Budai Napló, 1921 (19. évfolyam, 677-721. szám)
1921-10-15 / 712. szám
í zu XIX. évfolyam. 712. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 200 kor., félévre 100 kor. Egy szám: 4 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA. Hirdetések ára: Egy hasáb széles, húsz milliméter magas terület egyszeri közlésénél 100 korona. Minden további cm. 30 korona. Nyilttér sora 60 korona. Szöveg után 80, szöveg között 100 korona. — A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1921. október 15-én. ft budai Vígadóban a Keresztény Nemzeti Liga által rendezett képzőművészeti kiállításából két tanulság sugárzik ki: — egy, hogy Budán is lehet jó kiállítási anyagot kapni, — kettő, hogy Budán nincsen kiállítás rendezésére alkalmas helyiség, tehát — remélem, hogy csak egyelőre — nem lehet itt jó kiállítást csinálni. A művészek általában igazán ihletett munkái a rettenetes barna vendégfalakon egymásba zsúfolva, a különben is tulmagas terem tükreitől és vásári ornamentikájától agyon- brutalizálva csendesen panaszkodnak egymásnak és mintha azon tanakodnának : érdemes volt-e ide eljönni. Hát érdemes volt. Érdemes volt, mert a Liga bátor kezdése is megérdemelte ezt, de érdemes volt a közönségért is, mely a kiállítás iránt a legmelegebb érdeklődést mutatja és érdemes volt azért a tanulságért is, hogy ezek a művészek, ez§k a művek és ez a közönség a találkozásra alkalmasabb helyiséget is megérdemelnek. Buda kultúrintézmények szempontjából mindeddig el volt hanyagolva. Amit a budaiak maguk meg nem teremtettek, azt nekünk Pest ugyan ide nem varázsolta és mig odaát sorjában épültek a közintézmények és a tornyos, kupolás, luxuriózus iskolák, mi csak egy kétes stilusu, drága fürdőt kaptunk és elmondhatjuk a pesti testvérek stílusában: — „itt állunk megfürödve“. Pedig Buda nemcsak a közönségéért és a művészeiért, hanem már azért is megérdemelne egy minden igényt kielégítő kiállítási helyiséget, 'mert az a művészet, mely itt keresi az ihletet, a lépcsős, zeg-zugos, bárok, biedermeyer és török emlékekkel átitatott utcák és udvarok történelmi levegőjében és frázismentes „couleur local“-jában, igazán csak akkor fogja tudni kibontani a szárnyait, ha nem kell idegenbe járnia hívatlan vendégnek, hanem itt talál otthont a maga igazi hazájában. Kultúrpalotát épiíeni ma nem lehet, de a kultúrpalota és a semmi között még ezer olyan változata van a lehetőségeknek, amelyekhez egy kis jóakarattal talán az anyagi eszközök is megtalálhatók lesznek. A kultuszkormánynak és a város urainak kell ezt megfontolniok, mert ha a budai művészházat bármily szerény keretben megvalósítják, kulturális szempontból nagyobbat és maradandóbbat alkottak a háború előtti hires építési programm összes merész kupoláinál és meglepő fedélszerkezeteinél. Dr. Juhász Jenő. Naßlö: Buda, 1921. okt. 14. Örökös panasz, hogy* a Krisztinaváros közigazgatása szerencsétlenül van elhelyezve. A közhivatalok nagy része a Várban van. Az elöljáróság, az adóhivatal, a kapitányság, a • pénzügyi és honvédelmi ministerium és más egyéb hivatal turistákká neveli az 1. kerület polgárait. Még szerencsés, aki a síkságról, a völgyből jön, mert szánalomra méltó, aki a hegyvidékről kénytelen lejönni, hogy ismét felmásszon a hegyre és dolga végeztével ismét megtegye a fárasztó utat. Különféle tervekkel próbáltak ezen a bajon segíteni, de a háború ad acta tetette a terveket s szabad polgárok ismét verejtéket izzadva járnak le és fel és ismét le és fel. Ma nem valószínű, hogy áthelyezzék a hivatalok