Budai Napló, 1928 (25. évfolyam, 899-935. szám)
1928-12-02 / 931. szám
2 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1928 december 2. 15ze/7/Ge//e/7| j Gyógyfürdő I Is zap kezelés társashelyiségben | | vagy külön fülkében a világhírű | | Kolopi „Szent Gellert“ rádiumos | gyógy iszappal. | % Rheuma, izületi bántalmak- t l ft ál páratlan gyógyító hatású. | régi vízivárosi temető hátráltatja. Temető mellett senkisem építkezik szívesen és így számos gyönyörű villatelek áll a temető környékén beépítetlenül, akkor, amikor a temetőtől távolabb már egész kertvárosok fejlődtek ki. A temető düledező kriptáiban jelenleg csavargók, munkakerülők húzódnak meg, veszélyeztetve a vidék közbiztonságát, az)esti órákban pedig a szerelmesek tanyája ez a temető. A Virányos—Kútvölgyi Egyesület és a Budahegyvidéki Társaskör most kérelemmel fordult a főváros tanácsához, ^ kérve, hogy a temetőt üríttesse ki és a fővárosi tisztviselők részére családi házak építésére engedje át. Rámutatott kérelmében arra, hogy a temető területe egészséges fekvésénél, a fővároshoz való közelségénél és kitűnő közlekedésénél fogva kertes családi házak építésére kiválóan alkalmas. A temetőt a villamosvasút két relációja érinti, úgy hogy közlekedése páratlannak mondható. Innen indulnak a 4-es, 14-es és 61-es jelzésű villamoskocsik. A temető területén fog átve- 44-es, 77-es, 81-es és 83-as viszonylatú kocsiai. A temető területén fog átvezetni a Kútvölgyi útra tervezett villamos vagy autóbusz. A temető mellől indul el a 9-es jelzésű autóbusz. Amennyiben a fővárosi tisztviselők tervezett építkezési akciója részére a főváros ezen területet átengedné, úgy a temető területének beépítése 2 év alatt biztosítottnak látszik, ami által a Zugliget és Pasarét fejlődésében óriási lépéssel haladna előre. A Zugligeti Egyesület választmánya elhatározta, hogy a maga részéről is csatlakozik a két egyesület kérelméhez és úgy a Községi Polgári Párt, mint pedig a főpolgármester közbenjárását kéri e temetőkérdés mielőbbi sürgős megoldásához, liQgy ez az ríj tisztviselő-telep mielőbb fölépülhessen. A német tőke Köszönetét mondott a Budapest— Zugligeti Egyesület dr. Hermann Luppe-nak, Nürnberg város főpolgármesterének, aki dr. Bewilaqua-Borsody Béla a hadtörténelmi múzeum adjunktusa kíséretében végigjárta a Dürer- emlékünnepek alkalmával a budai hegyvidéket és utazásának befejezése után Budapest és a budai hegyvidék szépségeiről hatalmas cikket írt a „Nürnberg - Fürther Morgenpresse” ■ ben, és ezt a vezércikket sok példányban sokszorosította és küldte szét Németországban. Az egyesület ez alkalommal levél útján felkérte dr. Hermann Luppet, hogy hívja fel a német tőke figyelmét arra, hogy a Zugligetben szállodák, üdülőtelepek létesítésével igen kedvező elhelyezkedést találna. Dr. Eperjessy István beszámolt a zugligeti strandfürdő létesítése körül folyamatban levő tárgyalásokról. Ismertette dr. Áron Géza ügyvéd által ezirányban indított akciót. Azután köszönetét mondott a Budai Napló szerkesztőjének, hogy a múltban is mily nagy propagandát fejtett ki a Zugliget és a tervezett fürdő létesítése ügyében, amihez a választmány is hozzájárult, mire dr. Zerkovitz Imre al- elnök bejelentette, hogy Viraág Béla érdemeit az egyesület közgyűlésén is méltatni fogja. Lapunk szerkesztője megköszönte a választmány elismerését és bejelentette, hogy a budahegyvidéki források ügyében a Hollós Mátyás Társaság sorozatos értekezletet rendez az eltemetett források ügyében s a december hó 10-én este 7 órakor meginduló előadások sorozatát Eperjessy István dr. nyitja meg, ismertetve az összes svábhegyi, zugligeti és hűvösvölgyi forrásokat, feltárva egyúttal azok történelmi múltját. Ezen az estén Tausz Béla dr. főorvos is beszámol kutatásairól és tanulmányairól. A Hollós Mátyás Társaság előadásciklusára meghívta egyúttal az egyesület tagjait. Az ülés bezárása előtt Zerkovitz Imre dr. alelnök az elnöki székből a választmány nevében köszönetét mondott Eperjessy István dr.