Budai Napló, 1924 (20. évfolyam, 796-818. szám)

1924-09-28 / 810. szám

XX. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Felelős szerkesztő: Hirdetések ára; Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 2500 korona. 20 mm. 1924 évfolyam. 810. sz. Előfizetése egy évre 200.000 kor., félévre 1G0.000 kor. Egy szám 4000 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1., Bors-utca 24. Telefon : 129—96 és 24—77. VIRAÁG BÉLA magas hirdetés 50000 K. Szövegsor ára 25000 korona. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. szeptember 28. Kalkuláljunk nyilvánosan. — A polgárság együttműködése letöri a drágaságot. Rövid akarok lenni. Nálunk még most is moso­lyogni szoktak azokon a münche­nieken, akik a háború előtti évek­ben a sör árának filléres drágulá­sán félelmetesen felzúdultak. Pedig ez annak az egészséges kőzszellem- nek és közös cselekvésnek meg­nyilvánulása volt, melyet itthon, sajnos, legtöbbször nélkülözünk. Mintha nálunk még az intéző kö­rök egyrészéből is hiányozni lát­szanék a tárgyalandó kérdések vi­lágos felismerése. Annál szüksége­sebb, hogy a polgárság alaposan ismerje ezeket, hogy vezetőit azok köréből tudja megválasztani, akik e kérdéseket meg akarják és meg is tudják oldani. Az állampolgárok üdve a legfőbb törvény. Az állampolgárok üdvét pedig úgy bel- mint külpolitikai téren sokkal hathatósabban szol­gálja az, aki keresztül tudja vinni, hogy ennek az országnak minden családja mai szükségleteit a mainál napi 1 koronával (természetesen u. n. aranykoronával) olcsóbban tudja fedezni és 1 koronával többet tud­jon keresni s igy költeni is, mint egy egész parlament összes szóno­kaival és sok minden egyébbel. Pozsonyban, szükebb hazámban, ér­tettem ezt meg, amikor a megszál­lás után először voltam ismét ott. A kész ruha olcsóbb mint nálunk, de nem annyival mint a szövet. Mert magasabbak a munkabérek. Olcsóbb tehát az áru s jobbak a kereseti viszonyok. A fogyasztási cikkek árai köztu­domásúlag számos tényezőből te­vődnek össze és tüzetesen kell is­mernünk ezeket a tényezőket, hogy elbírálhassuk azt, hogy melyik ténye­zőből lehet valamit lefaragni s me­lyik terhéből lehet valamit a má­sikra átháritani. A teljes ár ugyanis, mint valami rejtélyes szfinksz, több­nyire hozzáférhetetlennek mutat­kozik. Azt a kérelmet intézem ezért e lap iparos, kereskedő és gazda olvasóihoz, hogy a közérdek szolgálatában juttassák el hoz­zám e lap szerkesztősége utján a szakmájuk körébe eső leg­fontosabb közszükségleti cik­kek árának részletes kalkulá­cióját az alábbi séma szerint : A kérdéses cikkek árából mennyi esik : a befektetett tőke kamatjára, a nyers anyagra, a munkabérekre, a közvetítési költségekre (nagy- kereskedők stb.), egyéb rezsi költségre (boltbér stb.), * a kiskereskedői haszonra, a fuvarra, a közterhekre (vám, az általá­nos adóknak a kérdéses cikkre eső része, különleges pld. forgalmi adó stb.), valamint egyéb és milyen ár­befolyásoló tényezőkre? Tisztában vagyok e feladat ne­hézségeivel és azzal, hogy e kalku­láció nem lehet fillérre pontos, nem lehet általános érvényű, nem lesz minden esetben a fenti sab­lonba skatulyázható és hogy nem alapulhat mindig egy ember isme­retein. De mindezt át lehet hidalni. A cél csak általános tájékozódás. Ezért lehetőleg közepes minőségű, de pontosan meghatározható, össze- hasonlitásra alkalmas, típus cikkek volnának választandók. Célszerű volna ezzel szemben néhol a rokon szakmabeliek közt folytatandó meg­beszélés, néhol a termelő, feldol­gozó és forgalomba