Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)

Tizenkét forradalmi nap

Kaviczki személyi adatait Varga Miklós feljegyezte, majd a kihallgatáson jelen lévő helyi nemzetőrök valamelyikének utasítására a hadnagy ingre, alsónadrágra vetkőzött. Mindezt gúnyos megjegyzések kísérték, főként, amikor látták, hogy al­sónadrágja vörös színű. („Bizonyára abból akart zászlót csinálni, hogy integessen az oroszoknak.") Kaviczki után Steffkót, majd a törzsőrmestert hallgatták ki. Utóbbiak személyi adatait a helybeli nemzetőrparancsnok, Simon József 105 kér­dezte ki. Ekkor már Varga és Karajos nem volt a helyiségben. A kihallgatások be­fejeztével a letartóztatottakat a belső szobában helyezték el, székeket kaptak, le­ülhettek. (Kaviczki később azt állította a bíróságon, hogy négy órán keresztül áll­niuk kellett.) Az épület körül az őrizetbe vétel hírére egyre több falubeli jött össze, az ávó­sokat akarták látni, sokan tettek durva kifejezéseket rájuk. Kaviczkit Ruszki Jan­csinak titulálták, bántani akarták, ezért a tömeget két ízben is csillapító Simon Jó­zsef az épület őrzésére több fegyveres nemzetőrt állított fel (köztük Kozma Józse­fet és Havelda Istvánt - utóbbi a letartóztatáskor is jelen volt, bár abban nem vett részt tevőlegesen, csak a bekíseresben), így a lefogottak megtámadására, atro­citásra nem került sor. A tömeg szétoszlatására Gömbös Zoltán is kísérletet tett a többiekkel, egyébként ő nem tartózkodott a belső szobában. Karajos eközben elkérte Kaviczki motoros kesztyűjét, sapkáját és sálját, a 125-ös Csepel típusú motorkerékpárjának kulcsát, s a járművel Kisgyónba, a lakására hajtott ebédelni. Steffkó Izs motorját Simon biztonságba helyezte az egyik melléképületben és le­zárta. Varga ezalatt Mórra telefonált a nemzetőrségre, s kérte, hogy a lefogottak elszállítására küldjenek egy járművet. Az autóbusz megérkezésére várni kellett egy ideig. Az őrizeteseket meglátogatta Szluka János, Kaviczki sógora, aki Si­mon engedélyével zsíros kenyeret és pogácsát hozott a három férfinek. (Steffkó emlékezete szerint rétest is kaptak. Szerinte Simon az egész fogva tartásuk alatt egy rossz szót se szólt hozzájuk.) Mivel a hadnagy cigarettát is kért, Szluka elsi­etett. Mire visszatért a cigarettával, befutott egy busz a móri nemzetőrökkel, s Kaviczkit és társait feltessékelték a járműre, hogy elszállítsák a járási nemzetőr­ségre. (Simon nemzetőrparancsnok kézfogással búcsúzott tőlük.) Csernyei nem­zetőrök nem tartottak velük. A foglyokat hat móri nemzetőr vigyázta. (Kaviczki vallomása szerint legalább 25 fegyveres volt a buszon.) Varga Miklós és Gömbös Zoltán az eredeti terveknek megfelelően már jóval a móri autóbusz megérkezése előtt elhajtott Balinkára. Amikor a foglyokat szállító busz a balinkai tanácsházhoz ért, megálltak egy időre. Kiss József beszólt 105 Simon József korábban közlekedési csendó'r volt többek között Pécsen. A háború után egy ideig tagja volt a kommu­nista pártnak, onnan azonban kizárták az 1948-as „tagrevízió" során. Nem akart semmilyen módon részt venni a for­radalmi megmozdulásokban, éppen ezért október 31-ig, a sztrájk idején is dolgozott: fenntartási munkát végzett a bá­nyában, a vízszivattyúk kezelője volt. Csak elődei, Vágó, majd Dreska leváltása után vállalta el a nemzetőrparancs­noki feladatot munkahelyi főnöke tudtával és beleegyezésével! Helyettese Vágó lett. Simon vallomása szerint amikor ő átvette a parancsnoki beosztást, a nemzetőrökről semmiféle nyilvántartás nem volt. Vágó bediktált vagy 31 nevet. Birtokukban akkor 5 pisztoly, 1 karabély és 7 vadászfegyver volt. Erihez hozott Dreska november 2-án Székesfehér­várról 12 karabélyt és 1 géppisztolyt a megfelelő lőszerekkel. A fegyvereket nyilvántartásba vették és a szolgálat ellátásakor adták csak ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom