Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1924)
II. Könyv. A salvatorianus rendtartomány
Sajnos, a közgyűlés aggodalma valóra vált. 1542. szeptember elején a Pesten maradt salvatoriánusok vagy menekültek, vagy ott vesztek (Palicsnai György guardián többé nem fordul elő), mert a keresztény seregek Pestet ostrom alá fogták. Egyházuk értékes tárgyait a pesti salvatoriánusok a visegrádi várba vitték, de ennek 1544-iki ostromakor nagyobbrészt ott vesztek s csak keveset szállítottak tovább a füleki várba. 1 A mint a keresztények Budát visszafoglalták, a salvatoriánusok mindjárt jelentkeztek régi pesti kolostorukért. 1687. máj. 5-iki közgyűlésükön megválasztották ide elöljárónak Engerider Bálintot, magyar igehirdetőnek pedig Hajdú Innocentet. A provinciális rendelt melléjük egy segítőtestvért. 1688-ban már négy miséspapot rendeltek ide, még pedig Feiszenberger Ráfaelt elöljárónak, Bogárdi Leót magyar igehirdetőnek, Gasztl Ambrust német igehirdetőnek és Hobernik Ágostont gyóntatónak. 1689-ben Bogárdi Leót a plébánia-templomba kívánták magyar igehirdetőnek s ezért helyébe Kis Tamást küldték. Egyúttal hozzá akartak fogni a romok újjáépítéséhez és Feiszenbergert megbízták, hogy építéshez valót kéregessen. Megcsinálták az új pecsétnyomót is. Ebből látjuk, hogy egyházukban 1687-ben Szent Péter apostol képét tették a főoltárra, mert nem tudták, hogy hajdan a kolostor egyháza az 1252-ben megölt domonkosrendű Szent Péter vértanú tiszteletére volt avatva. Igaz, hogy e tekintetben a mariánusok 1711-ben még nagyobbat tévedtek, mert ők meg az 1562-ben meghalt Alcantarai Szent Péter hitvallót tették meg védőszentnek. 2 1689 végén a Lazari-itélet következtében a salvatoriánusok kénytelenek voltak e helyet a mariánusoknak átadni. 3 Petrócz. Sajnos, nem csupán e kolostor, hanem maga a község is annyira elpusztult, hogy hollétüket alig-alig lehet nagyjából meghatározni. A régi Szlavóniának körösmegyei részein a mai Kaproncza környékén feküdhetett. Következtethetjük ezt abból, hogy 1531-ben a monoszlóvárallyai apáczákat ide költöztették, mint 1 A ferenczrendűek gyöngyösi levéltára és Magyar Sion. II. 233. 2 Gyöngyösi levéltár és Turul. 1888. 79—80. 3 V. ö. Balázsovich ; Brevis história conventuum o. s. Fr. in Hungaria Pozsony, 1869. 177.
