kell azonban társulni a külföldön is nélkülözhetetlen beruházásoknak, amelyek szerint ennek a gyógyudvar- nak, illetve ivópromenádnak közvetlen közelében, a gyógyvizekkel tudományosan és klinikailag foglalkozó, információs orvosi laboratórium állna a gyógyvíz kurativ céljainak megfelelően: gyógyhatástani, kutatást, de útbaigazítást is szolgáló intézményül. Bármennyire is áldásos lehet a gyógyvizek belső használata a bél-, vese-, epe-, máj-, torok-anyagcsere stb. bajok eseteiben, de a kritikátlan és orvosi ellenőrzés nélkül való ivásuk ellen már Plinius is kikelt az ókorban. Másrészt a gyógyvíznek eredményes külföldi propagandája is csak akkor indulhat meg teljes joggal, ha annak klinikailag bizonyított gyógyhatása teljesen kiépült és ismeretes. Ahogy szó nem férhet a reumakórház és reumakutató intézet létesítésének jogosultságához, úgy állítjuk most a Gyógyvízhatást Kutató Intézet jogosultságát belső betegedések sorozatos eseteiben. _ _ A gyógyvizek belső használatának fokozatos kiépítése sokkal több orvos együttmunkálkodását vonná maga után, mint ahogy a reuma elleni küzdelem izolált szakmájából kitelnék egyedül. Ha az eddigi évszázados em- pyria az ivókúrák nélkülözhetetlenségét bizonyos betegségeknél, mint olyan biokémiai ingerekét, melyek talán kozmikus és radiológiai hatások tekintetében a gyógyszeres kezeléseket néha felül is múlják — máris igazolta: mennyivel tökéletesebb és tudományosan megalapozottabb leend, ha egy permanensen és parallel működő klinikai különítmény támasztaná alá a gyógyhatások igazát! Mi volna mindebből a meritumf Az, hogy az ivógyógymódok orvosi kutató intézete és laboratóriuma legkívánatosabb elhelyeződést éppen az adaptálandó Rudas-fürdő egyik szárnyában, talán az evakuálandó vendéglő helyén találhatna. Adminisztra- tive talán valamelyik közkórházi belosztály „gyógyforrás különítményeként", klinikai depandanszokként működhetnék, de mint a folytatólagos okfejtésbizonnyal igazolná: egy a Rudasfaló reumásai, lábadozó sárgaságosai, ivesehurutosai is Ide volnának kihe- lyezendők megfigyelésre, egyúttal gyorsított kikezelésre is. E nelyrffl hívom fel az illetékeseket kórház-szakértőket és építészeket, hogy az ú.,-h. Gyógyszálló adaptálás helyett a Rudas-gyógyintézet kitervelésével foglalkozzanak. A hévvizek külső és belső használatának a gyógykezelésbe való klinikai tudományos bevitele ilyen módon volna célszerű, Budapest- Fürdőváros egy, a Gyógyszállónál jóval komolyabb és hézagpótló mintaintézménnyel szaporodna kevés költ- ségtöbbletteL Külföldi viszonylatban pedig oly nélkühözbetetlen intézményt nyernénk, amely nélkül világfürdő el sem lehet. Gyógyszálló létesülhet az új alsó Tabánban is, sőt középosztálybeli szállóul felhasználhatók a többi budai, gyakran oly üres szállodák, ha nincs is a gyógyvíz oda bevezetve, ami úgyis már luxuskényelemnek számítana. Alakuljanak ki a penziók, orvosi otthonok a fürdőcentrumok körül szálló célokra — külföldi példákra. A Rudas maradjon tradicionálisan komolyabb gyógycélra, mint gyógyintéz- mény a budai 2000 éves csodaforrások őrhelyéül, a termák gyógyhatásának védőbástyájául! A budai rác püspök ügyéhez — Levél a Budai Napló tek. szerkesztőségének. — A görög származású hazafias görög keleti egyházközségek, mint Budapest, Gyöngyös, Hódmezővásárhely, Karcag, Kecskemét, Miskolc és Szentes immár mind elszakadtak a budai szerb püspöktől és a konstantinápolyi egyetemes pátriárka egyházi fennhatósága alá helyezték • magukat. A hazaiiatian püspök nyíltan fenyegetődzik azzal, hogy mozgalmunkat külföldi összeköttetései révén elgáncsolja. A szomorú az, hogy ezt büntetlenül, akadálytalanul teheti. A szerb papság szabadon garázdálkodhat ma Magyarországon, hozzájuk méltó püspökökkel az élén és szabadon folytathatja nemzetrontó aknamunkáját, bár számos hiteles adat áll rendelkezésre, amelyek alapján ellenök eljárni lehetne. Mi mindent zsebre vágunk, mindent eltűrünk, nem tanultunk a múltból. Vajha meg ne bánnánk újból ezt a közönyösséget! Tolcsva, 1933 augusztus hó 7-én. Tisztelettel Kurucz Károly ny. tábornok a miskolci