Budai Napló, 1926 (22. évfolyam, 844-869. szám)
1926-09-23 / 861. szám
XXII. évfolyam. 861. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 200.000 K, félévre 100.000 K. Egy szám 5000 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telefon : K.502—96. Feleló's szerkesztő : V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor. egyszeri közlésnél 5000 korona. 20 mm. magas hirdetés 80.000 K. Szövegsor ára 45.000 K. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1926 szeptember 23. Hazaárulással volna határos, ha polgári kormány a polgárság verejtékes adójával szolgálná a szocialisták propagandáját. Mi itt Budán, kormánytisztelő népek vagyunk, nincsenek forradalmi hajlandóságaink és ha a törzsasztalnál néha kuruckodunk is egy kissé, az is csak afféle politikai nyújtózkodás, nehogy azt mondják rólunk, hogy terel tétjük magunkat, mint a birkák. De még itt is kiforrna belőlünk az elkeseredés — nem oda Buda! — pedig, ha Budán mondjuk, hogy nem oda Buda, az már erősen kuruc kifakadás. Amikor híre ment, hogy a kormány néhány száz milliárdot szánt Budapestnek beruházásra, népjóléti intézményekre, a fürdőügynek európai nívóra való fejlesztésére, — úgy vettük, hogy ez Budapest egész lakossága javát kell hogy szolgálja. Polgárnak, munkásnak egyaránt, mert mi polgárnak tekintjük a munkás magyar testvért is és ha alkotunk népjóléti intézményt, azt a szegény magyar testvéreinkért tesz- sztik és nem proletárokért. Meghozza ezt az áldozatot az adófizető polgár polgártársai érdekében. Ez a magyar demokrácia* ez a magyar szocializmus. Mi nem ismerünk proletárokat, mi nem látunk különálló munkásosztályt, mi csak egyenrangú, egyenjogú polgártársakat látunk. Ami itt történik, azt Budapest egyetemes népe, az összpolgárság alkotja saját gazdasági és társadalmi érdekeinek istápolására. A becsületes jelszó ma az, hogy Budapestet, a magyarság legszebb alkotását ismét naggyá, ragyogóvá kell tenni, hogy fénye túlsugárazzék a mai szűk határokon, de még a régi határokon is túl, mert csak így, csak ezzel az egyetlen eszközzel tudjuk az elcsatolt országrészek népét a magyarság varázsa alatt tartani. Az integritás egyetlen fegyvere ma Budapest nagysága. Szíve vérét, verejtékes adófillérjeit áldozza e célra az egész ország, ennek a nemzetnek minden igaz fia, de kizárólag a nem- zetfentartó polgári társadalom tavára, mely nem ismer sem felette, sem alatta álló osztályokat. A kormány ezeket a nehéz mil- liárdokat csak is a polgári gondolat inkarnációs képviselőjére bízhatja, mert e milliárdok nyomán új élet fog fakadni, megindul a gazdasági fellendülés az egész vonalon s ezt az érdemet a polgárság másnak át nem engedheti. A polgármesterválasztásnál ez a kérdés kiéleződik. Csak az a jelölt jöhet számításba, aki a jóviszonyt a kormány és a főváros között megteremti és fentartja. Ez a város csak akkor boldogult, akkor fejlődött, amikor a kormány is támogatta törekvéseit. Ujjat húzva a kormánnyal, mindig ez a város húzta a rövidebbet. Nem jöhet itt olyan uralom, mely a polgármester személyével becsempéssze a szocialista terrort, mert akkor elvesztettük a kormány segítségét, elvesztettük a milliárdokat, eldobtuk a jólét lehetőségét. Nincs olyan kormány, mely meghozná ezeket az áldozatokat, hogy a bekövetkező fellendülést a szocialisták a saját érdemüknek tudják be. Az ő propagandájuk hangosan hirdetné, hogy az ő polgármesterüknek, az ő pártjuknak, az ő népboldogító programjuknak köszönheti Budapest a föllendülést. Tehát még egyszer: — Nem oda Buda! A polgármesterválasztás nem a pártok mérkőzése, hanem választás — a jobb jövő, vagy a mai nyomorúság között. Nem is az autonómia kérdése, mert az autonómiának csak egy célja lehet: — hogy itt ismét virágzó város álljon, amelyben jómódú polgárság él. Az autonómia