Budai Napló, 1923 (20. évfolyam, 763-795. szám)
1923-04-26 / 778. szám
XX. t évfolyam. 778. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 2000 kor., félévre 1000 kor. Egy szám 40 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: V1RAÁG BÉLA. Hirdetések óra: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésénél 30 korona. 20 mm. magas hirdetés 600 K. Nyilttér sora 200 korona. Szöveg után 200, szöveg között 400 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1923. április 26-án. Budai Ieduyob, ; szép óbudai leányok megünnepelték j Petőfi születésnapjának századik | évfordulóját. Megtették ezt máshol is, sokan és hogy külön szóvá tesszük ezt, éppen itt a vezetőhelyen, bizonysága annak, hogy ez a Petőfi-íinnep külön lapra tartozik. Mert ne ringassuk magunkat abban a kedves hitben, hogy Óbuda már ötven éve Budapest, Budapest pedig szinmagyar. frJNem is olyan régen történt, hogy a katonaságnál a bevonult legénység nemzetiségét kérdezték és több magyar legény után az óbudaitól is azt kérdezte bosszúsan az osztrák tiszt, hogy hát te is magyar vagy? mire az megütötte öklével a mellét és büszkén vágta ki a választ: — Pit schén, mein ! i bin an Altofner! — Emlékezünk erre mindnyájan. Óbudán huszonöt év előtt még nem nagyon vallották magukat magyaroknak az emberek és ma is szívesebben beszélnek egymás közt az öregek németül. A németajkú anyák révén élt tovább nemzedékről nemzedékre a német nyelv szeretete Óbudán. Az anyák nevelték bele ezt a leányaikba s a leányok kedvéért német volt és német maradt a családi nyelv Óbudán. Nem volt ennek különös éle a magyarság ellen, de hagyomány volt, mely útját állta a teljes elma- gyarosodásnak. Valami nyílt seb a magyar székesfőváros testén, amiről szerettük egymással elhitetni, hogy ez nem fáj, hogy ez majd elmúlik önmagától. Nagy eseményeknek kellett bekövetkezniük, súlyos, igaztalan csa- | pásoknak kellett a magyar nemzetre zudulniok, hogy Óbudán megváltozott a lelkek és az érzések világa. Azok a leányok, azok a szép óbudai leányok, akik ezt a Petőfi- ünnepet rendezték a Kisfaludy- szinházban, ezek a leányok még nagyrészt német nevüek, de a szivük, ezek a gyönyörűséges leányszivek már szinmagyarok. Ez a Petőfi-ünnep magyarrá avatta Óbudát. Gyönyörűen gördült a magyar szó ajkaikról, szépségesen illett { reájok a magyar viselet. Szépek j voltak ezek az óbudai magyar • leányok ezen az ünnepen, oly jj szépek, oly gyönyörűek, mint az- \ előtt soha. Óbudai legény pedig ezentúl ne jöjjön német szóval feléjük, mert a múlt vasárnapon meghalt „Altofen“ Szép óbudai leányok tették le a történelem sírjába, ahonnan jeltámadt Attila hun király és Árpád fejedelem ősi széke : Óbuda. Platthy György dr. nemzetgyűlési képviselő Budát elsősorban érintő nagy közéleti szereplésének emlékére becses serleget avatott e hó 23-án este a Szabadpolgári Kör. Az ünneplés .társasvacsora keretében történt, melyet nagyarányokban gondosan előkészített Szigeti János ügyv. elnök, dr. Szabó Árpád alel- nök és Malmarits Dezső háznagy. A terem meg is telt ünneplő diszes közönséggel, mely vacsora előtt asztaláldásképen elmondotta a magyar hiszekegyet. A kitűnő vacsora második fogása után Szigeti János emelkedett szólásra és üdvözölve a vendégeket, a különféle társadalmi intézmények küldötteit, felolvasta az üdvözlő iratokat s végül köszönetét mondott azoknak, akik lehetővé tették a serleg megszerzését. Azután a Szabad Polgári Kör e családi ünnepét méltatta, éltette Platthy Györgyöt, amit a vendégek hosszas éljenzéssel és tapssal kisértek. Ezután Szigeti megrajzolta a Krisztinaváros politikai képét a múlt század végén, dr. Platthy György megjelenését és lankadatlan küzdelmét, amelyhez nagy- kérdések forrottak, mint a Tabán rendezése, Kelenföld kiépítése s végül fölavatta a serleget, mely ezentúl szent György napján Platthy György egészségére kell fölemelni. Utána Folkusházy alpolgármester mondott meleg beszédet, kiemelve, hogy Platthy a városház főtanácsosa, de nem csak címzetes, mert a tanácsát kérik is és élnek is vele. Dr. Ripka Ferenc üdvözlő beszédében kifejtette, hogy úgy érzi magát, mint a felnőtt ember az iskolában, ahol gyermekéveit töltötte, mert a polgári kötelességtevést, öntudatot és fegyelmet a Szabad Polgári Körben tanulta. Platthy György érdemeit méltatta, akinek legnagyobb sikere, hogy ez a polgári szellem most bevonult a Polgári Kaszinóba is, amelynek üdvözletét hozta. Vár- nay Alajos a Kelenföldi Kaszinó nevében ünnepelte Platthyt és kérdezte, hol van a Szab. Polg. Párt zászlaja ? mert arra még szükség lehet. Baranski Gyula dr. az iskolaszék üdvözletét tolmácsolta, mert ez adta a Szabad Polgári Párt erejét. Megnyerték a tanítókat, azután a gyermekeket, végül a szülőket és igy azután az egész kerületet. Knapp Aurél dr. a várbeli Kaszinó nevében üdvözölte a puritán és önzetlen politikust. Mussong Géza a tanítóság nevében mondott szép üdvözlő beszédet, — Máté István a Krisztinavárosi iparosság nevében, mely a Szabad Polgári Párt legerősebb oszlopa volt, Orbán Imre a kültelkiek nevében szólalt fel s ha előtte le is taroltak mindent, ő a tarlón is talált még elég virágot és azokat hozta el. Végül dr. Véssey Ede tanácsjegyző a 'Budai Dalárda nevében üdvözölte az ünnepeltet, segítségét kérve ahhoz, hogy a dalárda teljesíthesse kulturmisszióját és résztvehessen az amsterdami nemzetközi dalos ünnepen. A prog- rammszerinti üdvözlések után Rényi Dezső v. alpolgármester és az uj közlekedési R. T. vezérigazgatója nagyon melegen köszöntötte közvetlen szavakkal mint egyik nagyra- becsült munkatársát a villamos közlekedés fontos üzemében, — majd Joanovich Pál mondott lelkes üdvözletét a Platthyt vezérként tisztelő kerületi bizottsági tagok nevében. Üdvözölték még: csendes szóval Kollár Nándor a Lővészegyesület, Viraág Béla a „Hollós Mátyás Társaság“ nevében. A dalárda éneke után Platthy György emelkedett szólásra, amikor a vendégek felállással ünnepelték éltették és tapsoltak. Elmondotta Buda érdekében folytatott küzdelmeit, a Szabad Polgári eszme lassú, de biztos íérfoglalását és végül a párt feloszlásának történetét. Ihletszerüen kijelentette, hogy benne már sem harag, sem gyűlölködés nem él és csak akkor lépne újból a begönygyölt szabad polgári zászlóval a küzdőtérre, ha szétforgácsolnák a most tömörült sorokban álló polgárságot. A ki pedig Szent György napján ezt a serleget fölemeli, az keménykötésü keresztény magyar legyen ! A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a Dalárda éneke, majd cigányzene fejezte be a szép estét. Pintér Jenő tankerületi főigazgató, a Hollós Mátyás Társaság tb. elnöke székfoglaló beszédét a Petőfi társaságban „Petőfi pesti diákévei“ címen tartotta meg, amelyben Petőfi eddig hézagosán ismert pesti diákéveiről mondott el egészen uj adatokat. Pintér Jenő rendkívül érdekesen rajzolta meg Pest akkori társadalmi viszonyait, valóságos