Hermann Róbert: A rendőrminiszter és a Zichy- gyémántok - Fejér Megyei Levéltár közleményei 17. (Székesfehérvár, 1994)

A Zichy-ingóságok

azt feleié, hogy ő azt a fogoly határőröknél lelt egyéb levelek- s foglyokkal együtt Csány László királyi biztos Úrnak küldte át". A Csánynak szóló válaszban ehhez még hozzátette: „Ha tehát azon levél Önnél, királyi biztos úr nem találtatik, iránta csak maga Vásárhelyi István százados adhat felvilágosítást". A Haditanács ezt követően november l-jén felszólította Vásárhelyit a mielőbbi válaszadásra. Vásárhelyi azonban nem kapta meg az utasítást, s csak amikor a Haditanács immáron gróf Batthyány Kázmér Baranya megyei főispán és kormánybiztos útján megismételte azt, válaszolt rá. Válaszleveléhez mellékelte Rapcsák József őrmester jelentését. E két levélből kiderült, hogy Vásárhelyi annak idején Rapcsákot bízta meg a foglyok és az iratok átadásával, s Rapcsák azokat Csánynak adta át. Sem Rapcsák, sem Vásárhelyi nem tudott semmi közelebbit az iratok tartalmáról. A két levél másolatát Ghyczy Kálmán december 9-én elküldte Csánynak, hogy ha ezek alapján valami újabb közlendője lenne, tudassa azt az igazságügy-minisztériummal.

23 Október 31-én Ghyczy jelentette az OHB-nak, hogy Zichy javainak összeírása és zár alá vétele folyamatban van. Pest megye Kecse Pétert, Fejér Horhy Mihályt, Kóczán József Esterházy László és Teleki Sámuel grófokat ajánlotta zárgondnokul. Ghyczy ezek közül Horhy kinevezését javasolta, mondván, hogy a zárolandó javak nagy része Fejérben fekszik. Valószínűleg az október 14-én beadott jelentés vétele után, az OHB felszólította Ghyczyt, készítsen szakvéleményt arról, „vajon Zichy Ödönnek javai az állomány részére - az igénylők maga útján előmozdítandó követeléseinek fennhagyása mellett - mindjárt elkobzandók, vagy pedig zár alatt tartatván, a közállomány részére leendő megítéltetésük a királyi tábla előtt indítandó per útján szorgalmazandó legyen-e?" Ghyczy szakvéleményének lényege az volt, hogy bár szólnak politikai és szokásjogi érvek a vagyonelkobzás mellett, az ország törvényei értelmében ilyen elkobzást csak a királyi tábla ítélete alapján lehet elrendelni. A haditörvényszék csak a halálos ítélet kimondásában illetékes, a vagyonelkobzáséban nem. A Görgei hadbírósága által hozott ítéletben sincs szó vagyonelkobzásról. A magyar törvények értelmében a vagyonelkobzás csak az elítélt saját jószágrészére terjeszthető ki: gyermekei és felesége vagyonának, illetve testvéreivel osztatlanul bírt javainak menteseknek kell maradniuk. Ezért legjobb lenne, ha a jószágokat mindaddig zár alá helyeznék, amíg vagy Zichy örökösei nem indítanak pert a királyi táblánál, vagy maga a királyi tábla hűtlenség címén - nem perli az örökösöket, s e pert „a Jellacic serege által megkárosított honfiaknak kármentesítése tekintetéből is" meg nem