hozó együtt­működése, pld. a gazdáé, molnáré, péké. Nagy szolgálatot tenne az ügynek pedig az, aki a maga kalkulációját közölhetné valamely bécsi, esetleg más utódállambeli oly üzleti barát­jával is, aki viszont összehasonlítá­sul a saját hasonló kalkulációját volna szives közölni. Nem volna baj, ha valaki csak a kalkuláció egy részét szolgáltatnábe. Majd igyekszünk azt e lap más ol­vasójának segítségével kiegésziteni. Azt hiszem mindenkép hasznos munka volna ez, melyből — ha a t. szerkesztőség szives lesz helyt adni a válaszok közlésének — mind­nyájan okulhatunk. De kezére jár­nánk ezzel talán Budapest székes- főváros kormánybiztosának is,aki, miután — mint napjaink gondviselés- szerű államférfia — az ekeszarva mellől szelíd erőszakkal a főváros kormányrudja mellé kényszerittetett, társadalmunk betegségének kór­okozóját zseniálisan felismerve és megvilágítva, a burgonya árkülöm- bözetének eltüntetését tette meg programmja kiinduló pontjának. Nem tanácsokat kérünk, hanem pozitív adatokat. Dr. Kejzlár Gyula. Torna- és Tenniszcipőli legolcsóbban SCHÁFER-cégnél Budán I„£)öbrentei-tér 4 ^7FN-csüZDfl Kelenföldön, a „BAROSS FAIPARI VÁLLALAT“ telepén I., Budaörsi-ut 56—58. Telefon: József 64-47 Elsőrendű szén, megbízható kezelés. Iroda: I., Bertalan-u. 20. III. 3. Tel.: J. 16-26 Buda, szept. 27. Akvinkum környékén kezd meg­szűnni az ős állapot, mely ott él a trójai kivándorlók óta. Páris királyfi tovább vonult menekülő népével a frank földre és megala­pította Párisi, nekünk maradt a vizöntötte vidék : — Akking. És Fock Ede alpolgármesternek kellett megszületnie, hogy a „vizbő“ Ak- konyból egészséges Altofner Hinter­land váljon, ahol végre nyugodtan alhatnak az emberek. Most már minden hegyi vize szabályozva volna s a terep rendben van. Most más baj nincs is ezen a vidéken, minthogy nincs iskolája, piaca, viz-, villany- és gázvezetéke. Ha aztán utakat is építenek oda, város lesz belőle. Pompéry Elemér a szabadalmi bíróság elnökének vezetése mellett kiküldött bizott­ság rendezi az Orsz. Iparegyesületben ez idén is az előző években annyira népsze­rűvé vált ülés sorozatot, amelyeken a hazai ipari újdonságok kerülnek bemuta­tásra. Lidércnyomás alól szabadultak fel a lelkek itt Budán azzal, hogy a kormányzó öfőméltósága egyik ér­demes és köztiszteletben álló pol­gárát dr. Ripka Ferencet nevezte ki a székesfőváros kormánybizto­sává. Budán, épen a keresztény körökben már-már bálványimádássá fajult a terrorisztikusan fenntartott pártfegyelem, mely Írásban és élő szóval kierőszakolt becsületszavak­kal nyűgözte le az embereket és számos jelesünket tétlenségre kár­hoztatta. Ripka Ferenc kinevezésé­vel ezek a bilincsek összetörtek, lehullottak. Valami általános föllé­legzés következett, mint valami rossz álom után. Lehetetlen eltiltani az embereket, hogy ujongva ünnepeljék azt az embert, akit eddig is a köz­szeretet és a közbizalom ültetett minden érdemes egyesülés elnökei közé. A kormányzó által történt el- hivatása Budapest kormányzásának élére, megmutatta a polgárságnak : — ez az a férfi, akit kövessetek ! — A Budai Katholikus Kör Baranski Gyula dr. vezetésével e napokban tisztelgett az uj kormánybiztosnál, aki eddig is tagja volt a kör elnök­ségének. Templomi ünnep. Szent Ferenc stigmái­nak 700 éves évfordulóján e hó 21-én nagy egyházi ünnepséget rendez a főutcai Er­zsébet apácák temploma. A belvárosi fő­templom énekkara és az operaház zene­kara a Betizai F-dur misét adja elő Tjar- math Arthur karnagy vezetésével. A Bene­dicts