Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)

Vae victis! Az intézményesített megtorlás

lésre." Mint a beszámoló megállapítja, nem kielégítően halad a fegyverek felkutatása, a szökött rabok begyűjtése. Az alosztály munkájában nagy hiba az, hogy főleg vizsgálati vonalon dolgoznak, a felderítő tevékenységet elhanyagolják. (Ugyanígy a közbűntényes elkövetőkkel jószerével nem is foglalkoztak.) A kapitányság állománya 79%-ban kezdő rendőrből áll (ezeket politikai okokból alaposan megrostálták, ugyanakkor a megfelelő iskolai végzettség sokadik szempont volt csupán a válogatás alkalmával).

287 Az őrsök munkájában is jelentős fogyatékosság, hogy a saját felderítéses ügy kevés, az eljárások zöme feljelentés, lakossági bejelentés nyomán indul. A felderítettség közel 70%-os. Komoly létszámhiánnyal kell a feladataikat ellátniok. (Bakonycsernyén az őrs mindössze 5 fős a 12 fős kerethez képest.) A rendőrség technikai ellátottsága csapnivaló, gyalog, illetve „taposó kerékpáron" teljesítik a járőrszolgálatot, nem ritkán napi 20-25 km-t kerekezve. Még esőkabát, váltás ruha sincs megfelelő. Motorizált járőrtevékenység nincs, néhány Csepel motorkerékpár mellett egyetlen személygépkocsija van a kapitányságnak, a már említett, nem régiben ide vezényelt tábori Skoda. Nagy eredménynek tartja ugyanakkor a beszámoló, hogy az állomány körében lényegében megszűnt az iszákosság, például az augusztus 20-i készültség alatt egyáltalán nem fogyasztottak alkoholt.(!)

288 A kapitányság és a móri őrs pártélete csak 1957 júniusában kezdődött meg, eddigre pártcsoportokat is alakítottak. Az „intenzív tömegkapcsolatot [...] csökkentette az a tény, hogy a karhatalmi és a rendőri szervek a törvényesség gyakori mellőzésével végezte feladatát."[sic!] Mező szerint „az indokolatlan súlyos testi bántalmazások megszűntek. [...] 1957. október 15-ig a járás valamennyi községét, üzemét és vállalatát átszűrjük, kiválasztjuk elsősorban az osztályidegen, ellenforradalmi személyeket, és ezek ügyét vádemelésre feldolgozzuk, közbiztonsági őrizetbe helyezzük, kitiltjuk a járásból. Ezt a munkát a pártszervekkel szoros együttműködésben hajtjuk végre." A szóbeli kiegészítés során elhangzott az is, hogy a kihallgatott bakonycsernyei „huligánok" ragaszkodnak ahhoz, hogy „a jegyzőkönyvbe be legyen véve": „Klujber elvtárs olvasta fel Bakonycsernyén a 16 pontból álló követelésüket. [...] Sajnos, az ilyen dolgokat nem igen lehet a jegyzőkönyvből kihagyni, mert akkor nem írja alá a huligán" - panaszolja Mező Béla. „Mi mindenesetre igyekszünk [ezeket] a jegyzőkönyvekből kihagyni". Szabó Miklós szerint az „ellenforradalmárok fecsegését vissza kell verni." Egyébként annak idején - mint mondja - „Bakonycsernyén én is kint voltam Klujberral, ahol igen lehurrogtak bennünket, amiért az elvtárs szót használtuk." Mező Béla szerint a baj egyik oka az, hogy „a rendőr naponkint érintkezik az ellenséggel, aki elmondja a maga meséjét, amit neki mind be kell írni. Az ellenség hat a rendőrre is." Klujber akként foglalja össze a beszá287 A rendőri állomány iskolai végzettsége még 1959 nyarán sem volt kielégítő, felsőfokú - nem szakmai jellegű - végzettsége csak Mező Bélának volt. A 9 tiszt közül 4 fő fejezte be az általános iskolát. A 27 beosztott közül mindössze egy fő rendelkezett érettségivel, és csupán 5-en fejezték be az általános iskola 8. osztályát. FML BM FM RFK iratai. 1959. Kimutatás. 288 Ugyanezt a munkásőrök nem mondhatták volna el magukról.