Szilágyi Mária - Németh Ferenc: Bánáti sorsok az első világháborúban. Fábián Ernő és Bayer Irén hagyatéka nyomán (Temesvár, 2017)
6. Bayer Irén és Zsombolya az első világháború alatt
• BÁNÁTI SORSOK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN • Bayer Irén is sokat utazott a háború alatt, gyakran több napot is a rokonoknál időzött, zömmel Temesváron és Budapesten, de ilyenkor mindig lelkiismeret-furdalása volt, hiszen nem tudott rendszeresen levelezni vőlegényével: „Ma írt Vilma néni, hogy menjek Temesvárra pár napra. Ha lehet, talán pénteken megyek, s vasárnapestig maradok, de azért csak írj, édes Szívem, ide, mert valószínűleg itthon maradok.”179 „Nem voltam most benn Temesváron, majd az ünnepek után megyek. Hallotta már, hogy kinn micsoda szerencsétlenség történt szombaton? A kisvonat a szigeti kanyarulatnál felfordult, volt két halott, vagy nyolc súlyos és huszonkét könnyebb sebesült. Köztük a magyarcsernyei jegyző úr is kórházban fekszik.”180 A vonatok abban az időben is megtréfálták az utazókat, így írt Irén az ilyen esetekről: „Például a reggel 4 órási délelőtt 11-kor nem volt itt, megint a reggeli gyorsnak tizenkilenc órás késése volt a nagy havazások miatt.”181 „Mindenre számítottam, mikor tegnap reggel Temesvárra mentem, csak arra nem, hogy ott maradjak, és hozzá még reggelig, mert az esti vonattal a hideg miatt nem akartam jönni, úgy legjobbnak láttam a reggeli gyorssal jönni, mi onnét csak 10-kor indult, és én már 8-kor kinn voltam.”182 Irén nemcsak szórakozásból utazott, hanem a rokonok, Dénesék rendelkezésére állt, amikor azoknak szükségük volt rá, valamint ünnepekkor is meglátogatták őket. „Mamája jól van, és jobban is néz ki, mint télen. Dénes persze boldog a szép kertjével. Jól éreztük magunkat, csak édes Szívem is velünk lehetett volna, oly furcsa így egyedül lennem mindig.”183 Egy másik alkalommal, amikor Bayer Matild, Dénes és Ernő édesanyja Kikindára utazott néhány napra a fogait igazítani, Irén Magyarcsernyére ment, hogy helytálljon a papiak háztartásában: „Én most megyek állásomat elfoglalni, nem tudom, hogy Dénes meg lesz-e velem elégedve.”184 Majd az ottléte alatt így írt Ernőnek: „Rém gyorsan múlnak itt a napok, egész nap el vagyunk foglalva, este meg egy kis sétát teszünk a vonathoz, feladni a leveleinket. (...) Egész kellemes, szeretek itt lenni.”185 A Déneshez, Magyarcsernyére tett vizit utáni hazaúton Irént is kis baleset érte, szerencsére közel sem olyan tárgyú, mint az előbb említett: „Oly valami esett meg velem, mint még soha, elfelejtettem a kisvonatban a ridikülömet, de megígérték, hogy holnapra visszakapom.”186 A két család állandó kapcsolatban volt egymással, segítették egymást az élet minden területén, így az élelem-beszerzésnél is: „Magyarcsernyén voltam tegnap délután, ebben a rettenetes hőségben, (...) lekvárnak való barackot vittem Matild néninek, és este már vissza is jöttem.”187 179 Bayer Irén levele Fábián Ernőhöz, 1914. december 16. 180 Bayer Irén levele Fábián Ernőhöz, 1914. december 22. 181 Bayer Irén levele Fábián Ernőhöz, 1918. február 17. 182 Bayer Irén levele Fábián Ernőhöz, 1918. február 20. 183 Bayer Irén levele Fábián Ernőhöz, 1915. április 22. 184 Bayer Irén levele Fábián Ernőhöz, 1915. augusztus 17. 186 Bayer Irén levele Fábián Ernőhöz, 1915. augusztus 19. 188 Bayer Irén levele Fábián Ernőhöz, 1915. augusztus 21. 187 Bayer Irén levele Fábián Ernőhöz, 1916. július 11. C 115 >
