Szent István- emlékülés Székesfehérvárott - Fejér Megyei Levéltár közleményei 7. (Székesfehérvár, 1989)
Kovács Péter: Székesfehérvár és Szent István király
nagy tanácsterem falán konzolokon áll az Ohmann Béla által faragott Árpád vezér- és Szent István-szobor, a kis tanácsteremben pedig Jeges Ernő képe látható ma is, mely a bazilika építését ábrázolja. A Szent Jobb történetének felidézésével kezdődik a középkori Romkert mauzóleumában Aba-Novák Vilmos nagy történeti seccoja, és Szent István szobrát állították fel a ciszterek is új gimnáziumuk aulájában. (Ez a szobor jelenleg a Prohászka-templomban áll.) A legjelentősebb emlékmű azonban ebből az időből az a lovas szobor, amelyet 1938. augusztus 18-án maga Horthy Miklós kormányzó avatott fel. 14 A lovas szobor elkészítésére 1937 januárjában készített előterjesztést Darányi Kálmán miniszterelnök a kormányzóhoz. A létrehozott szoborbizottság elnöke Hóman Bálint kultuszminiszter lett. tagjai dr. bárcziházi Bárczy István, dr. Tasnády Nagy András, dr. Jakab Oszkár és dr. Mikecz György államtitkárok, dr. Tornay Géza, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke, dr. Ugrón Gábor, nyugalmazott belügyminiszter, dr. Telsovszky Károly osztályfőnök, Csánki Dénes, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, dr. Gerevich Tibor művészettörténész, egyetemi tanár, a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke, Hekler Antal művészettörténész, egyetemi tanár, Kisfaludi Stróbl Zsigmond és Pásztor János szobrászművészek, Széchényi Viktor gróf, Fejér vármegye főispánja, és Csitáry G. Emil, székesfehérvári polgármester. Később kapcsolódott be a bizottság munkájába Medgyessy Ferenc szobrászművész, akinek a törökök kiűzésének 250. évfordulója emlékére készített díszkút ja a barátok templomának oldalán szintén Szent István király emlékét idézi. 1 '' A névsor már önmagában is jelzi, hogy az évforduló méltó megünneplése milyen fontos volt a központi hatalom számára, s hogy azt egyetlen pillanatra sem tekintették egy vidéki kisváros magánügyének. Ezt bizonyítja az is, hogy biztosra mentek a művész kiválasztásával is, és már 1937 januárjában megbízták a munka elvégzésével Sidló Ferenc szobrászművészt. 1 " Sidló ekkor az ötvenes éveinek közepén járt. Tanulmányait Bécsber és Münchenben végezte, a század elején éveket töltött Rómában ösztöndíjasként. Akadémikus, klasszicizáló művészete a hivatalosak körében már a tízes években is népszerű volt. 1920-ban ő készítette el Budapesten az ellenforradalom első (igaz csak ideiglenes) emlékművét. Az egykori irredenta szobrok közül az ő munkája volt a ,,Nyugat" allegorikus csoportja, s több alkotása állt a szegedi Nemzeti Pantheonban is. Máig egyik legszebb kompozíciója a pesti belvárosban álló „Danaidák kútja" (1933). A Fejér Megyei Napló munkatársa 1937 márciusában így mutatta be a művészt a székesfehérvári közönségnek: „Nem tartozik szélsőséges művészi iskolához. Múló divatnak, vagy kétes impresszióknak irányzatát ő nem követte soha, neki mindig egy iskolája, egy irányzala volt: az örök emberi, az örök természetes szép . . — s hogy valami személyeset is mondjon róla, így folytatja: „Ő maga szép szál legény sovány arcán beszédes szemek néznek a világba,, külsőleg nem tüntet a bohémséggel, de szereti a nyitott gallérú inget és jeleslegesnek tartja a nyakravalót"." Ennyiből is nyilvánvaló, hogy a megrendelőknek nem volt miért aggódniok, biztosak lehettek benne, hogy a Szent István-emlékmű mind
