Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1893-07-09 / 27. szám

Bucinp<1893 (3) ték ki. Mikor az illetőhöz szaladtam és kérdez­tem.: mi baja van, azt mondta, hogy őt társa pofon ütötte. Igaz volt ugyan, de a pof oly gyönge volt, hogy arczán az ütés nyoma se látszott meg. Mikor kisült, hogy ő ily csekély­ségért ordított oly szivszaggatóan, én keményen leszidtam, megbüntettem, ti meg kinevettétek gyávasága miatt. A gyógyszer használt. Azóta nem volt olyan érzékeny s nem is igen jött többé ilyen haszontalansággal panaszra. Az embernek játékközben tűrni is kell. Egy-két ökölcsapásba még senki sem halt bele. El kell és el lehet ilyesmit viselni gyermeknek minden panasz nélkül, hisz a játéknak czélja nemcsak a test és lélek fegyelmezése, hanem edzése is. Nemzetünk történetéből tanultátok, hogy aránylag csekély számú őseinket a harcz- ban az tette félelmessé, hogy erős fegyelmet tudtak tartani és edzettek voltak. Ha ezt a fegyelmet és edzettséget ti megszerezitek gyer­mekkorotokban, akkor derék férfiak lesztek az életben, akkor kibírjátok annak súlyos küzdel­meit, ellenkezően elbuktok még a harcz meg­kezdése előtt, mint kidől a sorból a gyenge és beteges katona a csatatér felé való menetközben. Játékközbeu különösen ezekre figyeljetek s akkor aztán tanáraitoknak sem lesz panaszuk ellenetek s beteljesedik iskolába küldő édes anyátoknak azon óhajtása is, hogy jó maga­viseletetek miatt tanáraitok szeressenek. Akkor nemcsak azt fogjátok tudni, hogy mens sana in corpore sano mit teszen, hanem saját egyénisé­getekkel is befogjátok bizonyítani, hogy annak a régi latin embernek, ki e mondást először használta, mennyire igaza volt. Asztaltársaságok szövetkezése. A nyári szünetét élvező budai kongressus előkészítő bizottsága lantját szegre akasztva álmodik Buda jövőjéről. Milyen szép álom lehet ez? Fájdalom, hogy csak álom, mert ennyi energiával az ébredés nem várható legfelebb a nyári álom téli álommá változik. Össze van állítva Buda emelése érdekében a bizottság a budai társaskörök kebeléből és ott az szépen a fekete táblákon díszeleg is . . . A nyaralás megindult, a kirándulások foly­nak, de nem látjuk megkönnyítve a közlekedést, az ígéretek csak nem valósulnak, mintha a kö­zönség csupa turistákból állana. A szépen kidolgozott előterjesztés holt betű és nem szolgál ösztönzésül arra, hogy tegyenek valamit. Ez a szünetelés bizonyos fokig elkeserítette a polgárokat és az álom másoknál ébredést okoz. Lapunkat arról értesítik, hogy az összes budai asztaltársaságok egy közös gyűlésre jön­nek össze, hogy Buda emelése érdekében ők is szövetkezzenek. Azt hiszszük e szövetkezés nem árt a kongresszus által kiküldött előkészítő bizott­ságnak, sőt használ, mert más érdekek más fel­fogások is jöhetnek felszínre, a mi anyagul szol­gálhat az előkészítő bizottságnak azaz nevezzük most már végrehaj t ó-b izottságnak. Mi a magunk részéről a monopóliumok ellen beszéltünk és beszélünk, tehát az asztal- társaságok jó akaratú mozgalmát részünkről csak üdvözölhetjük. Ha egyébért nem, már azért is, mert az asztaltársaságok Buda sok féle ré­szében lévén elszórva valóságos gyűjtői lehetnek az érdekeknek, bajoknak és panaszoknak s ter­jesztői a jó intentióknak. Hiszen a humanisztikus czél művelése mellett erre ráérünk és hivatásuk körébe tar­tozik is a társadalmi élet, a közművelődés, köz­ügyek fejlesztése és ébren tartása. Kisebb vidéki városokban sőt a külföldi nagy városokban üdvösnek bizonyult az az el­járás, hogy a polgárságot belevonják a közigaz­gatási életbe annak megfigyelésébe és ellenőr­zésébe sokkal nagyobb mértékben mint nálunk. Az asztaltársaságok szövetkezése erre is hasznos lehet és nem kell eltérni a kitűzendő czéltól sem, mely a bajok megfigyelése és or­vosszerekről való gondoskodás. Az élvezet igy párosul a hasznossal. Már