Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
sok sorába iktatta, de azzal a feltétellel, hogy a kathólikus plébániai egyház építésére és a Szent Ferenc-rendi atyák conventje számára helyet jelöljön k i. 56 5 E törvény alapján a ferencrendiek 1716-ban valóban Debrecenbe jöttek, de itt nagy csalódás érte őket, mert a tanács nem bent a városban, hanem igazában a városon kivül: Boldogfalván jelölt ki számukra helyet. A salvatorianus rendtartomány főnöke ez ellen tiltakozott és kérte, hogy bent a városban, a régi marianus convent helyét adják át neki. A város a tiltakozást és kérést siket fülre vette, a ferencesek tehát megmaradtak Boldogfalván és itt 1724—1726-ban kápolnát építettek. Mivel e hely sehogysem felelt meg nekik, 1728-ban a rendtartományi főnök — az 1715-i törvényre hivatkozva — a helytartótanácshoz fordult panaszával és a más hely kijelölése iránt való kérelmével. A helytartótanács tehát Csáky Imre gróf bibornokot, kalocsai érseket és a váradi egyházmegye administratorát, a király nevében megbízta, hogy tartson ez ügyben vizsgálatot. 56 6 A bibornok kiküldötte bizottság mindenben igazat adott a ferencrendieknek, kik azonban bent a városban még sem kaptak conventjük építésére helyet. Megmaradtak tehát tovább is Boldogfalván, ahol 1744-ben 4 cellát építettek szilárd anyagból. 1756—58-ban felépítették jövendőbeli conventjüknek egyik szárnyát. Az építéshez hozzásegítettek a királynő, Forgách Pál gróf, váradi püspök és a váradi kanonok. 1759-ben a Debrecenben működő ferenceseknek egy része még mindég abban a régi, rozoga, bedőléssel fenyegető faházban lakott, melyet az atyák 1716-ban építettek maguknak. Elmellőzve itt most arra vonatkozó adatainkat, hogy Mária Terézia miként biztosított a katholikusok részére helyet Debrecen városának tanácsában is, röviden csak annyit jegyzünk meg, hogiy II. József császár a salvatorianus ferencrendiek debreceni residentiáját 1788-ban eltörölte. 56 7 Dés. Szolnok-Doboka megye. Régente itt nem volt sem a marianusöknak, sem a salvatorianusoknak conventjük. 56 8 56 5 1715. 108. tc. 1. §. Ideo — perbenigne anraueate sua maiestate — status quoque et ordines regni eaindem civitatem Debreozen reliquis civitatibus regni ïluingjariae pairtiumque eidem annexarum — ita tarnen, ut pro extruenda parochiali eccliesia oatholica set conventiu patrum sancti Patris Francisci locum assignent — denuo aggregandam... statu unt. 56 6 Csáky Imre gróf 1702—1710. váradi püspök, 1710—1732. kalocsai érsek és a váradi püspökség administratora. 56 7 Fridrich: i. h. II. 219. és köv. — V. ö. I. 61. — Kaizer. 56 8 1537. és 1542-ben a salvatorianusok káptalana prédikátort rendelt D é s-re, Deés-re, de mivel e hely ,a bányai őrségben említtetik, rajta nem az erdélyi Dés-t kell értenünk, hanem a mai szilágyvármegyei, szilágycsehi járásbeli D é s h á z á-t.