szólóját dr. Szőnyi Árpádné hang­versenyénekesnő énekli, A betéteket, Esto mihi Greittól énekli THicsei Józsa opera­énekesnő, Stella Maris Kontortól énekli Körner Mici operaénekesnő, Ave Maria Schuberthtől énekli Frimmel Ilonka hang­versenyénekesnő. Mise végén Kereszíy Jenő orgonamüvész Bach Fuga-t játszik, az ünnepi misét dr. Breyer István prelátus- kanonok, h. államtitkár mondja. A tüdövész Budán augusztus hóban a hivatalos kimutatás szerint legnagyobb mértékben az 1. kerületben jelentkezett, ahol !I esetben fertőtlenítettek, holott a 11-ban csak 5 és a 111-ban csak 4 esetben. A Budai Társaskör e hó 25-én tartott választmányi ülésén elhatá­rozta, hogy a társaskör immár elkészült helyiségét október hó 4-én nagyobbszabásu társasvacsora kere­tében avatja fel. Csak előzetes jelentkezés és előjegyzés utján sze­rezhetők be a vacsora jegyek. Kulturprogramm. Az ősz beköszöntével terjedelmes kulturprogrammot adott a II. kér. Iparoskor kulturbizottsága, melyet alább közlünk: október 6-ának előestéjén (5-én) vasárnap este 9 órakor az aradi vértanuk és szabadságharcénk emlékére „Hazafias ünnepu-et rendez, amelyen Tjor- váth István ódáját szavalja ifj. Csiszár Lajos, továbbá Farkas Elek alkalmi beszédet mond. Befejezésül hazafias dalok. — Októ­ber 26-ári, vasárnap este 8 órakor Viraág Béla szerkesztő tart előadást „Magyarok őskora“ címen. — November 16-án, vasár­nap este 8 órakor Becsey Antal gépész- mérnök tart előadást „Aktuális gazdasági kérdések“ címen. — December 7-én va­sárnap este 8 órakor Szombathy Kálmán hb. őrnagy tart előadást „A technika a hadi szolgálatban“ címen. — A Silveszteri ünne­pély műsorát külön ismerteti a kultur- bizottság. Az újévben rendezendő esték előadói; dr. Lendl Adolf állatkerti igazgató, dr. Leelmer Jenő műegyetemi tanár, Tóásó Pál műépítész, Ujj Gyula fővárosi tanár, Aggházy Kamii nyug. alezredes, Unghváry Sándor festőművész és Horváth István a II. kér. Iparoskor elnöke. Az előadások után friss vacsoráról gondoskodás történt, a vacsorán való résztvétel nem kötelező. Az előadásokon vendégeket is szivesen látnak. Az előadások kezdete pont 8 óra­kor. Ruhatári dij 3000 korona. A klimatikus temető. Valamikor réges-régen, harminc esztendővel ezelőtt súlyos küzdelmek, deputáció- járások, népgyütések és pártbomlá­sok járták csak azért, hogy a Far- kasréíre temetőt építsen a város. Akkor nem is gyanították, hogy a világ egyik különös specialitását tervezik — a klimatikus temetőt. Mert a Farkasréí valóságos klima­tikus gyógyhely és meggyógyul itt még az is, akinek a tüdeje beteg. Csakhogy előbb meg kell hallnia, hogy oda kerüljön. Enyhe védett kiimája még a délszaki növények­nek is kedvez és a törökök ide építették nyári kéjlakjaikat. Öreg svábok agyában fogant meg az a szerencsétlen gondolat, hogy ide temetőt kell építeni és néhány rövid látó, népszerűségre éhező városatya elkezdte a kijárást. Meg is lett, meg is telt. A hegyvidéknek ez a része pedig megállt fejlődésében. Most aztán a temetőt akarják fejleszteni és 16 holdat szeretnének a szom­szédoktól megvenni, hogy kibővít­sék, aminek a költsége, mintegy — öt-hat milliard. Lassan temetővé lesz a Svábhegy egész alja a Hü- vösvölgyig, Attól tartunk, hogy ezen a szerencsétlen, elhanyatlott Budán ez is lehetséges lesz. A város északi végén ott van az óbudai uj temető és a déli végén van Kamara erdő. Ide uj nagyszabású temetőt kell építeni kellő közlekedéssel és be kell szüntetni a temetkezést a Far-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom