Budai Napló, 1919 (17. évfolyam, 607-629. szám)

1919-11-16 / 620. szám

3 BUDAI NAPLÓ 3-----------­'< T.... A b udai autonómiák ügye iránt érdeklődve fölkerestük Mészáros János dr. budapesti érseki helynö- köt, aki a központi papnöveldében levő irodában fogadta munkatár­sunkat, és kifejtette, hogy a pesti •és budai autonómiák között lénye­ges eltérés nincs. Speciális helyi viszonyok befolyással voltak ugyan az alakulásokra, de ennek nincs fontossága. Szükség volt a tabáni plébánia kettéválasztására ahová Kelenföld is tartozik, mert ily nagy terjedelmű plébánián érdemleges lelki vezetés alig képzelhető. Hive a főváros, mint kegyur és az autonómiák közötti békés meg­egyezésnek. Az egyes autonómiák alakulásáról munkatársunk a következőkben szá­mol be : A várbeli plébánia sorsa szomorú volna, ha a gyéren lakott vár mintegy három ut­cából álló körzetének áldozat készségére volna utalva, mert a hivők nem bírnák a terheket. Itt a bajon a zenés misék segí­tenek a mikhez még a pesti zeneértő kö­zönsége és megtölti a koronázó templo­mot és szívesen áldoz a templom céljaira. A Krisztinavárosi egyházközség alakulásá­ról már többször adtunk hirt s most pót­lólag közöljük, hogy e hó 9-én volt az alakuló ülés dr. Zeitiger Vilmos plébános nöklete alatt, a ki mint egyházi elnök rendkívüli buzgalmat fejt ki a szervezke­dés körül. Ezen az ülésen a folytatólagos eskükivételek megtörténte után a képvi­selő testület világi elnöke, alelnökei, jegy­zői, valamint az egyházközségi tanács tagjai megválasztásának előkészítésére je­lölő bizottságot küldöttek ki. E bizottság tagjaivá dr. Baranski Gyula, dr. Rotten- biller Fülöp, Bedvárr Róbert, Payer Ist­vánná, Makay Gyuláné és Ecamp Nándor választattak meg. A tabáni plébánia területén, a melyből a kelenföldi részt kiválasztják, teljesen ki­épült az autonómia. Betöltötték az összes tisztségeket és megválasztottak minden albizottságot. Az egyházi elnök Angyal Kálmán dr. plébános a ki nagy munkával össze állította a templom érdekes törté­netét, de a bolsevisták elpusztították azt is. A világi elnök Back Ferenc nyug. ügyész, a ki nagy szakavatottsággal ve­zeti az ügyeket. A kelenföldön decemberben lesznek az autonómia tisztségek/* a választások a mikor végleg mégis alakul a szervezet, Tarkas Alberik cisztercita helyi lelkész az egyházi, Torster Gyula min. tan. a világi elnök. Külön bizottság alakult a templom építésére és nagyszabássi akciót fejt ki. A Villányi-utra tervezik a tó mellé a Notre Dame zárdával szemben. Egyik oldalán épülne a főgymnázium, a másikon a rendhár. Az uj plébánia területén a legrégibb templom a lazaristák Ménesi-uti kápolná­ja és igy ez a rend lett volna hivatva a plébánia vezetésére, de elhárította ezt magától, mert missziós rend és a Ménes- uti apáca-kolostor lelki vezetése is őt terheli, s igy csak barátságos együtt mű­ködésről lehet szó. Az alsó vízivárosi autonómia egyelőre ideiglenes tisztikarral működik, de oly pá­ratlan az adminisztrációja, hogy mintául szolgálhat. A végleges választások e hó végén lesznek és akkori ndul meg itt is az eleven lüktető egyházi élet. 71 felsővizivárosi autonómia talán a leg­régibb Budán és ügybuzgó titkára: dr. Juhász István szívesen szolgált részletes felvilágositással. Az egyházközség még a Károlyi kormány alatt alakult és a komu- nista uralom alatt tette be hivatottsága erőpróbáját. A templom fenntartása és szegények gyámolitása, munkanélküliek segélyezése már szervezve van és lehető­vé teszi ezt a hívek rendkívüli áldozat- készsége. Az egyházközség egyik sarka­latos követelése, hogy a főváros mint kegy ur ne döntsön a plébánia ügyében, az autonómia nélkül és a plébános vá­lasztásnál első sorban vegye figyelembe az egyházközség jelöltjét. Az országúti egyházközség, mely a fe- rencrendiek plébániája területén alakult már szintén teljesen kiépült és nagy ki­terjedése miatt kisebb ravnokra van osztva. A ferenciek Budán a legrégibb templom- alapítók és* nekik köszönheti létét a ta­báni és a vízivárosi apáca templom. A várban is volt templomuk. A hivők áldo­zatkészsége a szűkülő pénzviszonyok foly­tán csappant ugyan a kommünhöz mérten, de a hitélet erősbödött és a