Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)
Dani Lukács-Farkas Gábor: Kisláng
Mátyás — szintén széles nyilvánosság előtt — a kritikát mérsékelte és a felelősség súlyát csökkentette, ezzel a tényleges hibákat gondokká szelídítette. Az egyértelműségétől megfosztott „új szakasz" politikája különböző értelmezésekre, eltérő politikai gyakorlat megvalósítására adott lehetőséget. Ezzel a parasztság körében megnyilvánuló örömöt, a változásba vetett hitet mérsékelte. A várakozó álláspont vált uralkodó vá. v ' A mezőgazdasági munkák üteme lelassult. A „cséplőgéptől a begyűjtőhelyre" mozgalom cséplési és gyűjtőhelyi adatai mindinkább eltértek egymástól. A tért hódító „szabad értékesítést" a járásban fogatzárlattal igyekeztek megfékezni. Nem győzték hangsúlyozni, hogy a hátralékok elengedése nem jár a jelenbeli kötelezettségek alóli mentességgel. Ugyanekkor — a fuvarozások következményeként — nem haladt megfelelő mértékben a másodvetések végzése sem. Vontatottá vált az élőállat és az állati termékek beadása is. (Kislángon harmada volt az időarányos menynyiségnek.) Ugyanekkor egyre számosabbá válik a tanácsokhoz érkező panaszok mennyiséged Az életfeltételeiben sértett, sőt létében bizonytalanná vált gazdagparasztok kérik rehabilitálásukat, vagyoni és emberi helyzetük, illetve jogaik helyreállítását. A tanácsok első reagálása negatív. Jobbik esetben sértésnek, esetenként áskálódásnak tekintik a panaszok jelentős részét. Különösen a kulákokét. Emlékeznek Rákosi Mátyás velük kapcsolatos sportcsarnoki megnyilatkozására. De arra is, hogy az elmúlt években kifejtett saját hivatali tevékenységük sem mindenben felel meg az új viszonyoknak. A megyei tanácsnak kell intézkednie — az egységes eljárás biztosítása érdekében — a panaszügyek kezelésével kapcsolatban. A járás viszont felügyeleti vizsgálatok keretében törekedett tisztázni, hogy a régebbi nézeteknek milyen szerepe volt a községekben adódó ..helyi elhajlásokban". Ennek keretében a kislángi vezetést elmarasztalják, mert a tanácsi vb-elnöki funkció és a községi pártitkári összemosódott.™ Ezzel magyarázták a tömegkaposoilatok megromlását, a 7 főnyi tanácsi apparátus politikai felkészületlenségét. Ebben — a már lemondott — Batári Sándor személyes felelősségét állapítják meg. Beigazolva látják azt a koncepciót, hogy a korábbi helytelen politikai gyakorlat hibáiért a községi vezetés marasztalható el. Ilyen értelemben kezelik az említett panaszáradatot is, hiszen annak éle a helyi — a végrehajtásban szerepet válliLailó — tanács ellen irányult;. A várakozó álláspontú parasztság meMé az elbizonytalanodó tanácsi vezetés zárkózott fel. A kialakult helyzet jellemzői közé tartozott a téeszek egy részében megindult bomlási folyamat/' 1 Ez az azonnali feloszlás követelésétől (a mezohídvégi Béke téesz tagjainak munkamegtagadásától) a jogilag szabályozott kilépésig, illetve feloszlatásig terjedt. A kislángi Béke téesz ugyan együtt maradt, kilépői 134 kh földet vittek el a közösből. A kilépők általában — járási átlagban — 7,5 kh földdel távoztak. Körükben, de különösen a törpebirtokosok között, megváltozott a földhöz való viszony, amit igazol, hogy a járási tartalékföldek 87%-a gyorsan bérlőre talált. Az osztozkodás ugyanekkor kiélezte a téeszben maradók (a parasztság szegényebb rétegei) és a távozni szándékozók, illetve kilépők közötti viszonyt. A kiadandó javak fölötti vita a bentmaradókat biztonsági okokból tartalékolásra sarkallta. Az egyéni útra lépők még nem, a gazdagparasztság már nem volt alkalmas alanya az állam iránti kötelezettségek teljesítésének. A helyzetből adódó körülmények negatív hatással voltak mind a begyűjtés teljesítésére, mind az adózás végrehajtására/' 8