bármelyikét a Várból a völgybe s igy a főváros gondja, hogy valami közlekedési lehetőséget teremtsen a krisztinavárosiaknak is, nehogy azok a fojtogató, lélegzetelállító Alaguton átmenve, nagy kerülővel a siklóhoz jussanak, mely szerencsétlenül szintén emeletre épült és a Vár legkiesőbb pontjára visz föl, ahonnan mindenfelé még nagy az ut. Különös, hogy a krisztinabeliek csak a Vízivároson át juthatnak el az adópénztárhoz, ha gyönge a szivük vagy rósz a tüdejük és nem bírják a lépcsőt. Ezek a lépcsők is monstrumok, mint például a Bogáti-utca, ahol egy szuszra 100 lépcsőt kell fellihegni. — Ezen a bajon mégis csak segíteni kell mielőbb. Kéz a kézben indult meg a társadalom megjavítására Óbudán is a Keresztény Nemzeti Liga és az Ébredő Magyarok Egyesülete. S amig kicsiny anyagi érdekek nem jöttek előtérbe, a két kéz szoros barátsággal fonódott össze. De utóbbi időben mind több és több anyagi motívum csúszott az eszmék mellé — és a két kéz hőmérséklete mind fagyosabbra merevedett. Az „Általános Fogyasztási Szövetkezet" ismeretes visszaélései bizonyára maguk után vonják az'-óbudai Pacsirtamező-utcai fiók feloszlatását, illetve annak más kézbe való adását. A Liga is és az Ébredők is aspirálnak az üzletre, de már nem kéz a kézben, hanem ellenséges érzülettel. Fellángolt bennük a turáni átok . . . Sőt az Ébredők között arról is beszélnek, hogy a Liga talán még hajlandó „destruktiv elemekkel“ is paktumot kötai, csakhogy az üzlet neki jusson. — Az eszmék és jelszavak leperegtek a szájakon, mint ócska mozivásznon s mögötte ott van a rideg, sivár, sötétlö üresség, amelyikben azonban mind gyakrabban felparázslik a mindent elhamvasztó emberi önzés. í Bejelentés. Tolnay Lajos ur már nem tartozik a Budai Napló kötelékébe. \ Örökbecsű freskókat fest Unghváry j Sándor festőművész a helyőrségi ! templom oltára fölé, melyek közül l a középső Kapisztrán Jánost, a j balfelől álló Hunyady Jánost és j vitéz hadait, a jobbfelőli pedig Horthy Miklós kormányzót és a 1 nemzeti hadsereget ábrázolja abból \ az alkalomból, hogy a nemzeti \ hadsereg patrónusává Kapisztrán I Jánost választotta. A meleg mély- 1 tónusu freskók gyönyörű rajza hatal- j másán kidomborodik a világos lágy í háttérből még a templomi homály- | ban is. A Hollós Mátyás Társaság l választmánya e hó 12-én délután 1 tekintette meg nagynevű festő tag- | társa művészi alkotását, melyet e | napokban fejez be. [ Slachta Margit, az I. választókerület I nemzetgyűlési képviselője, e hó 3-án érkezett vissza Szomolnokról, ahol hosszabb időt töltött üdülés céljából. Baranski Gyula dr. ügyvéd, a Szegeden > lefolytatott Tabódy-per befejeztével ismét betartja rendes hivatalos óráit, hogy ügyfeleinek rendelkezésére álljon. Virter László dr. nemzetgyűlési képviselő neje, súlyos betegségéből szerencsésen fölépülí. Uj utcanevek. A „Hollós Mátyás- Társaság“ egyik legutóbbi ülésén Lendl Adolf dr. indítványozta, járuljon a társaság a Közmunkák Tanácsa elé azzal a kéréssel, hogy Pósa Lajos, Herman Ottó és Konkoly- Thege Miklós emlékére jelöljenek meg egy-egy utcát az ő nevükről, mert mindhárom országos nevű férfiú Budán lakott. Érdemeiket nem kell itt méltatnunk. Úgy értesültünk most, hogy a Közmunkák Tanácsa részben elfogadja a mindnyájunk előtt kedves indítványt: Pósa Lajos és Herman Ottó neveit nemsokára megörökíti a kívánt módon; ellenben Konkoly -Thege Miklós részére emléktáblát ajánl az Országos Meteorológiai Intézetben, amelynek ő volt a megalapítója. A „Hollós Mátyás Társaság“ örömmel fogadta