hivők már kezdik egymást ismerni és becsülni. Az összetartás mindjobban fejlődik és a rend agilis tevékenysége virágzó életet biztosit az autonómiának. A városmajori fiók egyházközség az egyedüli, mely kizárólag híveire van utalva, kis kápolnája alig képes azokat befo­gadni. Kriegsau Emil egyházi, Gervay Wolf Nándor dr. világi elnök és Schmidtkó Ferenc világi vezető agilitása már az uj templom építésével foglalkozik és kül- döttségileg járt el Polónyi Géza közmunka­tanácsi elnöknél, hogy alkalmas helyet biztosítson igy az uj templomnak, mely­nek érdekében nagy társadalmi mozgal­mat indítanak. A,zugligeti angol kisasszonyok temploma szintén megalakította a maga egyház- községét, mely azonban ezidőszerint nem működhet s igy e rész egyelőre a krisz- tinához tartozik. A ferenchalmi kápolna pedig zárva van. Az újlaki plébánia sorsa mostoha volna ha a kegyúri jogot gyakorló fővárosra volna csak utalva, amely még a káplánok megélhetését sem tudja biztosítani. Segí­tett ezen az egyházközség, mely azonban ma még tartózkodó állásponton áll. Az óbudai autonómia már egy esztendős és vezetőit erősen megzaklatták a bolse­visták. Az egyházközségben nagy az ér­deklődés az egyház ügye iránt és azt a hivők a saját ügyüknek tekintik. A hitélet és az összetartozandóság érdekében a vezetőség nagy társadalmi akciót indított, amelynek során különböző estélyek sze­repelnek. így hitvédelmi előadások, hang­versenyek, felolvasások és elsősorban nagyszabású gyermekmentő akció, mely a gyermekek lerombolt lelki világát igyek­szik újból fölépíteni. A római fürdő körzete külön autonó­miát alkot és ma a szervezkedés kezdetén áll. Kápolnája magánházban van és egy­házi szükségleteinek fedezésére részjegyek kibocsátását tervezi, ami a vezetőség nagy agilitása mellett föltétlenül sikerrel fog járni. IRongolcsordánafe tart bennünket kulturtörekvéseink dacára még ma is a nyugati országok átlagos műveltségű népe s ebben a legbünösebb a Magyar Tudományos Akadémia, mely folyton tud foglal­kozni mindenféle alsórendü állatok származásával, de elhanyagolja a magyar nemzet őskulturáját. Idegen nemzetek világot járó fiai beszélik a csodálat hangján, hogy látták a magyarság több ezer éves kultúráját bizonyító tényeket, amikről a mi akadémiánk nem tud semmit s ha tud, hallgat róla. Sokat emlegetett név volt a háború utolsó évében Consten német őrnagy, akit kormá­nya Károlyi Mihály megfigyelésére küldött Magyarországba s akinél épen emiatt házkutatást is tartott a rendőrség. A közelmúltban történt, hogy egy budai társaság előtt nagy érdekű kijelentést tett ez a nagy tapasztalatu, széleslátásu ember, aki évekkel ezelőtt Kínában járt hasonló kiküldetésben s onnan a boxerek elől kénytelen volt Tibetbe mene­külni, ahol a Gobbi sivatag szélén épült kolostorokban tartózkodott. Azelőtt sohasem járt Magyarországon s ide érkezve, feltűnt neki a két nép között levő nagy hasonlatosság, nemcsak a külső megjelenésben, hanem a nevekben is. Ott a tibeti szerzetesek között a legkedvesebb barátja egy Szarka nevű pap volt, aki megmutogatta neki a kolostor könyvtárát, ahol évezredekre vissza menő könyvek és följegyzések bizo­nyítják az ősmagyar kultúrát. E ki­jelentésekkel kapcsolatosan mon­dotta Consten őrnagy, hogy kár volt ezt elhanyagolni, mert ha ezt az érdekes körülményt okosan a világ tudtára adtuk volna s ma Európa népei előtt úgy állanánk, mint akik­nek kultúrája legrégibb a müveit népeké között, — s nem úgy, mint egy Ázsiából ideszakadt mongol csorda, mely minden ázsiai nyava­lyát Európa közepébe hurcolt. Szerkesztőség telefonja: 129—96. Szerkesztő található d. u. 2—3-ig I., Bors-utca 24. ide cimzendő minden levél. Tjortfjy! Tjafottnak mondott effefeöt tjösök fekete serege Búdéra tart, £ főt te a műit jön, nyomán a jöoő jár S vasökíük markán már ni fián a kard! Tflagasan feng a fakuft szent zászfó S tjarsan a kürtszó: — 57e bántsd a magyart! Viraág Tőé fa. •Névnapok. Két nagyon elterjedt névnap esik e hétre. A keltős Márton nap és Lipót. Márton a toursi püspök, Franciaország védő szentje és Magyarországon Sabáriá- ban a mai Szombathelyen született a IV-ik században. Katonából szerzetessé lett, utóbb erőszakkal