Budai Napló, 1922 (20. évfolyam, 722-762. szám)

1922-03-31 / 735. szám

XX. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Felelős szerkesztő: Hirdetések ára: Egy hasáb széles, húsz milliméter magas terület egyszeri közlésénél 100 korona. Min­1922. évfolyam. 735. szám. Előfizetése egy évre 240 kor., félévre 120 kor. Egy szám: 5 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. VIRAÁG BÉLA. den további cm. 50 korona. NyilUár sora 60 korona. Szöveg után 80, szöveg között 100 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. március 3I-én. II választás mind erősebb hullámveréssel köze­ledik, habár Budapest ügye még mindig nem nyert végleges elinté­zést. A pártok — kivéve Bethlen István gróf egységes pártját — már erősen szervezkednek és a társa­dalom minden osztálya keresi a maga érdekeinek kellő érvényesíté­sének módját, ahogy erről az alábbi tudósítások beszámolnak. * Az I. kerületi Friedrích-párt népes alakuló gyűlést tartott a Koronaőr­utcai iskola tornatermében, melyet Wein Dezső nyitott meg. Baranski Gyula dr. előterjesztette ezután a pártszervezetre vonatkozó jelentést, melyet az alakuló gyűlés egyhan­gúlag elfogadott. Eszerint megvá­lasztattak: elnök: dr. Knapp Aurél, ügyv. elnök: "Baranski Gyula dr., alelnökök: Lász Károly, Szabó Árpád dr., Tevely László, Keömley Nándor dr., Juhász Balázs, Wich- mann Ede, Szklepics Márk, Hosszú Lajos, Szatala Emil, főtitkár Horváth Árpád dr. A hölgybizottság elnöke lett: Friedrich Istvánná, ügyv. elnö­kök: Paczoné, H. Erzsi és Glauber Vinczéné, alelnök: Berkes Jánosné, az intéző bizottság tagjai: Payer Istvánná, Hosszú Lajosné, Iván Andorné, Kovách Imréné, özv. Or­mos Jánosné, Fehér Gusztávné, Ferencsik Jánosné, titkár: Hercig Antal. A választás után dr. Knapp Aurél elnök foglalta el az elnöki széket és meleg szavakban emlé­kezett meg a beteg királyról. Lelkes beszédeket mondottak a politikai helyzetről és a párt szervezkedésé­ről : Winter László, Dinich Vidor, Havázi Barnabas dr. és végül Ba­ranski Gyula dr., aki a kerületre nézve fontos kérdésnek tartja, hogy a városi ügyek elintézését az ország- gyűlés elé vigyék, ami eddig nem történt meg. Á lajstromos választás technikáját ismertette és azt a pártot mondotta győztesnek, mely a leg­szervezettebben megy a választási harcba. A lelkes párttagok úgy tehetnek nagy szolgálatot, ha ezt a részletmunkát szorgalmasan elin­tézik. A páit legközelebb nagy­gyűlést rendez a budai Vigadóban. * A budai iparosság érdekeinek hathatós képviselése ügyében népes értekezletre gyűltek Buda összes iparos szervezetei e hó 30-án este a II. kér. Iparoskörben, ahol Németh József elnök előterjesztésére és dr. Lendl Adolf, Viraág Béla, Spindler János, Tóth István, Halába János, Zaretzky Ferenc, dr. Szüts Aurél, dr. Rátkay Alfonz, Halasy Lajos, Farkas Elek és Varnay Alajos fel­szólalása után határozati javaslatot fogadtak el, mely szerint a budai iparosság külön szervezkedik érde­keinek az országgyűlésen iparos szakember által való képviseltetése céljából s ez ügyben vasárnap — április hó 2-án délután 4 órakor a II. kér. Iparoskor helyiségében: II., Bathyány-tér 4. sz. alatt választói nagygyűlést tart, melyre az összes budai iparosokat meghívja. A nagy­gyűlés elnöksége a következőkből alakult: — elnök Németh József, társelnökök az í. kerületből: Várnay Alajos, Bauer Károly, a II. kerület­ből: Farkas Elek, Szabó Gyula, Nagy János, a III. kerületből: Bauknecht Tamás, Halasy Lajos és Raffay Árpád. * A kelenföldi demokraták e hó 29-én este társasvacsorát rendeztek a Budafoki-uton levő Winkler-féle vendéglőben, amelyen nagy szám­ban jelentek meg a párt tagjai. A vacsora után felszólalt Ugrón Gábor, a központi párt elnöke, aki ez alka­lommal a demokrácia nagy hivatását fejtegette bel- és külföldi vonatkozá­saiban, utána aranyszáju Benedek János, a demokratikus függetlenség rendületlen bajnoka, Kakujay István, Hegedűs Dezső a kerületi