Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)
1918-09-08 / 591. szám
ÍRÁSOK: Andor József szerkesztő érdekes tanulmányt irt Élet cimü lapjába „Irodalom és pornográfia“ címmel, mely szélesebb körben kelt majd feltűnést. Az Élet e száma különben is változatos és érdekes. A kiválóan szerkesztett illustrált hetilap (I. kér., Fehérvári-ut 15.) szívesen küld keresztény családoknak kívánságra mutatványt. Különös érdeme a Budapesti Bazár közismert divatlap szerkesztőjének, hogy egyúttal magas színvonalon álló szépirodalmi lapot is ad. Ez a magyar családok képes divatlapja immár 60 éve. Most egy régi bajon segít a Budapesti Bazár és kiadja 24 füzetben a főzés lexikonját, melynek ára 30 korona. A legközelebbi szám 18 uj őszi és téli kosztüm egyszerű és ízléses modelljét közli. Mutatványszámot kívánságra küld a kiadó : Baross-utca 22. Irodai alkalmazott felvétetik, németül tudó előnyben részesül. Lopos-íornaszerg^ár III. kér., Lajos-utca 60. szám. Strandfürdők & Banán. Irta : Dr. Wagner József a ni. kir. Tanárképző Intézet tanára. Az idén Aradon nyaraltam. A vértanuk városa újabban arról lett hires, hogy ott nagyszerűen lehet nyaralni. Mióta a Balatonhoz csak a milliomosok merészkednek el, az Adriára pedig csak a beteg tisztek s a Károly király égisze alatt nyaraló sápadt városi gyerekek jutnak le, az aradiak is rájöttek arra, hogy van nekik egy nagyszerű természeti kincsük: a Maros. Az erdélyi hegyekből olyan finom fövenyt hoz magával, akárcsak a Lidó homokja s a part sekélyes oldalában fürödve a somogyi partok összes kellemességeit feltalálni. A '^2, fürdőtelep felvirágzása jórészt Fiedler Imre őrnagy, térparancsnok érdeme, aki súlyt helyezve a fürdőközönség kényelmére mindent elkövet, hogy a tulajdonképen a katonaság számára készült telepen a civilközönség is jól érezze magát s nagy tapintatának sikerült elérnie azt, hogy bár a fürdőárak bámulatos olcsók (szezónbérlet 10 korona, havibérlet 4 korona, egyszeri fürdés ruha nélkül 30 fillér), a közönség színvonala olyan maradjon, hogy ott a város legelőkelőbbjei is bátran megjelenhessenek, amint hogy meg is jelennek. Az aradi strandélet láttára jutottam csak tudatára annak, hogy miért ne volna lehetséges a Dunánál, ami a Maroson lehetséges ? A beteg ember százféle bajára talál Budán annyi gyógyfürdőt, mint sehol másutt a világon. Ellenben az egészségesek kénytelenek megelégedni néhány szűk uszodával, melyben a melegben hering- módra bezsúfolt embertömeg aligha találja meg azt a felfrissülést, amelyre joggal igénye lehetne. Milyen más a szabadban, nagy területen mozogva fürödni és úszkálni, mint a fővárosi uszodákban. Nem különös, hogy a magyar tenget ben Fiuménél voltakép nem lehet fürödni, s aki ott mégis tengeri fürdőt akar venni, annak vagy a horvát területen levő Susákbavagy az osztrák területre kell átmennie Cantri- dába. Mgy van ma Budapesten is. Van egy úgynevezett strandfürdő a cin- kotai nagy itcénél, hova a város belsejéből 1 órai villanyos utazással lehet eljutni. Ugyanennyit számítva a visszautazásra, könnyen belátható, hogy az 1 millió emberből jóformán csak a környék lakói használhatják. De igazi természetes stranfürdő voltakép nincsen. Pedig lehetne csinálni a Városligeti tavon is s ez bizonyára többet érne az egészség szempontjából, mint a vasárnapi csolnakázás, mert ma csak erre i használják nyáron. De ott van a Duna. A Kelenföld, az I—II. kerület s a Ferenc- és Belváros lakói számára pompás strandfürdőt lehet csinálni a Műegyetem mögött töltéssel elzárt vizíerületen. Csupán