vitték Tourba püspöknek. Em­léknapja nov. ti. — Márton vértanúnak egy nappal később van emlék napja. Állí­tólag Kerszonezusban a görög császár megölette ezt a szentéletü püspököt. Lipót német származású név és annyit jelent mint bátor és merézség. AIsó-Ausz- ria védő szentje, a ki jól nősült és hat fiút és öt leányt hagyott hátra. Harcolt a magyarok ellen, de Pozsony várát nem tudta bevenni. Az. óbudai harangokat, amiket az az óbudai templomból elvittek, már is újakkal igyekeznek pótolni a hi­vők. A nagyarányú akció eddig sok ezer koronát gyűjtött pénzben és csengő ércben. Ha a számítások beválnak, akkor három harang már karácsonyra dicséri az Urat, a nagy harang azonban csak a feltámadás­kor hallatja szavát az óbudai nagy­templom tornyától. Hennyey Vilmos postafőigazgató min. ta­nácsost, akit vezető szerep illet a budai közéletben, államtitkárrá nevezte ki a kor­mány. A nők napja kedden ismét meg­töltötte érdeklődő közönséggel a budai Vigadót. Ez alkalommal dr. Csilléry András népegészségügyi és Ereky Károly közélelmezési minisz­terek mondottak nagyszabású be­szédet. Csilléry kifejtette, hogy nép- egészségügy nem érhető el népjólét nélkül és ezen a téren legtöbbet a nők tehetnek. Ereky arról beszélt ami hiányzik, de hangoztatta azt a biztató reményt, hogy a kövei jövő­ben erősen javul majd a helyzet. Csak tejben lesz hiány tavaszig. Végül Schlachta Margit az ő köz­vetlen kedves modorában hívta föl a nőket az Urániában folyó anti- bolzevista előadások látogatására. Barthos Andor min. tanácsost, akinek kiváló szaktudását a közlekedési szakiro- clalo n számos müve igazolja, — állam­titkárrá nevezték ki. A kirabolt temploma érdekében nagy mozgalmat indított a Krisztinaváros és ebbe még a diákság is belekapcsolódott. Lehetőleg a jövő hét végén nagyobb sza­bású táneos kabarét rendeznek a diákok és védőköknek megnyerték Haller István minisztert és dr. Zeitiger Vilmos plébánost. A rendezést Pál Gyula vállalta és a sze­replők között van V. Márkus Duczy is. Az ifjúság mozgolódását rokonszenvesen fogadták a kerületben. Budaiak előre! Mintha ez lett volna a jelszó a fővárosi tanács október 30 és 31-iki ülésen, melyen a választások tör­téntek. Az 1. kerületi elöljáróságnak a budai társaságban szereplő tisztviselői közül ugyanis megválasztották a követ­kezőket: Gecső Jenő főmérnök, Slunka Alajos műszaki főfelügyelő, Wehrmann Géza közélelmezési tanácsos, Futó Gyuia és Luzsa László adóhiv. tanácsos, Zsig- mond Boldizsár számv. sz. tanácsos, Bartos Antal főpénztáros, Faragó László és Boldogh Ágoston shiv. igazgatók. Régi adóságot törlesztene a fővá­ros ha jövő évben tényleg rendezné a Villanyi-uinak azt a részét, mely a Déli-vasut átjáróján túl a Buda- őrsi-utig terjed. Még 1917-ben meg­szavazták erre 600,000 koronát, de sajnos még az innen eső rész sincs kellően rendezve. Az átjárón túli rész erősen kiépült villa rayonba esik, arra az ügyosztálynak külön, szép szabályozási és útépítési terve van, a mi nagy előnyére szolgálna ennek az elhanyagolt völgynek és maga után vonna a Budaőrsi-ut e részének föllendülését is. Szép, kel­lemes klimaju, széltől védett vidék ez, de eddig hozzáférhetlen volt. Állásnélküli tisztviselőnők hetenkint 300 koronát kereshetnek üzletfelek látogatásával. Félnapi, délutáni mű­ködésre is jelentkezhetnek levélben. Eddigi foglalkozásuk, képzettségük, vallásuk megjelölésével jelentkezze­nek, de csak az esetben, ha jótállást is tudnak nyújtani. A levelek a Bu­dai Napló kiadóhivatalába cimzendők. A Testvérhegy Óbudán kezdi érde­kelni az embereket és ez év folyamán hét esetben adott hirt telkek vásár­lásáról a telekkönyv. Aki annak tuda­tára jön, hogy a hegy közvetlen köze­lében néhány év múlva a világ egyik legnagyobb és legszebb parkja fog megnyílni, az siet ott magának tel­ket biztosítani. A Táborhegyen, Má­tyáshegyen elterülő park Guckler Antal erdőtanácsos ügybuzgalma révén már ma is szépen elrendezett, kultivált hely, széles gyalogsakkal, ligetszerü fa-és cserje-csoportokkal, erdőrészletekkel és csak a közleke­dés okozza, hogy ma még nem a leg­látogatottabb kirándulóhelye Budá­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom