Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)
A forradalom leverése. Visszarendeződés
A közeledő szovjet konvoj élén egy tehergépkocsi haladt, majd azt egy tank követte, hogy az egész menetoszlopot két újabb teherautó zárja. Amikor az első teherautó a ház mellett elhaladva a fenyves vonalába érkezett, a fák közül tüzet nyitottak a támadók. Egyikük benzines üveget hajított a kocsi felé. (Valószínűleg nem volt jó a gyújtópalack, vagy nem volt elég ügyes a fiú, mert egyik járműben sem keletkezett tűz.) A menetoszlop azonnal megállt, némi zavar támadt, a katonák és a civilek, akik a platón utaztak, pillanatok alatt elhagyták azt, s az úttest menetirány szerinti bal oldalán, az árokban - katonai szaknyelven - „harchoz mentek". Heves tűzpárbaj kezdődött, mindezt Fett Ferenc és családja, meg a közelben lakók is már a házuk udvarán, a hegybe beásott pincékben hallották. Az udvarukról is, a ház mögül és a szomszédos telkekről is lőtték a hegyoldalt az oroszok. Hogy valójában meddig tartott a csetepaté, nem tudni; van, aki mintegy negyed órára, húsz percre teszi annak időtartamát, de valószínű, hogy nem volt olyan hosszú a küzdelem, esetleg néhány perc elteltével a fegyverropogás elhallgatott. Katona Pálné látta, hogy egy-két felkelő bemenekült a lakóházakhoz, ezért az üldöző orosz katonák és a civilek (ők minden valószínűség szerint a hozzájuk csapódó kommunisták voltak) átkutatták a szomszédok lakásait és az övékét is, benéztek mindenhova: a szekrényekbe, az ágyak alá, a kamrákba, pincékbe és a padlásra egyaránt. A pincében feszülten figyelő, rettegő emberek orosz és magyar beszédfoszlányokat hallottak, aztán felnyílt a pinceajtó, s Fett Ferenc felismerte az egyik civilben Szabó hadnagyot. Régebb óta ismerték egymást, a csak csúfnevén emlegetett „Húsom" nyomozó többször is járt motorral a bánya vagonrendezőjén, ahol Fett baggeros illetve lakatos volt. A pinceajtót egy orosz nyitotta ki, szerencsére nem lőtt. Náluk is átkutatták a házat és a melléképületeket is. Amikor mindez befejeződött, az oroszok és a muszkavezetők (több magyar is volt velük, nemcsak Szabó, őket azonban nem ismerték Fett Ferencék) visszafordultak a bányatelep felé. Csak két vagy három nap múlva jelentek meg újra Gánton. Adatközlőink szerint a felkelők közül három maradt holtan Fették háza mögött, egyikük közvetlenül az út mellett, egy gyümölcsfa tövében feküdt (valószínűleg ő akarta a gyújtópalackot, azaz a „Molotov-koktélt" elhajítani), a két másik egy kicsit feljebb, az erdőszélen esett el. Hogy sebesültjük volt-e, nem tudjuk. Fett Ferenc illetve Katona Pálné emlékezete szerint két-három óra múlva jöttek vissza a halottakért a fegyveresek. Katona Pálné úgy emlékszik, mindegyiket a közeli tanácsház udvarán fektették le, koporsójuk valami egyszerű ládaféle volt, az egyik fiatalember (egy „váci gyerek") szemfedele mindössze a svájcisapkája volt, az arcát takarták le vele. 158 A gánti halotti anyakönyvben 159 talált feljegyzések szerint is hárman estek el a fenti lövöldözésben. Utólag, a móri járási anyakönyvi felügyelő utasítása szerint anyakönyvezték őket 1957. január 22-én. Mindhármuk halálának oka: „golyó ál158 Katona Pálné személyes közlései. 159 FML A gánti anyakönyvi kerület iratai. Halotti anyakönyvek másolati példányai. 1956.