ezt az elintézést, annál inkább, mert az Albrecht-ut elkeresz- telése Hunyady János útra szintén a társaság, illetőleg Zseny József alelnöke indítványára történt meg. A Kath. Sajtóhölgybizottság Kelenföld- lágymányosi körzete okt. hó 1-én szombaton délután 5 órakor tartotta alakuló gyűlését a Horthy Miklós-ut 27. szám alatti iskola tornatermében. Beszélt a kerület képviselője és Czapik Gyula, a Magyar Kultúra szerkesztője. A zsúfolásig telt terem előkelő közönsége élénk érdeklődéssel hallgatta a kér. sajtó-kérdés megvilágítását. Ugyanakkor tisztikart válasz- lottak. Elnök Fritsch Margit lett. A „Tanférfiak és Tanügybarátok Köre“ mostanában tartotta versenytekézéssel egybefüggően a bajnoki versenyt, amely alkalommal mint legjobb dobó a bajnoki bimet 1 évre Lipter Rezső nyerte el. A Kör folyó hó 11-én tartott választmányi ülésén meleg ovációban részesítette a Kör ügyvezető elnökét Fejér Józsefet mini tanácsosi kineveztetése alkalmából. Este a volt Müller-féle vendéglőben díszvacsora volt, melyen a tagok nagyszámban gyűltek össze. Dr. Ripka Ferenc a Kör elnöke méltatta az ünnepelt érdemeit, aki meghatóban köszönte meg ünnepeltetését. — A választmány elhatározta, hogy a téli évad alatt minden hét hétfőjén a felső Krisztinavárosi kaszinóban tartja összejöveteleit. Ballada- és dalestélyt rendez Posek Béla énekművész, a Hollós Mátyás Társaság tagja, Wilhelms Henrik az ismert hollandi zongoraművész közreműködésével e hó 20-án a Zeneakadémia termében, mely iránt Budán nagy az érdeklődés, ahol a kiváló művészt számosán személyesen ismerik. A Budai Polgári Kör értesitette tagjait, hogy az őszi és téli idényben a következő szórakozásokat tervezi. Minden hónap első csütörtökjén este 8 órakor társasvacsora, amelyen vendégek is részt vehetnek. Minden hónap második keddi napján teával egybekötött családi összejövetel. Kívánatra tánc! Minden szombaton este 6—8 óráig társas összejövetel. Az egyik körtag a bridgejáíék megismertetését volt szives elvállalni, mely érdekes játék a férfiak és hölgyek együttes szórakoztatását mozdítaná elő. Terveznek felolvasásokat, családi és művészi hangversenyeket, tánc- és kabaré-estélyeket és gyermekmulatságokat. „Club-Estély“ jövő évi január hó 14-én lesz. A tagok gyermekei tánc-oktatásban is részesülnek. Nemzed ünnepélyt rendezett az aradi vértanuk emlékére Gyárfás Gyula ügyvezető igazgató avatott rendezésével a „Budapesti Iparos és Kereskedő Ifjak Közművelődési Egyesülete“ október hó 9-én a Városmajor-u. 59 szám alatti iskola épületben, ahol bejezi Bejczy Györgyné operaénekesnő és dr. Virter László nemzetgyűlési képviselő is közreműködtek. A sikerült ünnepen nagyszámú közönség vett részt. A hegyvidék közbiztonsága teljesen elhanyagolt. Különösen a Kíscelli—Mátyás— Táborhegyen, a felső Szépvölgyben és külső Rózsadombon lakók és oda kirándulók számolnak be szomorú kifosztási és betörési tapasztalatokról, mert ezeken a a helyeken és környékükön nincs sehol semmiféle védelmi szervezet, és célszerű volna, ha cirkáló járatokat szerveznének kakastolla6 csendőrökből, mert egyedül ezeknek van itt respektusa. Ugyanezen a vidékeken és szomszédos helyeken nem világítanak, sem petróleummal, sem mással. S itt nem lehet kifogás, hogy ellopják a fából való lámpatartó oszlopokat, sőt a lámpákat is. A hatóságok találják meg a módját, hogy ez ne történhessen meg, mert az itt lakó adófizető polgárok úgy jogilag, mint erkölcsileg egyenlőek akár az Andrássy-uton lakókkal s ezért megkövetelik, hogy nekik is világítsanak.