-nak fáradságos munkájáért amelyet a Zugliget fejlesztése érdekében ezideig kifejtett. //., PASARÉTI ÚT 129. Hadapród iskolánál SOLTSZENTIMRE Pestmegye Művészi kertépítés Elsőrendű referenciák Felvilágosítást a BUDAI XAPLÓ szerkesztősége ad. Kerületi mentőállomások felállítását javasolta a főváros közgyűlésén az óbudai demokraták városi képviselője dr. Vörösváry Miidós. Ez különösen Óbudán lenne nagyon fontos, ahol sok a gyár és sok a baleset s ahol az autók is szabadabban száguldanak s lépnek nyakra-főre az emberek nyakára, fejére, lábára, kezére. Folytatja a kisajtítást a Közmunkák Tanácsa Óbudán az új hídfő környékén, ahol a Lajos-u. 166. számú házat sajátították ki legutóbb. H dón or és Buda írta: Beví'aqua-3orsody Béla dr. 1 Aage Gyldenfalk úr,* a dán királyi közlekedési miniszter titkára, a dán királyi Címertani Társaság tagja, a múlt héten másodízben látogatta meg Magyarországot; illetve Aggházy Kamii igazgató hívására a magy. kir. Hadtörténelmi Múzeumot. A kitűnő műveltségű, európai módon szerény és északi módon csendes modorú úriember a magyarság lelkes, — s ami ennél több — cselekvő barátja. Mint passzionátus heraldikus, viselettörténeti tanulmányokat is folytat s ezek közben a dán királyi gárdahuszárezred 1756-i alapításának 150 éves jubileumán, 1906-ban kiadott ezredtörténeti emlékkönyvben megtalálva azoknak a magyar katonáknak nevét, akik még a spanyol örökösödési háború idején szervezték meg a dán huszárságot, magyar huszárviselet történeti tanulmányokkal foglalkozik. Ezért jött tavaly nyáron is Budapestre. Festetics Pál grófnak, a kitűnő sportbarátnak autóján, e sorok írójának társaságában bejárta a budai Várat, megtekintette az Országos Levéltár egész Európában egyedülállóan gazdag, s főleg levéltári kultúránk abszolút színvonalát mutató heraldikai gyűjteményét és a főváros egyéb múzeumait. Mostani itt tartózkodása alkalmával a Nemzeti Múzeum fegyvergyűjteményét, a Vármegyeházát, a Szépművészeti Múzeum modern képtárát és a Néprajzi Múzeumot nézte meg. Meglátogatta a Buda és Pest történetében, oly kiváló szerepet játszott Mayerffy családot, melynek egyik őse adlersklaui Büchel Ferenc alezredes az 1862-i dán háborúban résztvett és a Kappelbe, a sehleswig- holsteini városkába való bevonuláskor egy ottani földbirtokos: Otto von Kappel ugyancsak Ottó nevű fiacskáját -— aid a bevonuló ezred lovai elé futott — nyergébe emelve, megmentette a vágtató lovak patái alól. (Nem tévesztendő össze ez az eset Dávid István huszár, híres, sok ábrázoláson megörökített hasonló esetével, melynek egyébként több személlyel kapcsolatos változata is van.) Az egykori kis fiú 1896-ban •— már mint a városka polgármestere — meglátogatta Dicsőszentmártonban a Mayerffy-családot. Az alezredes (akkor fiatal kapitány) miniatűrje rendkívül érdekelte a dán urat, kinek nagyatyja szintén részt vett a hadjáratban. Ittléte alatt egy este a budai Vár intimus részleteit néztük meg: a ködbeborult Dunát és ezernyi lámpáit a parton, s a királyi palotát, melynek helyén egykor II. Lajos király Olaf Bang of Middle ford dán úrnak állította ki azt a nemesilevelet, melyet e sorok írója talált meg Kalmár János iratai között, s Áldássy Antal és Karácsonyi János fejtettek meg. Utóbbi „bolygó dánus”-nak nevezte Olaf mestert, aki követségi titkár volt Esztergomban. A mi „bolygó dánunk” is „elbolyongott” cigányzenét hallgatni a jó öreg „Kriszti ná”-ba, a „Philadelphiába”. Kellő „hangulat” után el- ámulva hallgatta a régi, a hatvanas évek műnépdal irodalma előtti^ korból való hamisítatlan magyar melódiákat. Teljesen megérezte az európai és a magyar népi zene közötti különbségét: a magyar ritmus és a harmónia septimaccordjainak és molljainak gazdagságát. Budai könyvesboltokban örömmel látta Knut Hamsun, Aage Madelung és Andersen műveit, s itt a cigány hatása alatt megértette Budát, mint ő mondta „a régi Kjöben- ’ liaffen mását”. Gyöngéden hangolt dán szenti mentalizmusa többször is Budára vonzotta őt, aki a Telmányi i és Dohnányi-féle kopenhágai dán koncertek idején olyan sokat tett a dán sajtóban a magyar zene propagandájáért: Ott klasszikus magyar zenét hallott, itt budai romantikát: magyar j cigányt, a becsületes régi cigánylia- gyományokat őrző Parádi József ban- j dóját. „ I „Buda ist inthzim”: (Buda benső- | séges!) mondta kedves dános-németes I akcentusával. Igen, Pesten — vagyis Budapesten I — minden kedves, drága, gyöngéd dolog: Budán található meg. „Buda ist inthzim!” * Ejtsd: Oógh Güildenfalk: vagyis aranysólyom, a. család ősi címerneve. A dánoknál — éppen mint a lengyeleknél — nem a birtokolt falu neve a családnév, hanem a címer képeleme. A fürdők forgalma számokban igen érdekes képet ad és furcsa összehasonlításokra ad alkalmat. Kilenc nagy fürdő van Budapesten, amelyek közül három a fővárosé. A kilenc fürdőben 1912-ben 1,750.102,1922-ben 2,693.723, 1927-ben 2,854.106 volt a fürdőzők száma. A fejlődés a háború előtti évekhez viszonyítva 40 százaléknak felel meg. Fia most megnézzük Bées városának a fürdő forgalmát, összehasonlítva a háború előttihez, megállapítható, hogy Bécs városában a 4,049.000-el szemben 1927-re közel 9 millióra emelkedett a fürdők látogatóinak a száma. Abban a városban, ahol nem híresztelik és nem hirdetik mindennap, hogy fürdőváros, abban a városban, ahol nincs annyi melegvízforrás, természetadta lehetőség, hogy tényleg egy fürdővárost építsenek, ilyen mértékben emelkedik a fürdőzők száma. Ha megnézzük Budapest fürdőváros statisztikáját, megállapíthat j ük a következőket. Havonta 55—60 ezer ember fürdik és ha figyelembe vesszük azt, hogy a fürdőszobás lakásokban 290 ezer ember lakik, meg lehet állapítani azt, hogy a nem fürdőszobás lakásokban lakók átlag 11—12 hetenkint jutnak csak fürdőbe, ha azonban közelebbről megnézik a fürdőzőket, meg kell állapítanunk azt, hogy vannak emberek, akik hetenkint, vagy kéthetenkint, de legalább havonta rendszeresen fürödnek, ezzel szemben százezrével vannak Budapest fürdővárosában olyanok, akik a fürdő belsejét még egyáltalán nem látták. Közgyűlése lesz dec. I-énj a II. kér. érseki kath. reálgimnázium volt tanulói szövetségének a Rákóczianum- ban. Ugyanakkor avatja ott az intézet Mária-kongregáció jának új tagjait Serédi Jusztinián hercegprímás. A templomi ünnepség után az ifjúság a hercegprímás tiszteletére az intézet aulájában ’ ünnepi akadémiát rendez, melynek keretében az üdvözlő beszédet Pokorny Ernáiméi dr. prelátus, a kollégium kormányzója mondja. A Szent