Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)
Vae victis! Az intézményesített megtorlás
kólát végzett.) Szóba került az is, hogy a háború alatt leventeoktató volt Csepelen, végül ez sem állta meg a helyét. A bíró ugyanakkor Szuháccsal kapcsolatban megjegyezte: vallomásából a vádlott iránti határozott rosszindulat csendül ki amiatt, hogy őt tanácselnöki funkciójából leváltották. A dr. Erdei Zoltán tanácsa által kiszabott verdikt végül jogerősen egy év szabadságvesztés lett három évre felfüggesztve, s az addigra már teljesen tönkrement tanárt mellékbüntetésként 500,- Ft vagyonelkobzás mellett 1745 Ft 40 fillér bűnügyi költség megtérítésére kötelezték. A Kiss Sándorral szemben kiszabott büntetést - az eredeti vádak ismeretében - akár enyhének is tarthatnánk, de nem volt az: olyan neki tulajdonított cselekményekért marasztalták el, amiket soha nem követett el. Bakonycsernyéről való elüldözése egy életre ellehetetlenítette, az anyagi helyzete egyenesen kétségbeejtővé vált. A kiszabott pénzbüntetést a bírósági végrehajtó sem tudta behajtani. Mint írta: „adós a fenti helyen feleségével takarításért D. Jenőnél lakik, a lakásban lefoglalható illetve elkobozható vagyontárgya nincsen - alkalmi munkákból él". 249 Egészségi állapota megrendült. Képtelen volt elhelyezkedni évekig, a rendszer bosszúja elkísérte élete végéig. Amikor a nyolcvanas években szolgálati éveinek, nyugdíjának megállapításához a hivatalos bírósági iratok becsatolását kérték tőle a hivatalok, az ítéletét nem tudta bemutatni, mivel azt mindaddig nem kézbesítették számára - a periratokban ugyanakkor több példányban is megtalálható. A Kiss Sándor-perrel egy időben indult a pusztavámi kisdiák, Mosberger József és társai elleni eljárás 250 is, amely - mint említettük - látványos jelenettel kezdődött Pusztavámon: a fiút egy esküvőről, a násznép szeme láttára cipelték el a pufajkások. A másodikos gimnazista szinte véletlenül került az ügybe, amit a fehérvári politikai nyomozók fegyveres szervezkedéssé, lázadássá igyekeztek felnagyítani a nyomozás során, noha az eset alig haladta meg egy diákcsíny kereteit. Ezt különösen annak ismeretében állíthatjuk, hogy az adott időszakban százával volt fiatalok, felnőttek kezében - politikai állásponttól függetlenül - fegyver. Ami az esetet a hatóságok szemében mégis kiemelkedő jelentőségűvé tette, az, hogy a József Attila Gimnázium és a középiskolás fiúkollégium a forradalom idején részt vállalt a fehérvári nemzetőrség munkájában, diákszázadot szerveztek. Ismereteink szerint ehhez Mosbergernek és az ügybeli négy társának semmi köze sem volt, de a tőlük kivett vallomások szerint 1957 januárjában a kollégium padlásán fegyvereket és kézigránátokat találtak, amiket vélhetően a diákszázad tagjai rejtettek ott el. Az egyik, az ügyben szereplő diák édesanyja, Szabó Györgyné 1957. február 16-án tett feljelentése nyomán indult meg a nyomozás a székesfehérvári rendőrkapitányságon. Szabóné elmondta, hogy fia, Lajos rossz társaságba keveredett, annak tagjai fegyvereket rejtegetnek. Fiát is egy alkalommal megfenyegették egy pisztollyal, s a pincében fogva tartották. Felsorolta a jobbára másodikos gimnazistákból álló baráti társaság tagjait is. 249 FML FMF iratai. BÜL. 1957.53. sz. Kiss Sándor ügye. 250 Uo. BÜL. 1957:77. sz. Fancsali Iván és társai.