foly­nak több asztaltársaságnál a tanácskozások a nagy értekezlet összehívásának módja megállapítása tárgyában ... Az eredményt közölni fogjuk. v e> N BUDA es V IDE KE A városmajor-utcza. A városmajor-utcza nyári szezonja elérte tetőpontját. A nyári lakásokat egytől-egyi» el­foglalták a nyaralók. A hónapokon át üres lakások visszhang­zanak a bérlők lármájától, jókedvétől. Különben itt megjegyezhetjük azt is, hogy mig a svábhegyet leginkább a lipótvárosi „haut creem“, addig a városmajort a Teréz- és Erzsébet­városok frekventálják. Az idén is a Teréz- és Erzsébet váltósak­ban lakók lakják leginkább nyáron által a város­majort. A lipótvárosi ritka a sok VI. és VII. kerületbeli nyári lakó között, ritka mint a fehér holló. A városmajor-utcza a főváros e kedvelt nyaraló helye, melyet a rossz nyelvek „kül­területinek neveznek minduntalan, valóban a főváros egyik legszebb pontját képezi. A városmajor-utcza a főváros egyik leg­szebb utczája. Egész hosszában árnyas-lombos fákkal van beültetve két oldalt. A sok szép és csinos ház szinte elvész a sűrű gesztenye és akáczok susogó koronái között. A járda ellen ugyan lehetne egy kis ki­fogásunk — a mit különben e lapok hasábjain meg is tettünk — de hát a fővárosi tanács papíron már meg is tette a járda javítást, s reméljük, hogy tényben is meg fog ez történni. Mert mi városmajori ő s 1 a k ó k még eddig ba­rátságos viszonyban vagyunk a tanácscsal, a mennyiben az eddigi óhajainkat nagyobbára teljesítette. A városmajor-utczának különös szerencséje van. Ugyanis a csinos téli házak között barát­ságosan emelkednek ki a kényelmes szép nyári lakok és humánus intézetek. A városmajor utczának három humánus intézete van: a Mayer Ferencz árvaház, az utcza derekán ; és egymással szemközt az utcza végén az európai hirii Vaskovits-féle gyógy­intézet, meg a Klotild szeretetház. Mind a há­rom igen csinos épület, s a városmajori évi lakó örömmel mutatja őket vendégeinek. A nyári lakok sorából különösen kiemel­hetjük az özv. Máthé Domokosáé félét, mely a kis Svábhegy tövében a domboldalban épült renézansz stílben egy kis mesterséges fenyves között. A nyárilak nem is annyira villa már mind inkább kastély. E nyári lakot még a megboldogult B. Máthé Domokos emeltette s fejedelmi fénynyel rendezte be, úgy, hogy e nyári lak — kastély a városmajor egyik lát­ványosságát képezi. A másik nyári lak, mely, mind építését, mind kényelmét tekintve különösen kiválik a többiek sorából, Br. Bánffyné tulajdona. Ez szintén domboldalon épült. Az utczá- ból, százados gesztenye fákkal beültetett udvaron keresztül gyönyörű, sárga porondos kocsiút vezet fel. A kastély előtt kaszkados terrasz van, antik szobrokkal díszítve. A nyári lak, azaz hogy inkább évi lak, gőzfűtéssel, villanyos világí­tással, lifttel stbvel, szóval a legnagyobb ké­nyelemmel van berendezve, oly kényelemmel, melyet művelt ember magának a XIX-ik szá­zadban csak elképzelhet. A harmadik nyári lak a Ladtstatter-féle, mely szintén az utcza egyik ékességét képezi. Mind a mellett nekünk városmajoriaknak volna mégis egynéhány panaszocskánk. Pro 1-mo: a járda bizony egy kicsit gyatrácska. A közmunkák tanácsa jó tenné, ha felszólítaná az egyes háziurakat, hogy a jár­dájukat tisztességes állapotba hozzák. Pro 2-do: az utczát vagy nem locsolják, vagy ha locsolják, hát akkor sárt csapnak az útra az öntöző kocsikkal, hogy a járó egyik feléről a másikra átmenni élet, vagyis inkább czipöveszélyes dolog, mert az ember czipője ott ragad a nagy sárban. Meg sem említve azt, hogy a nyitott kocsikban ülőknek, a robogó kocsi kerekéről mind a ruhájukra esik a vissza­pattanó sárgalacsin. Pro 3-io: Közbiztonság dolgában egy nívón állunk Kamerunnel. Kamerunban, négerország­ban, nincs m. királyi rendőr, itt sincs. Egyetlen egy száll rendőr van az utcza elején ott, hol