László Gyermekotthonnak (II., Donáti-utca 46) szombaton, december 1-én délután 5 órakor volt az ünnepies megáldása és felavatása. Az egyházi szertartást Mészáros János érseki helytartó végezte. S^élzely Vladimír A jobb sors adománya, ha valaki a mesterségében megtalálja a művészetet. Székely Vladimir dr., a most nyugalomba vonult főkapitányhelyettes, aki több mint négy éven át volt az I. kerületi rendőrkapitányság vezetője és egész leikével hozzánőtt szegény Budához, a maga rideg hivatalos teendőiben megtalálta a meleg, a derűs színeket. Kiérezte azokat a jó szívével, feldolgozta különösen csiszolt agyával és leírt mindent írói készségben fogant tollával. A robotos napi munka kesernyés, savanykás vinkóját estére átszűrte lelkén zamatos aszúvá. Ezt töltögeti, ezt kóstoltatja most azokkal a társaságokkal, amelyek estéit zamatos humorral előL adott „rendőri esetei”-vel fűszerezi. Kedden este az I. kér. Iparosok és Kereskedők Körében tartott előadása vonzott oda nagy i társaságot és Hubert Vilmos ügyv. elnök örömmel üdvözölte a vendégeket. Székely Vladimir előadása során az ő pompás humorával előbb a papucshős férjekről, a váltóhamisító férjekről mondott el mulatságos, de megtörtént eseteket, majd a hamis férjekről, a tőzsdéző asszonyokról, a hamis gyémántokról •— végül a szép fiúknak bedőlő idősebb hölgyekről beszélt és egy hatásos históriával fejezte be előadását, amel}ret sokszpr honorált a taps, mely újból erősen felzúgott a végakkordnál. Hubert köszöneté után a felhangolt társaságban megindult az évődés: — Lauf fér Vilmos trükköket kért kölcsön, — Flank József dr. bevallotta, hogy ő papucshős s végződött ez egy „székely” párharcban, amit Székely Vladimir és a székely származású Kapcza Imre vívtak egymással a tái-saság nagy derültségére. Közbül Ravasz László elnök üdvözölte Szacsvau András r.-főtan. kerületi kapitányt, — Hank József dr. a két iparoskor örvendetes együttműködésére és dr. Krivoss Árpád működésének sikerére emelte poharát, amit Kollár Gábor köszönt meg. Befejezésül Viraág Béla szerkesztő Ziegler Gézát, mint Ripka Ferenc felső krisztinavárosi palatínusát éltette, amire az ünnepelt azzal válaszolt, hogy a két iparoskor találkozását méltatva, fogadalmat tett Ripka Ferenc iránti hűségében. A társaság távozása közben zajosan megéljenezte Zieglert is és Székelyt is, akit — csütörtökön este hasonló éljenzés fogadott a Budai' T ár sas kö r-bon, ahol csaknem másfél órán át olvasott fel érdekesnél érdekesebb betörési históriákat és praktikus tanácsokat adott a betörők elleni védekezéshez. Itt az élvezetes előadást Hoor-Tempis Moritz elnök köszönte meg neki és külön ünneplésben volt része az előadást követő társasvacsorán, ahol őt is és nejét is kedvesen, tüntető ovációban részesítették. Itt folytatták a keddi párharcot Kapcza Imre és Székely Vladimir a társaság nagy gaudiumára. Görgey címen írt rövid, közvetlen hangú, érdekes jellemrajzot dr. Cselöt ei Lajos. Kapható a Szent István Társulat könyvkereskedésében. __ Schubert halálának százéves fordulóján Budapest székesfőváros, mint a magyar zenevilág középpontja is méltóképen ki akarja venni részét az ünneplésből. A Fővárosi Könyvtár ügybuzgó igazgatója, Enyvváry Jenő kezdeményezésére ez alkalomra Schu- bert-bibliografíát adott ki. A most megjelent mű első részében (Schubert és a magyarok) összefoglalja Schubert magyaros témájú, a magyaroknak ajánlott műveit áttekintést nyújt a magyar költők Schubert által megzenésített műveiről, összefoglalja a nagy zeneköltőnek magyar irodalmi emlékeit; összegyűjti Schubert zeneműveit, amelyeket a halálát követő első 50 évben magyar hangversenyeken adtak elő. A második rész (Külföldi Schubert-irodalom) a Fővárosi Könyvtárban levő külföldi Schubert- tel kapcsolatos művek jegyzékét adja. Műt* ntadcnOtt a .Sopro n-G y ö r I* mcrt ez 9 *c2!