Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

mosításáról szóló törvénytervezetet a képviselő-testület: igennel 20-an, nemmel 7-en szavaztak, 6 képviselő-testületi tag nem élt szavazati jogával. Felgyorsult a társadalmi, politikai egyesületek feloszlatása. 1946-ban számolták fel a Lovasberényi Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletet, 1948ban a Parasztszövetség községi szervezetét, és nem engedélyezték a Petőfi Asztaltársaság működését. Megszűnt a Lovasberényi Testedző Egyesület is, a sportmozgalom szervezését az Egységes Parasztifjúsági Szervezetek Országos Szövetségének helyi tagozata vette át. A feloszlatás sorsára jutott az Iparos Kör is; vagyonát a KIOSz helyi csoportja vette át.

176 Az egypártrendszer kialakulásában meghatározó keretnek bizonyult a Magyar Függetlenségi Népfront. Beszüntette tevékenységét a nemzeti bizottság, hogy a proletárdiktatúra új típusú párt- és társadalmi szövetségének, a népfrontnak adja át helyét. Az 1949. február 23-án megalakult községi népfrontbizottságban 8 fő képviselte az MDP-t, 2-2 fő az FKGP-t és az NPP-t. (A társadalmi szervezetek: DEFOSz, EPOSz, MNDSz képviselői az MDP tagjai voltak.) A bizottság tagjainak foglalkozás szerinti megoszlása: 9 földműves, 2 iparos, 1 háztartásbeli.

177 Olyan társadalmi szervezetnek bizonyult a népfront, amely a községben még működő kisgazdapártot és nemzeti parasztpártot tömörítette, majd az 1949. évi népfrontválasztásokat követően elősegítette az ellenzéki pártok felszámolását. Hasonló sorsra jutott a függetlenségi népfront is, az 1950. októberi tanácsválasztások után az MDP szövetségi politikájától már idegennek bizonyult a társadalmi szervezet. Az 1950-es évek, első felében rohamos gazdasági hanyatlás következett be. A módos parasztréteget a kulákrendelettel zilálták szét. A termelőszövetkezeti mozgalom adminisztratív eszközökkel történt megvalósítása is negatívan hatott. A mezőgazdaságot sújtó rendelkezések hatására, mind több birtokos ajánlotta fel földjét az államnak. Államosították a helyi iparosok, kereskedők üzlethelyiségeit, termék- és árukészleteit. 1951-ben a gépállomás vette birtokban a Cziráky kastélyt, pusztulásnak indult a jelentős műemlék. Stagnált a lakosság létszáma: 1949-ben 3102, 1960-ban 3124 fő élt a nagyközségben. A mezőgazdaság szocialista átszervezését követően, az 1960-as évek elejétől felgyorsult a népesség csökkenése, az 1980-as évek közepén 2623 volt a lakosság létszáma.

178 Az 1990 tavaszától kibontakozó rendszerváltás új társadalmi, politikai viszonyokat teremtett, a gazdaság átalakításának folyamatát napjainkban éljük át. Rendkívüli feladatok hárulnak a nagyközség önkormányzatára; a 40 év alatt felhalmozott politikai, gazdasági ellentmondások feloldása és a település fejlesztésének megalapozása.