Kétszáz éves a Fejér Megyei Levéltár 1787-1987 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 1. (Székesfehérvár, 1987)

Farkas Gábor: A nemesi Fejér vármegye és levéltára

A vármegyei restauráció azonban igen bizonytalan alapokon nyugodott. 1712-ig sem a főispán, sem az alispán (Miskey István) nem tartózkodtak a megye székhelyén, s kizárólag a közgyűlések idején érkezett ide kíséretével Csesznek várából a főispán, Győrből pedig az alispán, akit onnan a tisztviselők nagyobb része is követett. A megye terhe Kolosváry Mihály és Albert Benedek föszolgabírákra nehezült, akik a két működő járáshoz kapcsolták a hódoltságból visszakerült egykori Fejér megyei falvakat. A 17-18. század fordulója Fejér vármegye viszonylatában hallatlan nehézségekkel volt tele. Új honfoglalásra került sor ezen a tájon: új népek, új birtokosok érkeztek, akiknek meg kellett teremteni az életfeltételeket ahhoz, hogy a fejlődés egyáltalán kibontakozhasson. A vármegye 1712-ig szinte névlegesen működik, a tényleges hatalom az átvonuló, vagy az itt állomásozó katonaság kezében volt. Kolosváry Mihály, mint helyettes alispán több ízben kénytelen megjegyezni, hogy működésének lehetőségei szűkösek. Az adminisztrációhoz elengedhetetlenül szükséges iratokat ugyanis a főispán és az alispán is magánál tartotta. Kolosváry szerint a megye ügyeit kénytelen a fejében hordozni, mivel nyilvántartásai, jegyzőkönyvei nincsenek. A vármegyei igazgatás csak a 18. század elején konszolidálódott, állandósult a tisztikar személyi összetétele. Ez jelentkezett abban, is, hogy a keletkezett iratok egyre gyűltek, amelyeket 1719-től vasajtóval lezárt külön helyiségben, a levéltárban tároltak. A levéltári iratok kezelését a megyei jegyző, majd főjegyző végezte, aki mellett később aljegyzők működtek. 1773 után a levéltár iratait más feladatai mellett a másodaljegyő kezelte. Egy 1777. évi jelentésből tudjuk, hogy a vármegye iratait sorozatokra bontották, és kezelését, gyarapítását ennek értelmében végezték. Ilyen sorozatot alkottak a jegyzőkönyvek; a nemesi közgyűlési, a törvényszéki, a kisgyűlési, a betáblázási protocollumok, a közigazgatás általános iratai, melyet acta politica antiquá- nak neveztek; a sedria iratai; de ezeket tovább bontották;