°hb és SUSS) legmegbízhatóbb felej» és iroda ; Sopron-, Győr- és Vasmegyei t*ts“»donáijrl Rt. L, rehérvéri-ut27.Tet. J. Az Esztergomban végzett tanítók Budán, a Mayer-féle Pálffy-étterem- ben jönnek össze dec. 1-én bajtársi vacsorára. A szervezkedés 'megindítására bizottságot küldtek ki, melynek tagjai Ölveczky Pál szakfelügyelő-főigazgató, Palóez Endre polg. isk. tanár, vitéz Papp Gyula, Reischl- Réw Sándor, Ibrányi Ferenc és Ur- bányi C. József. I Mi Iparos-színeiséf ügye hétről-hétre fejlődik, mindig újabb és újabb területeket kapcsolva. Legutóbb e hó 23-án Óbudán a „III. kér. Iparosok és Kereskedők Köre" helyiségeiben, a Haszmann-féle vendéglő külön nagytermében, folytatta szervező munkáját dr. Krivoss Árpád és vezérkara, mely az I. és II. kér. Iparosköreinek kiküldötteiből alakult ki. Itt Bauknecht Tamás elnök üdvözölte a vendégeket és a megjelent újságírókat. Azután Krivoss Árpád fejtette ki a szövetség megalakításának szükségét, előnyeit és ismertette annak szervezetét. A nagy figyelemmel hallgatott fejtegetések után Kautz István méltatta Krivoss munkáját, amelyre őt az I. kerület iparossága kérte fel. Moravesik Sándor a propaganda érdekében szólalt fel, Theisz Dániel az iparososztály hibáiról szólt és kérte Krivosst, hogy ez ne kedvet- lenítse el. A szocialisták rontják meg az önálló iparosok dolgát, mert pártolják a községi üzemeket azért, hogy ott egytömegben kaphassák kézhez a munkásokat. A szövetségben minden politikai párt tagjai részt vehetnének elvfeladás nélkül. Sógor József kimentette Máté István bizottsági tag elmaradását és elítélte a városházán folyó tékozlást, a rettenetesen drága adminisztrációt, amely a termelést drágítja. Nagy figyelemmel hallgatták meg Fóthi Vilmos v. biz. tag felszólalását, aki sajnálta, hogy az Óbudán 8 év óta folyó szervezkedéshez őt eddig nem hívták meg. Lehet, hogy pártállása miatt, de ilyen közügyben ő nem ismer pártszempontokat. Ö tudja, hogy az iparosok „jó fiúk“, de nehéz őket megszervezni, nem bírják el az útbaigazítást. A szervezés munkájában szívesen vesz részt és felszólalását a „svéd haranglábról“ mondott örök szép legendával fejezte be, amit élénk elismeréssel honoráltak a jelenlevők. Még Viraág Béla szerkesztő hívta fel az iparosság figyelmét arra, hogy mint szövetség nagyon előmozdíthatják a fürdőváros és a Gellért-hegyre tervezett kiállítás ügyét, amivel növelik az idegenforgalmat és saját vevőkörüket. Bauknecht elnök köszönte meg ezután Krivoss fáradozását és megígérte, hogy egy legközelebb összehívandó taggyűlésen tárgyalják majd az Iparos-Szövetség ügyét. Az ősember nyomai című hírünkkel kapcsolatban Sógor József építész arról értesít bennünket, hogy ő már 1910-ben talált egy őskori kőtálat a Bercsényi-utca 12. sz. ház építésekor az utea járdavonala alatt kilenc méter mélységben, amit akkor a Nemzeti Múzeumnak be is küldött. Gyász. Váratlanul hunyt el csütörtök éjjel a Zöldfa vendéglő ismert tulajdonosa, Kodra Károly. Szívszél- liüdés ölte meg élete delén. Temetése vasárnap d. u. 4 órakor lesz a Kerepesi temetőben. A Katalin-búcsút a tabáni plébánia templomban fényes egyházi ünnepséggel ülték