görög alapítású görög keleti magyar egyházközség főgondnoka. Buda segítse a Balatont Sázszor is agyoncsépelt téma, mégsem akarják illetékes helyeken megérteni. Addig nem lesz a Balatonból az, ami a genfi tó Svájcnak és a bo- deni a németeknek, amíg először is a közvetlen* szerves, szoros kapcsolatot Buda és a Balaton, Buda, Székesfehérvár, Győr, Veszprém, Pápa, Zalaegerszeg, Szombathely és a balatoni városok között, főleg Keszthelyt és Tapolcát értjük, meg nem valósítják: az egységes irányítást, az egységes, közvetlen, praktikus vonatösszeköttetéseket, a jobb balatontavi hajóközlekedést és autóbuszforgalmat pedig alapos tarifamérsékléssel azonnal át nem reformálják. Másodszor pedig szakítani kell azzal a régi, urambátyámos nemtörődömséggel, mely csak tizheti szezónt ismer a Balaton mellett. Pedig, aki egész éven át lakott már a Balaton partján, csak az tudja: mit jelent az ősz, a tél és a tavasz az ősmagyar Istentó (Bál-tó) mellett, annál a tónál, melyről a tibeti és mandzsu népregék ma is csodákat mesélnek, pedig kerek hatezer éve, hogy Firudun király, a világhódító Attila Urunk őse, ezt a oso- davidéket Buddha-várból (Budavár) kiindulva a magyar faj számára meghódította. Az utóbbi két év alatt a kormány megint sokat tett a Balatonért, és igy remélhető, hogyha kormány és társadalom összefognak, .végre felvirrad Ös-Ten földjének is Budától-Keszthelyig. Megint Budáé a kezdeményező lépés. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter budai,tagja a Hollós Mátyás társaságnak; ő és a dunántúli, de most már budai miniszterelnök úrral együtt programjukba vették a Balaton értékesítését nemcsak a szükebb Magyarország, de a nagyvilág számára is. De mindennek előfeltétele tízhetes szezon helyett: egész évi! Az idegenforgalmat egész éven át kell Buda érintésével a Balatonra terelni, nemcsak a luxusutasokat, túristákat, hanem a betegeket is edző utókúrára Budáról: Balatonkenesére, Lovasra, Csopakra, Bálátonfüredre, Tapolcára, Keszthelyre; akinek magaslati levegő kell, azt Veszprémbe és Zircre kell küldeni. Hosszabb időre kell a közönséget a Balaton mellé kötni. Nyugdíjas és aktív tisztviselőtelepeket kell létesíteni. Keszthely jár elől jó példával, amióta a budai tudós: Lendl Adolf dr. ottani lakos lett. A z ő érdeme, hogy negyven családból tömörülő nyugdíjas tisztviselőtelep létesítését vették tervbe s annak megvalósítása érdekében a város most vízvezetéket szándékozik létesíteni. A keszthelyi vízvezeték technikai és pénzügyi megoldásával most Lendl ösztökélésére szintén budai szakférfi foglalkozik: Becsey Antal, aki rövidesen a nagy nyilvánosság elé hozza terveit. Nem is olyan vérmes remény, hogy rövidesen Keszthely lesz a magyar Grác, Siófok a magyar Ostende, az alsóörs-lov&s-osopaki Balatonpart a Magyar Riviera, amelyet szintén bu ■ dai vállalat, budai tőke és budai szakférfiak terveznek és építenek Holek Sámuel elnökigazgató irányítása mellett és végül a sok ezeréves múlttal bíró Veszprém (az ősmagyar Vizperem) pedig a turáni gondolat és keleti idegen- forgalom utolsó nyugati fellegvárává válik. Itt is. mint a többi helyeken, budai energiák dolgoznak. L. Z. dr. Buda - Császáriíirdö mint kSxlekadétl központ Buda északi fürdőesoportjának egész közlekedését gyökeresen meg kell javítani egy alkalmas közlekedési központ megteremtésével. Ez a központ megteremthető a mostani Buda-Császárfür- dő-állomás környékén. A hozzá szükséges terület néhány ócska épület lebontásával és a Duna partjának rendezésével könnyen előteremthető. Magát a központot úgy képzeljük, hogy a nyert területen épül a szentendrei villamos földalatti fedett pályaudvara, a melyre Óbudáról, az esztergomi vonalból is befut néhány közvetlen esztergomi és komáromi kocsi; ide épül a budapest-bécsi autóbusz egyik állomása is, a székesfőváros egy-egy végállomást épít ide villamosai és autóbuszai számára; a dunai gőzhajózási társulatok személyhajóik számára állomást építenek; ha pedig egyszer a Dunán hidroplánok fognak közlekedni, ezek budapesti kikötője szintén idekerül a Császárfürdő alá. így nemcsak Pestről