arról kellene gondoskodni, hogy egy nagy csövön át állandóan friss vizet kapjon s egy másikon át lefolyása legyen. A többi kerületek lakói számára legjobb hely volna strandfürdőnek a Margitsziget, melynek talaja úgyis kitűnő természetes föveny. így a Duna mindkét partjának lakossága közel volna egy oly természetes és nagy terjedelmű fürdőhöz, melyen naponta legalább 100,000 ember megfürödhetne, mig ma alig pár ezer ember jut el uszodába s ott is várnia kell a helyre. Az eszme itt van. Szóljanak hozzá a szakemberek! flsszom? gondja. — Hogy miből élünk télen. — Irta : Buchta Győző. Rettenetes gondja ma minden háziasszonynak, hogy télen mivel tartja el a családot. Ezen a bajon akar némileg segíteni Buchta Győző kertészeti tanárnak a zöldségaszalásról írott füzete, melyet már a múlt számban ismertettünk és közöltünk az általános részből bő kivonatot. A füzet kapható a szerzőnél: I. kér., Ménesi-ut 45. szám és ára 2 korona. Ez alkalommal néhány ismertebb zöldségféle aszalását ismertetjük a füzet alapján : A zöldborsót aszalásra akkor kell használni, amikor a hüvelyek még csak domborodni kezdenek és a szemek élénk zöld színűek és teljesen puhák. Amikor a szemek már nagyok, szürkék és kemények, akkor eltartásra már alkalmatlanok, mert gyakran már olyan rágósak, hogy élvezhetetlenekké is válnak. Különben pedig tudnunk kell azt, hogy minél apróbb szemű az aszalvány, annál értékesebb. A már kiszemelt és néhány óráig állott borsó igen könnyen erjedésnek indulhat. A zöldborsót azonnal ki kell fejteni. A borsószemeket meggőzölni annyira, hogy azok húsa megpuhuljon ugyan, de a héjnak fölrepednie nem szabad, majd az aszalócserényekre egy rétegben elteregetjük és az aszalóba rakjuk, ahol 60—65 C° mellett megaszaló- dik 2—3 óra alatt. — Szárítása a széna szárításához hasonlóan történhetik. Németországban a zsenge hüvelyeket rendesen megaszalják és télen levesfőzésre felhasználják. Zöldbab. Aszalásra alkalmas mind a zöld-, mind a sárgahüvelyü, úgynevezett viaszbab. A zöldbabot aszalás céljára akkor kell használni, amikor az még egészen zsenge, a magképződés pedig még meg sem indult benne, vagy az csak igen kezdetleges. Ilyen állapotban szálkája még egyáltalában nincsen és a hüvelyek hajlitásra pattanva törnek. A zöldbab tetszés szerint fölszeletelendő, majd a fölszeletelés nagysága szerint, 3—5 percig meg kell azt gőzölni és azután a cserényekre egész vékony rétegében elteregetve aszalóba kell vinni, ahol az 70—75° C. hőmérsékleten megaszalódik 1—3 óra alatt a szeletek vastagsága szerint. Fejes káposzta. Az aszalt káposzta a tél folyamán is bármikor besavanyítható, vagy pedig egyéb 'módon is felhasználható, pl. tészták készítéséhez vagy pároláshoz, amihez különben a savanyított káposzta nem alkalmas. A káposzta torzsáját és a külső romlott leveleket el kell távolítani, majd pedig a fejeket meggyalulni vagy fölszeletelni, utána rövid ideig gőzölni (szétfőzni nem szabad) és a cserényeken vékonyan elteregetve megaszalni 70—75 C° hőmérsékleten. Aszalási idő: 1—2 óra. Vöröskáposzta. Ugyanúgy kell aszalni, mint a fejeskáposztát, ezt azonban gőzölni nem szabad, mert szép piros színét elveszíti. Kelkáposzta. Ugyanúgy kell aszalni, mint a fejeskáposztát. A kelkáposztát azonban lehet cikkekben és leveleire szétszedve is aszalni. A torzsáját is bent lehet hagyni. Bimbóskel. Az egyes bimbókat azok nagysága, illetve keménysége szerint 2—4 részre kell fölvágni és gözöletlenül aszalni 70—75 C° hőmérsékleten. Aszalás idő : 2—4 óra. Kalarábé. Aszalásra alkalmas a zsenge, még