Előadások Sárosd múltjából - Fejér Megyei Levéltár közleményei 3. (Székesfehérvár, 1988)

Erdős Ferenc: Sárosd a forradalom időszakában és a tőkés fejlődés első évtizedeiben 1848-1870

Egész csapatomban tovább hijjába fárasztani nem akarván csak egy tizedest négy emberrel küldöttem Abának.megtudandó Lángon táboroznak e horvátok. Ezen kis czirkáló még eddig,reggeli 5 órára vissza nem érkéz vén,semmi határozottat nem jelenthetek, - csak hogy Seregélyes összefüggesztő ponton a velenczei főcsapattal ..." A pákozdi csata napján a Sárosdon tartózkodó Görgey a lakosságot fegyverben találta. Csepel-sziget katonai parancsnoka a Hunyadi szabadcsapat egységét Sárosdon át Abára rendelte azzal a feladattal, hogy tájékozódjon az ellenség hadmozdulatairól, és a falvak lakóit tömeges felkelésre szólítsa fel. A népfelkelők az irreguláris csapatok megszervezésével és összefogásával megbízott egység együttműködött a helységek vezetőivel. Abán Fiáth György nyugállományú huszárkapitánnyal (a Szent tamásnál elesett Fiáth Pompeiusz főhadnagy édesapja) és Szűts Gedeonnal,Sárosdon Esterházy Lászlóval, Kalózon Izsá- nyi Endre jegyzővel. A reguláris csapatok és a népfelkelők eredményes együttműködését a Roth és Phillipovich tábornokok vezette horvát tartalékhadtest elszigetelése és lefegyverezése bizonyította. Sárosd és térsége a tartalékhadtest elleni hadművelet kibontakoztatásában központi szerephez jutott. A Perczel Mór parancsnoksága alá rendelt honvéd- és népfelkelő alakulatok összevonásának területe Aba-Seregélyes-SzolgaegyházaSárosd lett. A mezővárosban katonai kórházat és élelmiszerraktárát rendeztek be. Perczel Mór ezredes október 3-án Szolgaegyházán egyesítette erőit: a Hunyadi-, a Szabolcsi - és a Zrínyi- zászlóaljakat, a Miklós-huszárok két századát és a tüzérséget.