Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
nokság, mely a residentiát nagyon szerette volna végleg leromboltatni, azt ajánlotta az atyáknak, hogy költözzenek Ver sec re, hol a plébános meghalt és nincs pap, ahol tehát elfoglalhatják a plébániát, vagy pedig Temesvár-Gyárvárosba, mely a vártól egy félórányira volt. Az atyák egyik ajánlatot sem fogadták el, a Versecre vonatkozót azért nem, mert ez a város nagyon messze volt, a Fabric-ra vonatkozót pedig azért nem, mert ezt ia helyet vizessége miatt egészségtelennek tartották. 1743-ban megint convent lett Temesvár, az atyák pedig közben azon igyekeztek, hogy bent a várban kapjanak helyet. A királynő pártolta ez óhajtásukat, de a bánáti kormányzóság ellenezte teljesítését. Végre a kormányzóság régi tagjai helyett újak lettek és különösen Bojger báró, valamint Temesvár város hatóságának közbenjárására a királynő 1752 okt. 16-ikán a várban egy malmot adatott át az atyáknak 4 szobával és 1 konyhával és melléje helyet uj convent építésére. Amit Fridrich mindezekről ír, abból megtetszik, hogy a jezsuiták a ferencrendieknek a jelen ügyben mindenképp jóakaró támogatói voltak. (Nb. Ez időben a temesvári plébániát a jezsuiták kezelték.) 1753-ban kezdték az atyák uj templomukat és conventjüket építeni.. 1756-ban a váron kivüli romladozó conventet végképp le kelldtt bontani. Ekkor az atyák beköltöztek a várba, uj hajlékukba. 115 1 1788-ban II. József császár a salvatorianusoknak temesvári conventjét eltörölte. A salvatorianus rendházat a Szentannáról ide telepített piaristák kapták meg. 115 2 (Ld. Szenlanná-nál.) Fridrich említi Temesvárt a „Pefcres Ord. Min., quos de Observantia nuncupamus." Említi pedig őkét a salvatorianusoktól megkülömböztetve, ez utóbbiakat „Fratres Min. Str. Obs. "-nek nevezve. Kalmár azt írja, hogy Temesvár az 1757-ik évben a bosnyák tartományból a kapisztránusba kebeleztetett. Eszerint Temesvártt a bosnyák atyáknak, és utánuk a kapisztránusoknak is volt — a salvatorianusoké mellett — conventjük. Bizonyára ezt is II. József szüntette meg. Tergovest. 1373-ban a boszniai vicaria engedelmet kapott, hogy Nagyoláhországban kolostorokat fogadjon el. Ekkor épült a tergovesti convent, melyet 1444-ben a magyarországi observans vicariához csatoltak. 1506-tól 1552-ig a salvatorianusok fabuláin e conventet megháláljuk, mint az erdélyi őrség tagját. 1554-ben már nem állt fenn. Később, 1678 körül, a bolgár rendtartomány újra felállította, 1852-ben a bolgár rendtartománnyal együtt a kapisztránus rendtartományba kebelezték. 1862 után a kapisztránusok átadták a passionistáknak. 115 3 im Fridrich: II. 156. és íköv. 115 2 Kaizer. 115 3 Kaizer. — Kollányi. — Bunyitay.
