P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)
MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül
az aranykönyv a Fioretti. Ozanam lelkes egybevetése, amelyet a XIII. század ferences költőiről ezen tanulmányához csatolt, valamint a francia fordításhoz mellékelt előszava, teljesen rávilágítottak azoknak a kis elbeszéléseknek a költőiességére és vallásosságára. Az értelmező szava a szöveg tisztasága folytán arányos volt lelki finomságával. Ozanam érdemeit az itáliai és ferences irodalom terén elismert a Crusca Akadémia 1), amely tagjául nevezte ki, úgyszintén Szent Ferenc is, aki ferences konfráterré avatta a miniszter generális pecsétes okiratával. Mind az egyik, mind a másik megtiszteltetés életének utolsó hónapjaiban megvigasztalták a nemeslelkű írót. Ozanam halála utáni évben, A. von Hase kiadta Szent Ferencről szóló történetét, amelyet hamarosan méltatott Renan Ernő, aki részben elmélyítette, részben pedig meghamisította Szent Ferenc alakját. Elmélyítette stílusának varázsával, megfontolva az ő umbriai eredetű „teljes eredetiségét" ; ez a vidék — mondja — „itáliai Galilea, amely ugyanakkor termékeny és vad, nevető és szigorú". Elmélyítette a Naphimnus bensőséges tanulmányozásával, amely „az evangéliumok után a vallásos költészetnek legszebb töredéke, a modern vallásos érzésnek a legtökéletesebb kifejezése". Elmélyítette azután Szent Ferenc szentségének elemzésével is, igaznak ismerte el Pisai Bertalan De conformitate c. könyvének tételét, hogy Ferenc valóban alter Christus (második Krisztus) volt. Meghamisította azonban azzal, hogy határozottan tagadta a sebhelyeket, mindennek ellenére azokat Illés testvér megtévesztésének tulajdonította, amelyet magán a tetemen vitt volna végbe. Meghamisította, amidőn Szent Ferenc rendjét lebecsülte és csak azért dicsérte, alkalomadtán, mivel gáncsolandót mondhatott róla, amely szerint az eretnekség csiráit képezte és a reformációnak előfutára volt. így Renan, kifejtve Micheletet, von Hase nyomán alkalmassá tette Szent Ferencet a protestánsok részére, akik a XVI. században pedig sárral dobálták meg. Renan véleményeit negyven év múlva fényesen ki is használta Paul Sabatier, aki ferences téren Renannak legjobb örököse lett. Accademia della' Crusca, firenzei tudós társaság, amely a nyelv tisztaságának megőrzését tűzte ki célul, vagyis hogy a nyelv tiszta búzáját megrostálja a korpától (olaszul crusca).
