Hermann Róbert: A rendőrminiszter és a Zichy- gyémántok - Fejér Megyei Levéltár közleményei 17. (Székesfehérvár, 1994)

Utazás, fogság, halál

Nem lett volna-e lehetősége arra, hogy a foglyokat Budapestre szállíttassa, s ezáltal az ügyet „törvényes" térre terelje? Kétségtelen, hogy Görgei Batthyány tói származó felhatalmazása, amelyet mellékelt az eljárásról szóló jelentéséhez, betű szerinti értelemben nem hatalmazta fel őt egy ilyen ítélet meghozatalára. Hiszen ebben csak arról volt szó, hogy minden, parancsainak nem engedelmeskedő vagy hanyag tisztviselőt „mint hazaárulót egy rögtön ítélő haditörvényszék elébe idézend és megbüntetend". Zichy pedig nem volt egyik sem. Ugyanakkor az ellenséggel való összejátszás miatt Görgeinek, mint egy harcoló testület parancsnokának a korabeli jogértelmezés szerint joga volt a hadműveleti területen elfogott személyt hadbíróság elé állítani. Az őrnagynak kétségkívül megvolt a lehetősége arra, hogy a foglyokat Pestre szállíttassa. Csakhogy Görgei nem „légüres térben" működött. Batthyány Lajos szeptember 26-án rendelte parancsnoksága alá a Dunamenti népfelkelés erőit, s Görgei használni is akarta ezeket az erőket. Márpedig, ebben az esetben nem tehette meg, hogy a népfelkelés potenciális résztvevői elől Csepel szigetére szállított grófokat érdemi eljárás nélkül futni engedje. A néphangulat nem csak a Görgei parancsnoksága alá tartozó területeken volt ilyen ingerült. Ugyanezen a napon a tabajdi lakosság csaknem meglincselte Fejér megye két nemzetőr őrnagyát, egyikük segédtisztjét, egy megyei esküdtet, egy Zala megyei nemzetőrkapitányt és egy képviselőt, mert azzal gyanúsította őket, hogy a községben elrejtett fegyvereket az ellenség kezére akarják játszani.

11 Zichy kivégeztetése nagy feltűnést keltett a közvélemény és a politikai elit körében. Az Országos Honvédelmi Bizottmányt (OHB-t) és a parlamentet is meglehetősen kínosan érintette az ügy. Hiszen csak pár nappal azelőtt, szeptember 28-án lincselte meg a feldühödött néptömeg gróf Lamberg Ferenc altábornagyot, kinevezett királyi biztost a pesti hajóhídon, s az OHB és a parlament a törvényesség védelmében még a látszatát is kerülni akarta annak, hogy Magyarországon szélsőséges, forradalmi elemek kezébe került a hatalom. A kivégzés hírét közlő Görgei-jelentést elsőként vevő Madarász László úgy vélte, közölni kell azt a képviselőházzal. Az OHB ülésében Kovács Lajos olvasta fel a jelentést és mellékleteit. Az ülésen jelen volt a martonvásári táborból ekkortájt visszatért gróf Andrássy Gyula is, s Kovács emlékezése szerint látszott az arcán a megdöbbenés. Ekkor azonban az OHB egyik - Kovács szerint főrendiházi - tagja felkiáltott: „Úgy kell az árulónak! jól történt, bár függnének mind!" Noha e szavak hitelességét nincs okunk kétségbe vonni, Kovács visszaemlékezése a személyt illetően nem feltétlenül pontos. Az OHB ugyanis csak október 3-án bővült