Szilágyi Mária - Németh Ferenc: Bánáti sorsok az első világháborúban. Fábián Ernő és Bayer Irén hagyatéka nyomán (Temesvár, 2017)
7. Fábián Ernő és Bayer Irén a háború után
• BÁNÁTI SORSOK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN • egyik, 1917. március 15-én Irénhez írt levelében ki is fejtett, amikor is arról volt szó, hogy Bayerék zsombolyai házát átalakítják, és a konyha lesz ezentúl az egyik hálószoba: „A gyerekekre és a szülőkre való tekintettel épp a hálószobának kell a legvilágosabbnak, a legnagyobbnak és a legkönnyebben szellőztethetőnek lenni.”203 A Fábián-házban a hálószoba az ebédlőből és az előszobából nyíló kis közlekedőn keresztül is elérhető volt. Ennek is két ablaka fordult az utca felé, így könnyen szellőztethető volt, és mérete azonos volt a szalonéval. Az ebédlőbe az előszobából lehetett bejutni, innen nyílt a konyha is, és a kis közlekedő, amelyen keresztül a fürdőszobába, ami szintén nem volt szokványos helyiség abban az időben, főként falusi környezetben, a hálószobába és az orvosi rendelőbe érkezhetett a látogató. A váróteremnek mindkét teraszra kijárata volt.204 A ház alaprajzi elrendezéséhez és a kialakításához hasonlóan, a belső terek és a berendezés is a polgári ízlésvilágot tükrözte. A polgári lakáskultúra nyugat-európai példák alapján alakult ki az Osztrák-Magyar Monarchiában. Ezt az ízlésvilágot, otthonkultuszt vette át Bayer Irén is, amikor magyarcsernyei házukat berendezte, hiszen úgymond világlátott nő volt, sokszor megfordult Budapesten és Temesváron, ahol e módi már a kiegyezéstől jelen volt. Polgári körökben elfogadott nézet volt, hogy a lakás berendezése a háziasszony és a család megítélése szempontjából döntő jelentőséggel bírt.205 A historizáló bútorok mellett Fábiánék házában megjelentek a modern, a szecesszió formavilágát idéző darabok is, mint például a tonettszékek, kisasztalok, inas, fogas stb. A házaspár bútorainak egy része, amivel később a magyarcsernyei házat berendezték, már a házasságkötés előtt megvolt. A szalongarnitúrát Georgin néni, azaz Bayer Georgina végrendeletében Bayer Irénre hagyta, de ezenkívül már más bútordarabot is beszereztek, erről Fábián Ernő egyik naplóbejegyzése tanúskodik: „Érdekes, hogy Georgin néni hagyatéka még három év előttről, hogy édes Szívecskémre hagyja a szalonját. No, most már bútoraink szép számmal vannak, csak már otthonunk is volna.”206 A szalon a vendégek fogadására szolgált és reprezentációs jellege volt. Lényegében a paraszti házaknál lévő tisztaszoba és a mai nappali megfelelője. A fő bútor is a több darabból álló ülőgarnitúra volt, és a Fábián család még egy zongorát is elhelyezett itt. Az ebédlő volt a családi élet színtere. Ezt egy másik rokon, Bayer Alajos nagykikindai ügyvéd hagyta rájuk, aki Georgin nénihez hasonlóan gyermektelenül hunyt el.207 Azt, hogy Fábián Ernő vonzódott a művészetekhez, nemcsak a fronton készült amatőr felvételei bizonyítják, hanem az általa szőtt szőnyeg is, ami a lakásukat díszítette.208 203 Fábián Ernő levele Bayer Irénhez, 1917. március 15. 204 Dragčević Mészáros Sarolta gyűjteményéből. 206 Szécsi Noémi, Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete (1860-1914). Európa Könyvkiadó, Budapest, 2015,223. 206 Fábián Ernő naplója, 1916. július 27. 207 Dragčević Mészáros Sarolta gyűjteményéből. 208 Egy másik munkája a magyarcsernyei templom makettje, amit 1922-ben készített el, és a mai napig megvan. C 121 >