meg. Délelőtt a templomban a szentbeszédet Jeney Rafael Domonkos-rendi hitszónok mondotta, az ünnepélyes zenés nagymisét Angyal Kálmán dr. apátplébános celebrálta. A gyönyörűen restaurált, újonnan kifestett és aranyozott oltáraival díszes plébániatemplomban a hívek nagy száma buzgó áhítattal volt jelen. Rudas-fürdő A budai forráscsoport leg- rádioaktivabb hőforrása A török hódoltság idejében épült s teljes eredetiségében fennálló kényelmes gőzfürdő — Kádfürdő, Fedett téli uszócsarnok Huszonötéves jubileumát ünnepli dec. 2-án a budai urak Mária-kongregáció ja. Az ünnepség bevezetése- képen nov. 29-én Bangha Béla jézustársasági házfőnök, a kiváló egyházi szónok a Rákóezi-kollégiumban konferencia-beszédet mondott. __ A festett arcú és rövid ruhás tanítónők ellen mennydörgött nagyon helyesen Repold Károly bizottsági tag a főváros közgyűlésén. Az erre vonatkozó indítványt a tanács fogja végrehajtani. Sok a gyermek a Lágymányoson, de játszótér nem áll rendelkezésükre. Amikor a Mareibányi-térre rendeznek be ilyent, a Lágymányoson hasonló kérelmet terjeszt a főváros elé. A játszótér céljára a Lenke-uti városi bérház beépítetlen nagy területét ajánlják. LORGNON Zlbrinyinél. I., Atti!a-u. 12. .A -p- her. Egyes. Polgári Társaskor december hó 4-én este 8 órakor választmányi ülést tart. (III., Hajó- gyar-u. 2.) Válasz egy levélre, mely azonban masokat is érdekel Budán ... „Kitaibel Pál, hazánk leghíresebb botanikusa, szül. Nagymartonban (Sopron) 1757 febr. 3„ meghalt Pesten 1817. dec. 13. Jómódú földmives szülei a gimnáziumnak Sopronban és a líceumnak Győrött való befejezese után 1780. az akkor megnyílt budai egyetem orvosi szakára küldték, ahol negyedeves korában a híres Winterl segédje lett és 1785 jan. 5. doktorrá promíveáltá? Fürdő- es forráskutatása között legfontosabb az 11 S9-ben a börsönyi, 1195-ben és 1801-ben)a bártfai és sza- latnai, és^ 1810-ben a buziási kutatás, mert növénygyűjtéssel kapcsolta ezeket össze. Külön e célra utazgatott H92. Ilorvát- és Szlavonországban, 1796-ban ^ Waldstein Ferenc Ádárn gróffal három hónapon át Máramaros- ban; 1798-ban Nagyváradig jutott, ahonnan Waldsteinnel Berlinbe ment. Ez a munkássága a kormány figyelmét is ráirányította,^ úgy hogy Í802 szept. 10. a botanika és kémia rendes tanszékét kapta meg. De ő nem tanított soha, csupán 1793. volt a gyógyszerészek korrepetitora. Ö csak a tudomány művelésének élt s ezért utazott 1803-ban Bereg, 1804-ben Árva vármegyében, 1805-ben ismét a Bánságban, de hagy- mázba esvén, útját félbeszakította. 1807- ben a növénykert igazgatását ve- vén át, ennek gyarapítására ment 1808- ban Szlavóniába. 1811-ben a növénykertet egészen átalakította. 1812- ben ismét a Mátrában időzik, 1813-ban Bártfán tartózkodva, az ott járó Wahlenberg svéd tudóst fogadhatja vendégül. Betegeskedése és szemének gyengülése miatt 1816-ban nyugalomba vonult. Földi maradványa a budapesti váci-úti temetőbe került, sírját a „Ki- taibelia” díszes virága sokáig díszítette, taibela díszes virága sokáig díszítette. Kitaibel keveset írt és hírneve mégis messze szárnyalt. Gyűjteményét a magyar nemzeti múzeum és a prágai egyetem őrzik. Életrajzát többen írták meg.” BOHUNSCKY BANK Rt. | (II. Margit körút 87) | «fizeti | B u d á n A LEGMAGASABB betéti kamatot Édes kadarka és a kiváló 5zent$y6r$vlie$gl Sorok fajtisztán kaphatók a HABEBHANN féle vendéglőben. 9., Maros utca 18 szám. Itéli Gábor és Csa Első budai cimtábla- festészete Telefon T. 149-46 //., Iskola-utca 16
