Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Bevezető - Fejér megye a második világháborúban
Székesfehérvár elfoglalását követően a Vörös Hadsereg előrenyomulását a német—magyar egységek a Veszprém megyei Ősinél tudták csak megállítani. A Mar- git-vonal nem váltotta be a német hadvezetés reményeit, csak rövid ideig tudta feltartóztatni a támadókat. Áttörése révén a főváros bekerítését sem sikerült megakadályozni. A december 20-án indított szovjet offenzíva sikere ellenére Fejér megye teljes területét nem foglalták el, a Móri járás jelentős része továbbra is német—magyar igazgatás alatt maradt. Ugyanakkor a szovjet hadicélok sem valósultak meg maradéktalanul, a Mór—Várpalota vonalat nem sikerült elérniük, amiben nagy szerepe volt az elmaradt német „Spadese” hadművelethez koncentrált páncélos egységeknek.29 így a stratégiailag fontos várpalotai magaslatok a német—magyar csapatok kezén maradtak. A front közeledtére Pintér főispán a megyei tisztikarral együtt Veszprémbe menekült. Kerekes Lajos30 székesfehérvári polgármester azonban nem tett eleget a kiürítési parancsnak, és a helyén maradt. Személyének is köszönhető, hogy a városi raktárakat nem fosztották ki, a gyárakat és a közműveket nem robbantották fel a visz- szavonuló német csapatok.31 Kerekes a szovjet megszállás alatt is ellátta hivatalát, és a városban maradt tisztviselők segítségével megszervezte a közigazgatást, felvette a kapcsolatot a szovjet katonai parancsnoksággal.32 A város lakosságának nagy része sem menekült el, remélve, hogy a megszállást helyben sikerül átvészelni. 1944. december 25-én megalakult a Magyar Kommunista Párt városi szervezete, elnökévé Benke Ferencet,33 titkárává Szirbik Ferencet34 választották.35 Az emberek előtt ismertté váltak az Ideiglenes Nemzeti Kormány36 rendelkezései. A lakosság életét megnehezítették a közmunka keretében végzett mindennapos erődítési munkák, lövészárok-ásások. Az első szovjet megszállás alatt mindennapossá váltak a rablások, az elhurcolások és a nők elleni erőszakos cselekedetek. Ekkor mintegy 1600 nő fertőződött meg nemi betegséggel, ami a megbecstelenített lányok, nők jóval magasabb számát feltételezi.37 A szovjet katonák által elkövetett erőszakos cselekedetek között gyilkosságok is előfordultak, az egyik legismertebb áldozatuk a Szent György Kórház igazgató-főorvosa, dr. Berzsenyi Zoltán38 volt, akit a mai napig tisztázatlan körülmények között kivégeztek.39 A német hadvezetés célja az ostromlott főváros felmentése, valamint a Margit- vonal visszafoglalása volt, aminek elérését a „Konrad” fedőnevű hadműveletekkel kívánták elérni. Az 1945. január elsején megindított támadás Komáromtól keletre bontakozott ki, de ezt megelőzően félrevezetésül egy látszattámadást indítottak Ősi település ellen. Fejér megyét január 4-én érték el a támadó egységek, azonban az előrenyomulás két nappal később, Bicske körzetében elakadt. Megyénkben a németeknek a hadművelet során az Újbarok—Csabdi—Bicske—Mány vonalig sikerült előrenyomulniuk.40 A támadás elakadása miatt a németek tehermentesítésképp január 7-én Sőréd térségében támadást indítottak, amelyből január 9-én a „Konrad-II” hadművelet bontakozott ki.41 A „Konrad-II” eredményeként Sárkeresztest, Mohát és Zámolyt is visszafoglalták, valamint északról megközelítették Székesfehérvárt. A várostól északra ismét egy komoly páncélosütközet bontakozott ki, amely a szovjeteknek súlyos veszteségeket okozott, és jelentős erőket kötött le. A kisebb sikerek ellenére a 11
