Németh Ferenc - Szilágyi Mária: „Ilyenek a háború viszontagságai” - Fábián Ernő és Bayer Irén a Nagy Háborúban (Székesfehérvár, 2017)
Befejezés - Élet a háború után
legnagyobbnak és a legkönnyebben szellőztethetőnek lenni.”380 A Fábián-házban a hálószoba az ebédlőből és az előszobából nyíló kis közlekedőn keresztül is elérhető volt. Ennek is két ablaka fordult az utca felé, így könnyen szellőztethető volt, és mérete azonos volt a szalonéval. Az ebédlőbe az előszobából lehetett bejutni, innen nyílt a konyha is, és a kis közlekedő, amelyen keresztül a fürdőszobába, ami szintén nem volt szokványos helyiség abban az időben, főként falusi környezetben, a hálószobába és az orvosi rendelőbe érkezhetett a látogató. A váróteremnek mindkét teraszra kijárata volt.381 A ház alaprajzi elrendezéséhez és a kialakításához hasonlóan, a belső terek és a berendezés is a polgári ízlésvilágot tükrözte. A polgári lakáskultúra nyugat-európai példák alapján alakult ki az Osztrák-Magyar Monarchiában. Ezt az ízlésvilágot, otthonkultuszt vette át Bayer Irén is, amikor magyarcsernyei házukat berendezte, hiszen úgymond világlátott nő volt, sokszor megfordult Budapesten és Temesváron, ahol e módi már a kiegyezéstől jelen volt. Polgári körökben elfogadott nézet volt, hogy a lakás berendezése a háziasszony és a család megítélése szempontjából döntő jelentőséggel bírt.382 A historizáló bútorok mellett Fábiánék házában megjelentek a modern, a szecesszió formavilágát idéző darabok is, mint például a tonettszékek, kisasztalok, inas, fogas stb. A házaspár bútorainak egy része, amivel később a magyarcsernyei házat berendezték, már a házasságkötés előtt megvolt. A szalongarnitúrát Georgin néni, azaz Bayer Georgina végrendeletében Bayer Irénre hagyta, de ezenkívül már más bútordarabot is beszereztek, erről Fábián Ernő egyik naplóbejegyzése tanúskodik: „Érdekes, hogy Georgin néni hagyatéka még három év előttről, hogy édes Szívecskémre hagyja a szalonját. No most már bútoraink szép számmal vannak, csak már otthonunk is volna.”383 A szalon a vendégek fogadására szolgált, és reprezentációs jellege volt. Lényegében a paraszti házaknál lévő tisztaszoba és a mai nappali megfelelője. A fő bútor is a több darabból álló ülőgarnitúra volt, és a Fábián család még egy zongorát is elhelyezett itt. Az ebédlő volt a családi élet színtere. Ezt egy másik rokon, Bayer Alajos nagykikindai ügyvéd hagyta rájuk, aki Georgin nénihez hasonlóan gyermektelenül hunyt el.384 Azt, hogy Fábián Ernő vonzódott a művészetekhez, nemcsak a fronton készült amatőr felvételei bizonyítják, hanem az általa szőtt szőnyeg is, ami a lakásukat díszítette.385 380 Fábián Ernő levele Bayer Irénhez, 1917. március 15. 381 Dragčević Mészáros Sarolta gyűjteményéből. 382 Szécsi Noémi, Géra Eleonóra: Abudapesti úrinő magánélete (1860-1914). Európa Könyvkiadó, Budapest, 2015,223. 383 Fábián Ernő naplója, 1916. július 27. 384 Dragčević Mészáros Sarolta gyűjteményéből. 385 Egy másik munkája a magyarcsernyei templom makettje, amit 1922-ben készített el, és a mai napig megvan. 251
