Hermann Róbert: A rendőrminiszter és a Zichy- gyémántok - Fejér Megyei Levéltár közleményei 17. (Székesfehérvár, 1994)

A sajtóhadjárat

azt mondta, hogy „a közlönyt hirdetménybe az ékszerek és drágaságok csak hibából csúszott be, mert azok árvereltetni nem fognak". Majd így folytatja: ,Már valljon a gyűrű ékszer-e ? vagy nem, az igaz, ezt még egy törvényhozás sem határozta el s mi sem szólunk róla". De - a cikkíró véleménye szerint - a rendőrség eljárása nem a legnagyobb tiszteletre mutat a Ház határozatai iránt. Ezt követően felteszi a kérdést: „Mit keres ott [ti. az ékszereknél] a rendőrség?" Hiszen a követelő a közvádló lehet, a zár alá helyező az igazság-, a megőrző a pénzügyminisztérium. Külön kiemeli, hogy a rendőrség Madarász rendőrigazgatói működése óta foglalkozik ezzel az üggyel. Majd felteszi a kérdést, „miként, minő ellenőrség mellett törte fel a pecséteket, bontotta fel a ládákat? - Ki vette számba a felbontásnál a drágaságokat, a leltár nélkül, mely Pesten hagyatott?" A kérdéseket már csak azért is fontosnak tartja, mert Madarász „igen nevezetes öszvegekről rendelkezik az álladalmi pénztárból", s ezért nem mindegy, „mikint kezeltetnek az ügyek a rendőrségnél". Végül hivatkozik Madarász azon szavaira, miszerint bár „bizonyos 50 ezer p[engő]f[orinjtot érő étui elveszése említtetik fel hírben, mit ő is hallott, de az megvan". A cikk végkövetkeztetése: ,Jly beszédek után igenis tudni kell a Háznak, megvan-e az utósó [sic!] darabig minden". A március 20-i számban Madarász csak a Charivari rovatban kapott egy fricskát Jókaitól. A fiktív beszélgetésben a respublika fogalmának magyarázataként a következő szavakat adja a verestollas flamingó szájába a szerző: „Respublika az, midőn nincsen király és Madarász László a rendőrminiszter"'.

49 Közben a képviselőház ismét foglalkozott az árverés kérdésével, éppen a „res servando non servabiles" meglehetősen képlékeny értelmezése miatt. A március 20-i ülésen a 17-i ülés jegyzőkönyvének felolvasása után a békepártiakkal rokonszenvező Kubinyi Ferenc, a számadásokat vizsgáló bizottmány tagja megjegyezte, jó lenne bevárni e bizottmány jelentését, „hogy meg lehessen tudni, melyek azon drága és talán nagybecsű egyes tárgyak, melyeket a Nemzeti Múzeum számára biztosítani kívánnánk". Valaki közbeszólt, hogy erről nem volt szó a bizottmány feladatának meghatározásánál. Kubinyi röviden ezt válaszolta: ,Jinnyit bizonyosan tudok, hogy indítványozva volt, és ha el nem fogadtatott, úgy kérem azt most elhatározni". A radikális Irányi Dániel javasolta, hogy a jegyzőkönyvet igazítsák ki, mert véleménye szerint Nyáry és Madarász nem azt mondták, „hogy azon tárgyak fognak elárvereltetni, melyek meg nem tarthatók, hanem azok, melyeknek megtartását vagy más célra fordítását a Honvédelmi Bizottmány nem tartotta szükségesnek". E kiegészítés elfogadtatása komoly segítséget jelentett volna