Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

II. Könyv. A salvatorianus ferenczrendűek tartománya

Maguknak a szegény cseri barátoknak is választani kellett, melyiket szeressék jobban s ők, mint magyarok, mint a Zapolyay­család régi barátai inkább Zapolyay János mellé álltak ; magá­ban Zapolyay seregében is mint katonalelkészek nagy szolgálatot tettek Hardi Gellért és (Patai ?) Tamás testvérek. 1 Meg kellett e pártállásukért szenvedniök, mert 1527 nyarán Kaczianer seregei Liptómegyén keresztül vonulván Szepesvára ellen, a liptai, másként okolicsnai kolostort kirabolták; 1528 márczius havában pedig a homonnai kolostort égették fel. Ugyanez évben Ferdinánd egyik vezére, mindenesetre a király tudta nélkül a nyírbátori kolostort rabolta ki. 2 1529-ben a szécsényi kolostorban tartották meg nagy aggo­dalmak közt a közgyűlést és Nágócsi Mártont választották meg provinciálissá. 8 Az aggodalom valóra is vált, mert ez időben Zapolyai segítségére bejött Szulimán török császár és először ostrom alá vette Budát. A salvatoriánusok ekkor már újra bent laktak a Szent-János-kolostorban s ennélfogva a Ferdinánd-párti seregek megveretése és felbomlása után berohanó törökök 1529. szeptember 7-én ott újra megöltek kilencz testvért, még pedig Németujvári Benedek, Nagydobosi István, Bónyai Lőrincz, Újlak-Pesti András, Tolnai Gergely misés papokat, Vaszari Pál, Litva János, Brassai János ós Pataki Gergely segítő testvéreket. Ugyanez évben a törökök Tótország keleti részét is megtámadták ós ekkor Remetincz környékén megölték Rácsai Márton misés papot, Nardi Pál segítő testvért, Petróczon Boldizsár kis papot, Atyinán Diákói Péter segítő testvért. Még előbb 1529. június 22-én Péter moldvai vajda Erdély­ben, Brassó mellett Földvárnál, megverte a Ferdinánd-pártiakat. A magyarokat kísérte, mint katonalelkész Bogácsi György misés­pap két másik társával együtt s a csata hevében az oláhok ezeket is megölték. 1530. november havában Ferdinánd erős, németekből és spanyolokból álló serege ostrom alá vette Budát és erősen lövette ágyukkal. Egyik ilyen ágyúlövésnek áldozata lőn Szentlászlai atya. A németek ostromlása hírére török sereg jött Buda fel­mentésére. Ez elől a németek visszavonultak Esztergomba. 1 Szerémi emlékirata 181, 216. 2 Toldy : i. m. 300. Egy háztörténelmi Emlékek a hitújítás korából I. 420. 3 Toldy: i. m. 300.

Next

/
Oldalképek
Tartalom