másfajta magyarázata — humbug, csak a sáskahad zümmögése, mely lerágja majd a nehezen kelő vetést. Bethlen István gróf kijelentette, hogy a kormány Budapest gazdasági föllendítése érdekében meghozza a nagy áldozatot, de azt csak a polgári gondolat föltétlenül megbízható képviselőjének kezéhez adja, -— s ez a jelölt: Ripka Ferenc. A taktikázó pártvezérek Budapest jólétét teszik kockára, de jól vigyázzanak, mert ezzel a városházi „dafke“-forradalommal szemben, mi budaiak, megcsináljuk az ellenforradalmat! Ehhez pedig értünk. Baj, hogy a polgármestert nem a polgárság választja, hanem az a közgyűlés, ahol úrrá lett az önző, apró érdekeket kergető, alantas törtetés, mely ama címen tört be a főváros legnagyobb üzemébe, hogy ott túlnagy tantiémeket osztogatnak és első dolga az volt, hogy saját maga számára fölemelje ezeket a tantiémeket. Ha ez az irányzat kerül uralomra, akkor itt kő nem marad kövön, de fű sem nő a lerongyolt Budapest utcáin. Akárki hozná ezt az irányzatot, Budapest abba belepusztul. Választás előtt ‘ áll a közgyűlés és választania kell a mai nyomorúság vagy a jólét között. Nem egyes személyek, hanem Budapest jövendőjének sorsa dől el ezen a választáson. Így hát csak egyetlen megoldás van: — a polgári gondolatnak kell diadalt aratnia és akkor köz- felkiáltással, egyhangúlag Ripka Ferencet választják meg Budapest székesfőváros polgármesterévé. Övé a jövendő Budapest! Buda, 1926. szeptember 22= — Szeptember hava a rómaiak hetedik hónapja, innen a neve septem (hét). Nálunk a kilencedik hónap és a munkaszezón kezdete. A Nap 22— 23- án a mérleg jegyébe s egyúttal az őszi napéjegyenpontba lép. E hónap 2-án született 1858-ban Fadrusz János; 3-án 1813-ban született báró Eötvös József; 7-ién 1556-ban meghalt Zrínyi Miklós; 9-én 1866-ban meghalt Czuczor Gergely; ugyanezen a napon született 1831-ben Izsó Miklós; 10-én 1898-ban meghalt Erzsébet királyné; 11-én 1382-ben meghalt Nagy Lajos király, akit a katho- likus egyháznak már régen szentté kellett volna avatnia; 19-én 1802-ben született Kossuth Lajos; 21-én 1791- ben született Széchenyi István gróf; 24- én 1046-ban meghalt Szent Gellért; 27-én 1772-ben született Kisfaludy Sándor. — A Budai Társaskör évadnyitó társasvacsoráján e hó 16-án nagy számban gyűltek össze a tagok és megjelent dr. Ripka Ferenc főpolgármester is, akit meleg ovációban részesítettek. Pompás egészségben, pihenten, vidám kedéllyel jött és mindenki számára volt kedves szava. Vacsora után, általános érdeklődés közben emelkedett szólásra a kör alelnö- ke, Szombathy Kálmán és üdvözölve a főpolgármestert, rátért a mindenkit erősen érdeklő polgármesterkérdésre. Rámutatott a Budai Társaskör megalakulásakor megnyilatkozó hangulatra; mely az egész sajtóban megnyilatkozott és részt követelt Ripka Ferenc számára a város vezetésében. Az úgynevezett liberális sajtó a legtürelmetlenebbiil követelte ezt. És most, amikor itt volna ennek a lehetősége, éppen ez a sajtó tagadja meg Ripkát, aki úgy is mint kormánybiztos, úgy is mint főpolgármester kétségbevonhatatlan tanúbizonyságát adta hivatottságának. A közeli múlt és a jelen közötti szellemes szembeállítások egész sorát adta Szotn- bathy Kálmán, frenetikus ovációt váltva ki a főpolgármester személye mellett, aki megköszönte az üdvözlést, de p beszéd merituma elől azzal tért ki, hogy ... „a többire majd három hét múlva fog válaszolni...