az alkotás utczába beletorkollik a városmajor és a kék golyó-utcza. Tavaly is napirenden Julius 9. l'voltak a rablások és betörések a városmajor utczában s félő, hogy ha a rendőrközegek az idén sem szaporittatnak meg, a tavalyi dolgok fognak ismétlődni az idén is. ■ j. Buda-Kalászról. Közel a fő- és székvároshoz nem is egy egész órányira fekszik Buda-Kalász, ez a roha­mosan fejlődő szomszédos község. Hegyoldalban épült s szép kalászos földek s virágzó rétek határolják, a fejedelmi Duna földjeit puskolja s csak úgy dűl fodros hátáról az üde levegő. A község elöljárósága élén a derék jegyzővel, S c h o 11 z Ferenczczel mindent elkövetnek, hogy a község felviruljon. A filloxera itt is megtette pusztító munkáját, hát másfelé kellett tekin­teni, más forrásokról gondoskodni, hogy a köz­ség lakói tisztességesen . megélhessenek. Hogy ezt minél eredményesebben elérhessék, felkellett rázni az építési kedvet. A jó levegő után el­megy a fővárosi ember messzebbre is, mért ne menne el csak ide a szomszédba ? Egyik nyaraló a másik után épült s már egész kis kolóniát képeznek az itt nyaraló fő­városiak. S hogy minél többen megszeressék és megkedveljék a pompás levegőjű helyet az elöljáróság arról is gondoskodott: példásan ügyelvén fel a rendre, a tisztaságra. A község belélete nyugodt, csendes, eléggé vagyonosodik is, mert csak a jó minapában adott el jó áron egy terméketlen földrészt téglagyárnak. Az államnak volna első sorban köteles­sége, hogy Kalász községében valami ipartele­pet vagy jótékonysági intézetet szervezne, hogy ezáltal a lakosság még inkább keresetforráshoz jutna s e tekintetben az elöljáróság a lépéseket már meg is tette a mit az ott levő kaszino- tagok is melegen támogatnak. Egyebekben a következőkben mondjuk el legújabb hireinket: I. A Budapest-Szent-Endrei helyiérdekű vasut-társaság a már évek során tartó kérel­mekre, panaszokra és interpellácziókra elvégre hallgatva, a vidéknek ezt a méltányos és jogos kedvezményt megadta, hogy a szent-endrei, pomázi, buda-kalászi és békásmegyeri állomá­soktól, a római fürdő megállóhelyre, mérsékelt áru, fürdőjegygyel kombinált menettérti legye­ket kiadott. A kombinált menettérti jegyek díj­szabása a következő : Békásmegyerről a római fürdőbe 15 kr; Budakalásziból 20 kr; Pomázról 35 kr. és Szt-Endréről a római fürdőbe 45. kr. ezek aztán oly árak, hogy e mellett vidékün­kön, bármely szerény körülmények közt lakó és nyaraló közönség, a kellemes és igen gyógy­hatású római fürdőt mindennap is meglátogat­hatja. II. Kontra Kálmán szeretett főszolgabiránk súlyos betegségéből teljesen felépült, ennek tiszteletére s a főszolgabiránk szívélyes üdvöz­letére a pilisi felsőjárás jegyzői kara folyó hó 6-án Pomáz község közelében, regényes vidéken fekvő „Laszlovszky“-ligetben örömünnepet ren­deztek. Az ünnepély fényesen sikerült. A be­tegségéből felépült szeretett főszolgabírót min­den oldalról a legmelegebben üdvözölték, a melyekre meghatva válaszolt. Az összegyűlt jegyzői kar egyben elhatározta, hogy a „Buda és Vidékét“, mely az ő érdekeiknek is szószó­lója, melegen fogja ajánlani a községeknek s annak felkarolására és terjesztésére minden le­hetőt el fognak követni. III. Julius 3-án d. u. 4 órakor a falu alsó részén a katholíkus templom közelében tűz támadt, négy lakház és két gazdasági épü­let égett le, a lakosságnak tevékeny és túl­feszített munkaerőnek köszönhető, hogy a tűz tovább nem terjedt és nagyobb károkat nem okozott, az oltásnál segédkezett Szent-Endre város derék tűzoltósága egy fecskendővel, Bé­kásmegyer, Pomáz és Üröm község egy-egy fecskendővel, két órai munkába került a tüzet megfékezni, teljesen csak az esti órákban sike­rült eloltani. A község elöljárósága lapunk utján mond köszönetét a szomszédos községek emberbaráti segélyezéséért. X.

Next

/
Oldalképek
Tartalom