korképet adott és érdekfeszitő módon állította be a diákos- kodó Petőfit. A székfoglalót az előkelő közönség nagy tetszéssel fogadta. A budai állandó színház ügyében tartotta választmányi ülését a Hollós Mátyás Társaság. Dr. Morvay Győző elnök köszönetét mondott a fuzionált Krisztinavárosi Kaszinó elnökségének, hogy a múltban helyet adott a társaság tanácskozásainak s ezt hagyományul átvitte uj helyére a Budai Polgári Kaszinóba. Viraág Béla előterjesztésére elhatározta a választmány, hogy legközelebb ösz- szehivja a színház ügyében tartott nagygyűlésen megválasztott színházi bizottságot, habár a mai pénzviszonyok mellett kevés kilátás van rá, hogy a tőke érdeklődését föl lehessen kelteni. Dr. Exner Kornél al- elnök kifejtette, hogy erre sem az államnak, sem a városnak pénze nincs és színházra csak akkor szabadna költeni, ha az utolsó vagonlakó is lakáshoz jutott. Ezt csak a játékbank engedélyével lehet megoldani, mert akkor jutna bőven pénz kulturális célokra is. Massány Ernő, Qécy István és Peterdy Sándor hozzászólása után Morvay elnök indítványára mégis kimondotta a választmány, hogy rozoga színkör átépítése közbiztonsági szempontból is sürgős és a játékbank tervével kapcsolatosan erre is fölhívja az illetékes hatóságok figyelmét, hogy azok véleményét és állás foglalását e kérdésben megismerje. — Legközelebbi ülését a választmány május hó első hétfőjén tartja I. Krisz- tina-tér 1 sz. a Budai Polgári Kaszinóban. Ziegler Géza oki. építészt a budapesti büntető törvényszékhez állandó hiteles szakértőnek nevezte ki az igazságügyminiszter. Az óbudai hegyvidéki szövetség többrendbeli beadványa alapján a székesfőváros tanácsa részéről koch és Bárdi tanácsnokok, Szente elöljáró és Mathievics műszaki főtaná- cos a szövetség vezetőjének segéd- kezése mellett helyszíni szemlét tartott a hegyvidék nagyrészét érintő agyagbányászás által okozott földcsuszamlások megakadályozása tárgyában. A bizottság megállapította, hogy különösen az egyik téglagyár további működése nyilvánvaló veszéllyel jár úgy a Remete, mint a Táborhegyre és megállapította továbbá azt is, hogy az agyagbányászás .rendellenes keresztülvitele következtében nemcsak köz és mezei utak tűntek el, hanem a hegyvidék vízellátását is pótolhatatlan romlás fenyegeti. — Á magunk részéről örömmel látjuk, hogy a főváros i végre kellő figyelmet szentel ennek j a gyönyörű fekvésű hegyvidék ügyének, amely vidék megkimélése nemcsak Óbudának, hanem Budapest üdülésére szoruló egész lakosságának egyetemes érdeke és oly fontos kérdés, melyhez még alkalmunk lesz hozzászólni. Zászlószentelés. A m. kir. 2. honvéd gyalogezred nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó Ö Főméltóságának részvételével Örkénytáborban, május hó 14.-én délelőtt 11 órakor tartja meg a Szolnok város hazafias hölgyei által felajánlott zászló felszentelési ünnepét, melyet pávai vitéz Mátyás Sándor ezredes rendez. Ünnep után diszebéd lesz a tiszti étkezdében. D u. 3-tól 4 óráig sportünnepély fejezi be a hazafias ünnepet. Leányok Petőfi ünnepét rendezte Óbudán az Ifjúsági Leányegyesület és lelkesen segítette őket ebben a népszerű „Dalkoszoru-Dalfüzér“ egyesüli dalárda, melynek föllépte mindig telt házat biztosit Óbudán. A Kisialudy-szinházban e hó 22-én délelőtt rendezett matinét a vegyes énekkar által előadott Hiszekegy nyitotta meg, mely után lapunk szerkesztője méltatta az ünnepet. A fműsor különböző számaiban nagy