pártkör elnöke, Strausz Adolf tanár és még néhány rekedt szónok. A III. kér. polgárait e hó 26-án délelőtt a Császár-fürdő helyiségé­ben értekezletre hívta Erdélyi Dezső igazgató, aki mint előadó ismertette a lajstromos választást. A tárgyhoz hozzászóltak: Wieser Pál, Duffek Antal, Martinetz István, Csézli Lu­kács, Genlits György, Unger Pál, Günther Béla, Fóthy Vilmos, Szarka József, Spindler Ede és még szá­mosán. Az értekezleten, mely egy­hangúlag a 48-as Kossuíh-párt mel­lett foglalt állást, részt vettek többek közül Bach Pál, Nidermayer Sándor, Steinfeld Miksa, Minder Ernő, Ore- mus Ödön, Gyenes Ede, Fenyő József, Kováts Gusztáv. Az egy­öntetű határozotból kifolyólag őtven- tagu küldöttség kereste fel Schubert Sándort, aki a jelöltségei elfogadta. Buda, 1Ö22 márc. 28. A szabályozási tervek közül első­sorban a Vár és környékének, a Sasad vidéknek, a Vilányi-ut kör­nyékének — a németvölgyi hegy­vidék és Kelenföld közötti rósz és a Zöldmáli völgy, Szemlőhegy és Szépvölgy rendezése kerülnek meg­oldásra még ez évben. Fock Ede tanácsnok világította meg ezeket a kérdéseket a pénzügyi bizottság ülésén. A Villányi-ut mentén halad végig a Vil- lányi-uti főgyűjtő. Magát a főgyűjtőt már az aluljáró uj profiljának megfelelően alagutszerüleg átvittük, semmi akadálya sem volna tehát annak, sogy mi az alul­járót kiszélesítsük. A Délivasut nem köte­les és nem is hajlandó ezen költségekből semmit sem elvállalni, a fővárosnak kell tehát gondoskódni, hogy a kiszélesítés megtörténjék, mert addig a Villányi-ut ren­dezési munkáit befejezni nem lehet, a va- vasut átvezetésének a kérdését megoldani nem lehet. A költségelöirányzátban négy millió korona van felvéve az ut megépíté­sére, amihez most már hozzáfogunk. A földalatti közmüvek közül csak a csatotna van meg, még a villany és gázcsöíektetési munkálatok vegrehajtandók; a lehetőség­hez képest ezek is meg fognak történni- A Szépvölgyi- és a Zöldmáli-ut rendezése dolgában nagy nehézségek vannak. A felső szakaszt megépítettük, igaz, hogy ebben nincs nagy köszönet, mert az alsó szakasz olyan meredek, hogy a feljutás veszedel­mekkel és nehézségekkel jár, viszont a szerpentinut megépitési munkáihoz nagyon nehéz hozzáfogni, mert mindenki az utak megépítését kívánja, de ha a telektulajdo­nosoktól áldozatot kívánunk, akkor ezek azt mereven megtagadják. A mai körül­mények között ezt az utat megépíteni csak úgy lehet, ha maguk a telektulajdonosok nekünk ebben segítségünkre jönnek. Éppen igy áll az Üröm-utca végén levő résznek a kérdése, ahol maga a Szépvölgy és a Pál-völgybe vezető ut olyan meredek, hogy oda kocsit felvontatni nem lehet. Itt is fo­lyamatban van a szabályozás. A II. ügy­osztály a hegyivizek levezetésének kérdé­sével foglalkozott, mert óriási nehézsége az itteni utak megépítésének az, hogy a hegyivizek elvezetésének a kérdése még eldöntve nincs. Erre is meg van a terv. talán a jövő évi költségelőirányzat keretén belül lehet gondoskodni ennek az útnak a megépítéséről. Ezidőszerint a kisajátítás kérdése még függőben van. Márciusi ünnep a Svábhegyen A Svábhegyi Polgári Társaskör március hó 19-én dél­előtt tartott szabadság ünnepe műsorának minden számát az iskola tornatermét zsúfolásig megtöltő ünneplő közönség lelkes ovációja kisérte. A műsort a Társas­kör dalárdája nyitotta meg a Himnusszal, utána Sándor Karoly igazgató, megnyitó beszédében a magyar szabadság eszméjé­nek szimbólumává magasztosult márciusi ünnepet méltatta. Paál János társasköri tag Petőfi „Nemzeti dal “-át szavalta nemes átérzéssel, a dalárda pedig Bordeaux: „Talpra magyar“-ját énekelte. Mesterien szép ünnepi beszédet mondott Rákos István királyi tanácsos, fővárosi iskolaigazgató, melyet nagy tetszéssel fogadott a közönség. Utána Kovachich József, Hampel Ferenc, Tikáts Adolf és Karg Norbert dr. vonós négyes Bihari requiemjét fia halálára, Czinka Panna nótáját és Sarolta szerenádját adta elő