meg nem fásodott kalarábé. A kalarábét meg kell hámozni, majd fölszeletelni tetszés szerint akár szeletekre, akár csikókra vagy kockákra is, azután meggőzölni annyira, hogy áttetsző legyen és megpuhuljon annyira, hogy ujjaink nyomására enged, de még nem szakad. A cserényeken vékonyan elteregetve aszalandó 60—65 C° hőmérsékleten. Aszalási idő : 2—3 óra. Magasabb hőfokon, vagy a kelleténél hosszabb idejű aszalásnál igen könnyen megbámul, minek következtében kellemetlen izü is lesz. A kalarábé zsenge leveleit ajánlatos felvágni úgy, ahogy a káposztát szoktuk, majd meggőzölés nélkül aszalandó 70—75 C° hőmérsékleten. Télen kellemes izü főzelék készíthető belőle. Karfiol. A karfiol rózsáját apró részecskékre szét kell szedni, hosz- szabb és vastag torzsáját levágni és ugyanúgy aszalni, mint a kalarábét. Sárgarépa. (Karotta.) A sárgarépát a megmosás után le kell tisztára kaparni, majd fölszeletelni akár karikákra, akár pedig csikókra, azután pedig meggőzölendő úgy, mint a kalarábé. A cserényeken vékonyan elteregetjük és. 70—75 Cu hőmérsékleten aszaljuk. Aszalási időtartam 2—3 óra. A fanyar Bank- és Kereskedelmi R.-T. e hó 2-án tartott rendkívüli közgyűlése kimondotta, hogy jelenleg 50,000 darab, egyenként 400 korona névértékű, az 1919. üzletévvel kezdődő szelvénynyel ellátott uj részvényt bocsát ki s ezzel tőkéjét 20 millióval fölemeli. A kibocsátandó összes részvények az eddigi részvényeseknek biztosíttatnak hir- detményszerü felajánlás utján 5 : 1 arányban 800 korona kibocsátási áron. Az elővételi jog 1918. szeptember 3-tól szeptember 10-ig bezárólag gyakorolható a Bank budapesti főpénztáránál és az intézet wieni fiókjánál. A rendkívüli közgyűlés dr. Koós Jenő miniszteri tanácsost az igazgatóság uj tagjául választotta meg. Borkiviteli Társaság van alakulóban Budapesten, a melynek tagjai bortermelők és borkereskedők volnának. Egy részjegy névértéke ötvenezer korona. Az egész úgy fest, mintha borközpont készülne. Sajnos Budán alig terem már bor. üzéM Dr. Hohlberg. A hirt köszönettel vettük. Azt mi nem firtatjuk, hogy Feleki bizottsági tag urra miért vár a vasútnál városi autó. Lehet, hogy ez kijár a bizottsági tag uraknak. T. A. Svábhegy. Hangulatát csak a jövő számban adhatjuk. Felelős szerkesztő: J. V1RAÁG BÉLA.. Telefon: 24—77 d. e. 10—11 d. u. 5—7. Szerkesztők: Holló Tivadar és Réw Sándor. LIBflL ARDOR OPTIKUS SZESÜBEBEH ÉS OFTIHP.i LEHE5ÉH BYáRTDlfl. fllapiítatofí 1815. ;; TELEFON: 11Z-Z6. BÜDilPEST, II., IÍ-HH I. E /UE aö*W*W«ríB«tea »RBOBK o*»Erx fi! BB&iBbBBfilIXE BSKOCBStSüKS BIKBI8IKBS can Dsa za 88 CH 52 S* 53 W2 Veszek üi ES 98 SB IG If SS 82 Bü mindenféle &K te KB II fcfl ■ a régiséget >C 8 X Bfi fi 8 KB SS aranyat 79 «8 fee BS ca ezüstöt t> a FI B» sa drágakövet a b> 28 KV sa porcelíán ra au sa SS a sí figurát sr ÜK EH £ir IL Sfl szőnyeget IC BB mm KB aa bútort fc H PB SB ii aa zongorát se 2 H aa aa záíogcédulát Bt aa ta 29 aa bármiről Kf Efc ff IP aa aa Bl aa 93 &HIiB Salamon ff fc Sill IC IC B 8 ea aa aa I., fiítílű-U. 8. Cl e a as BS□ kb. \^lji3UBftni ni a a itzasQtvRi a» a «cs »iimrc BK7 _ MEK FEHÉRNEMŰT KEZESSÉG MELLETT AJÁNL PREISÍSCH 3ÓZSEF BUDAPEST, 1. HEH., HRISZTIHfl-TÉH 3, # $ mindent leír! Kozma-féle Bépiré és Sokszorosító intézet II., Fő-utcza 19. szám. Leírás. írógépekbe diktálás.Steno- grafálás. Gyors, pontos és megbízható munka. Igazgató: Kozma Bernát, felső keresk. iskolai, gyorsíró tanár. Telefon: 174-04. Kiadó: Viraág és társa. Nyomatott az Attila R-t. könyvnyomda mőintézetében, I. kér., Szt.|ános-tér 1/a.