“ A Szombathy beszédének hatása alatt szólalt fel Holzspach Nándor és e-gy jellemző eset elmondása után tréfásan kijelentette, hogy ha egy napig lehetne miniszter, két dolgot intézne el: — Beszüntetné a kerületi betegsegélyzőt és megszűntetné a sajtószabadságot. Humoros szavait általános derültség fogadta. Majd lapunk szerkesztője fejtette ki, ahogy vezető helyen e számunkban is fejtegeti, hogy £ kormány semmi szín alatt sem támaszthatja alá a szocialistái propagandáját a polgárság pénzével és Bethlen István gróf miniszterelnök céltudatos politikája ezt teljesen ki is zárja. Majd Ba- ranszky Gyula kormányfőtaná- csos mutatott rá arra, hogy a liberális sajtó azért kiabál, meri fél a kudarctól. Ha biztos volna a dolgában, hallgatna. Utána Hank József dr. bányatanácsos jelentette ki, hogy Buda polgársága nem kívánja Ripkát polgármesternek, hanem követeli, amely kijelentését zajosan megtapsolták. Végül Szilágyi Károly nemzetgy. képviselő szólalt fel és kifejtette hogy Budapest, a magyarság e legszebb alkotása akkor fejlődött amikor a magisztrátus együtt dolgozott a kormánnyal. Szembe állva vele megakad a fejlődés s ; kormány bizalmát egyedül dr Ripka Ferenc főpolgármester bírja. A boldogulás, a fejlődés útján lépő Budapestet Ripka Ferenc hozza. Zajos helyeslés kísérte szavait. Az érdekes est sokán együtt tartotta a tagokat, akii bizalommal néznek az eljövendc választási küzdelem elé. j — A magyar gyermekek jótevője valóságos atyja Hollandiában dr. var S c h a 1 v e n hágai gyermekorvos legutóbb meglátogatta Budapestet és a budai hegyvidék annyira megnyerte tetszését, hogy magyar származású hitvese kedvéért néhány hetet a Svábhegyen töltött. Buda összeforr vidékével Száz kilométeres dunaparti nyaralótelep — A helyiérdekű vasút bravúrjai Az a virágzó strandélet, mely a budai oldalon, föl egészen Szentendréig, ez évben oly mesésen kifejlett, csak úgy volt lehetséges, hogy a közlekedés a legprecízebben működött és a közönség szükségleteihez mérten rendezkedett be. A közönség apró csoportokban vonult ki a Római-fürdőbe, a Csillaghegyre és a többi természetes strandfürdőbe, amilyen tíz is kialakult ez idén, — de visszajönni nagyrészt egyszerre akart. A közönség kiszállítása nem járt nehézségekkel, de a beszállítás néha aggasztó mérveket öltött. Aki látta a Csillaghegyen fiirdőzők tömegét, az meg volt győződve, hogy a vonatok a Római-fürdőhöz már oly zsúfoltan érkeznek, hogy az ottani pályaudvart szorongásig megtöltő közönség abszolút nem juthat helyhez és -egész tömegében ott reked. Szinte bravúros volt, hogy soha senki nem volt kénytelen bevárni a következő vonatot, hanem midenki elment különösebb zsúfolódások nélkül. És ez divatba hozta a budai strandfürdőket. A kiránduló közönség, mely nem a fürdőket, hanem a hegyvidéket kereste, vasárnaponkint oly tömegekben jelentkezett minden állomáson, hogy életveszélyessé vált a tolongás minden érkező vonatnál. A közönség nem hitte, hogy hazajuthat és mégis mindig mindenki fölfért a vonatra. Valami különös és pompásan bevált rendszere volt a helyiérdekü- nek, amellyel mindig új kocsikat tudott nyitni és mindez pillanatok alatt történt, minden zavar nélkül. Azzal pedig, hogy a közönség a budai oldalra szokott az Óbudán felüli vidékre, nagy érdeklődés indult meg az itteni községekben való nyaralás iránt. Sajnos, a sváb lakosság nem tud és nem akar ezzel előzékenyen számolni és ezer nehézséget gördít a nyaralás lehetőségei elé, pedig a jegyzők mindent megtesznek, hogy biztosítsák a pestiek özönlését. Ma még kínos eljutni Csobánkára, vagy Margitligetre, mert a közlekedés hiányos, piszkos, vidéki. — de amint tavasszal megindul a Bódy Iivadar H. É. V. vezérigazgató és zseniális pénzügyi munkatársa: Soós Annin igazgató által tervben már kidolgozott autóbuszjárat minden végállomásról, de a helyiérdekű vasút minden jelentősebb állomásáról is, akkor nemcsak az olyan romantikus és szép helyek, mint Csobánka, Mar- gitliget. Leányfalu, stb„ hanem a ke- vésbbé ismert községek is a legkényelmesebb nyaralást nyújthatják, mert a családfő még ebédelni is hazajárhat. A Dunapartján Szentendrétől egészen Visegrádig, sőt tovább Esztergomig, az egész, gyönyörű, erdős, bérces part nyaralóteleppé válik és egy évtizeden belül kiépül. Minden a Dunára nyíló völgy nyaralóteleppé lesz, ami jó módot jelent a szomszédos, ^ ma szegény kisközségnek, mert élelmicikkei közeli piacra találnak. Bódy Tivadar vezérigazgató, aki mint Budapest székesfőváros volt polgármestere, egy életen át szeretettel és feliilálló tudással szolgálta e világváros érdekeit, mai pozíciójában is össze tudja egyeztetni az általa vezetett hatalmas vállalatok érdekeit a fővároséval, mérhetetlen szolgálatot téve Budapestnek világvárossá, világfürdővé való átalakulásának azzal, hogy e város közvetlen környékét megtízszerezte. Mert a Budapestet tápláló, üdítő, ápoló vidék^ csak azzal a területtel kapcsolható a fővároshoz, amelyen a helyi- érdekű vasút az ő autóbuszaival közlekedik. — Becsey Antal mérnök, kormányfőtanácsos e napokban tért vissza külföldi tanulmányútjáról, melyet a lakáskérdés mielőbbi megoldása érdekében végzett. Befejezésül részt- vett a bécsi lakásügyi kongresszuson. — A hullámfürdő építése, amellyel kapcsolatosan két emeletet építenek a Szt. Gellért-fürdő szállodája fölé az udvar felől, már megindult azzal, hogy az idevágó terveket Sebestyén Arthur, a tervezéssel és építéssel megbízott műépítész, — már elkészítette. Most pedig az ő építkezését jellemző poézist viszi bele, mely oly kedvessé teszi az ő alkotásait. Az építési vállalkozó Hudecz János oki. építész és építőmester. — Morvay Győző dr„ a III. kér. gimnázium nyugalomba vonult igazgatója és c. tankerületi főigazgató, a „Hollós Mátyás Társaság“ elnöke, Csillaghegyre költözött, ahol megválasztották az Egységes Párt elnökévé. Új otthonában Cincinnátus módjára él, kapál, kukoricát tör és kertjének élve, lassan visszavonul minden szerepléstől. Négy évtized nehéz, kulturális munkája után, jóleső pihenésnek adta magát. —< Ivókúra lesz a Svábhegyen, ahogy azt a Svábhegyi Egyesület elnöke, Bódy Tivadar tervezte. Mert e tervet örömmel fogadta E b- ner József, a Szí. Ásványvízüzem igazgatója, aki már be is szerezte a thermoszokat, amelyék hajna- lonkint fölszállítják a Hungária-gyógy- forrás vizét a Svábhegyre, ahol a gyógyvíz eredeti hőfoka mellett használhatja azt a közönség. A hegy tetejét tavaszra parkírozzák, ivócsarnokokat építenek és ezzel a Svábhegy mint üdülőtelep erősen belekapcsolódik Buda fürdőéletébe. — A kelenföldi új izr. templom dr. Bencsovszkij Imrét, mint hitszónokot és hitoktatót nevezte ki a budai izr. hitközség és a kelenföldilágymányosi hitközség körzethez. Egyúttal megbízták a rabbinusi teendők intézésével. Fiatal, agilis ember, akinek hazafiságát dicsérettel emlegetik. A kelenföldi zsidóság nagyon érzi egy templom hiányát és kész megfelelő anyagi áldozatokat is hozni új templom fölépítése érdekében, amit rendkívülien előmozdítana az, ha a hatóság egyik kelenföldi üres telkét bocsátaná a hitközség rendelkezésére, s mely ügyben az ottani hitközség vezetősége és a zsidóság egyik agilis vezére, a városrész érdemdús régi polgára, Kramer Adolf nagy ügybúzgalmat fejt ki. A parcellázás a leggyakorlatifab tőkegyűjtés mert : aki részletfizetésre telket vesz, otthont épit magának olyan pénzért, amit különben észrevétlenül elköltött volna. Aki pedig szabadon álló telkeit parcellázás céljából adja el, sokszoros értékel ér el. A legpraktiku=abban parcelláz és a legjobb feltételek mellett átvesz direkt tulajdonosoktól telket: „GLOBUSBQNK“ RT. Budapest, VII., Baross- ér. 14. CHBSMIMIEHSM táj- és vfrágkertészet Budapest, VII., Mogyoródi-út 119-127. sz> Tele on: József 40-C8 Elvállaljuk parkok, kertek terve • óseit, kivitelezéseit és állandó gondozását. Sir k ki- ültetését továbbá: lakások, termek és erké yek növénydísz tósat alkalmakra és az egész éven át. Oicsó és gondos m u n ■ a ! Köitségve.éssel díjtalanul állunk rendelkezésre.