művésziesen. Nyerges Erzsiké, Papp-Váry Elemérné „Hitvaiiás“-át szavalta drámai erővel, ezt követte a dalárda által szépen előadott „Hiszekegy“. Jól megérde­melt tapsot aratott Knienider József, Ko­vachich József, Jaks Rezső és Hampel Ferenc férfi négyes, Hermann Károly saját szerzeményű kurucnótákat adott elő táro­gatón, s a műsort a Szózat fejeztebe. A Hollós Mátyás Társaság legutóbbi választmányi ülésén a titkár bemutatta a Budapest Fürdőváros Egyesület átiratát, amelyben melegen üdvözli azt a nagy­szabású üdvös mozgalmat, melyet a társa­ság Budának fürdővárossá leendő kiépítése érdekében indított és az együttműködés érdekében felajánlott a választmányban több helyet, melynek megalakulása óta tagja dr. Rspka Ferenc elnök. A társaság ezt köszönettel tudomásul vette és négy tagot delegált a választmányba. — A fürdő­ügy érdekében április hó 3-án este 6 órakor tartja IV. értekezletét, a krisztinavárosi kaszinóban, amikor Palóczy Antal orsz. középitési tanácsos „Buda szabályozása a világfürdő szempontjából“ címen tart elő- 1 adást. — Vendégeket szívesen látnak. Rentles évi közgyűlését március hó 25-én tartotta a Krisztinavárosi Kaszinó, melyen dr. Ripka Ferenc távollétében Perczel Béla elnökölt. Kun Attila jegyző évi jelentése szí­nes képet rajzolt a kaszinó múlt évi működéséről a közgyűlés elé és azt legközelebbi számunkban rész­letesen ismertetjük. A választás alá került tisztikar a következőképen alakult: Igazgató: Kapcza Imre, háznagy: Ziegler Géza, gazdák: Berényi József es Lengyel Ferenc, jegyzők : Futó Dezső és Kun Attila, pénztáros: Grabovszky Artur, el­lenőr: Jitál Ödön, könyvtáros : Tóth Jenő, orvos: dr. Lutter Károly, ügyész: dr. Papp Vilmos. Közgyűlés dtán társasvacsora következett, ame­lyen az uj tisztikar nevében Ziegler Géza háznagy mondott értékes be­szédet és éltette a távollévő elnököt Ripka Ferencet, akinek érdemeit külön méltatta Perczel Béla is a múltra visszatekintő és a jövőbe néző felszólalásában. Majd Okoli- csányi-Kuthy Dezső mondott a ma­gyarság ősi múltjával foglalkozó be­szédet mely nagy és mély hatást tett. Baraski Gyula összetartásra buzdította a tagokat a mai végzetes időkben. Merényi Richard szelleme­sen köszöntötte az igazgatót Kapcza Imrét aki a jövő terveiből adott Ízelítőt, mire Újhelyi Marcel apostro- fálta őt szellemes ötletes köszöntő­ben. Hank József, Viraág Béla, Burits János és mások szólaltak még fel és csak éjfélkor oszlott szét a társaság a legjobb hangulatban. Grill Lola és Szász Károly, a budai művészi és irodalmi élet két hivatott reprezentánsa e hó 24-én a Zeneakadémia nagytermében igazi magyar értékeket nyújtottak az áhítat­tal figyelő hallgatóságnak. Szász Károly rendkívül tartalmas és lelkes tanulpiányban ismertette a régi magyar költészet csodás termékeit, melyek azután Grill Lola magyar lélekkel interpretáló művészi ajkán keltek szárnyra és ragadták magukkal a hallgató­ság*!. Letűnt korszakok régi szép strófáit (Berzsenyi, Csokonai, Balassi, Faludi, Pet- rőczy), majd a bűbájos magyar népköltészet néhány remekét kiváltságos művészettel, megkapó mélységgel mutatta be Grill Lola, aki minden előadóestéjén mást és újat nyújt. Az est magyar hangulatába finoman illeszkedtek be Molnár Imre régi magyar dalos és Kárpáti Ernő gitárkisérete. Igazi magyar este volt, amilyent csak budaiak tudnak rendezni. A Pálosok visszatérése Budára volt a Mária Remetei Boldogasszony Kápolna-Egylet közgyűlésének leg­jelentősebb mozzanata. A közgyűlést a kapucinusok rendházának dísz­termében tartották nagyszámú díszes közönség jelenlétében és nagy ün­neplésben részesítették azokat, akik már jtöbb mint 25 éve tagjai az egyesületnek. A terv az, hogy Mária Remetén rendházat építenek az ősi, egyedüli magyar szerzetes rend: a Pálosok számára, akiket a lengyel czenstohovi zárdából, ahol még magyar barátok vannak, telepítenek át Remetére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom