Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)
Dani Lukács-Farkas Gábor: Kisláng
tatkoztak. A 15--féle előirányzat mennyiségi mutatóinak jelentős része teljesíthetetlenné vált. Egyes esetkben (pl. a kenyérgabona tekintetében) az élelmezés és a vetés igénye került szembe egymással. A vezetők leváltásának áldozatául esett tanácsok reagálása a kialakult helyzetre változatos volt. Kislángé — a kor ítélete szerint — pozitív, amennyiben a gabonabegyűjtés tervének 110%-os teljesítésével első helyen végzett a járás községei között. A teljesítés ódiuma a vetések időszakában jelentkezett,' 8 A dolgozó parasztok a Békekölcsön jegyeztetése alkalmával szóvá tették, hogy a beadás aránya miatt lehetetlenné vált a szabadpiaci értékesítés. Az elmaradásából adódó pénztelenség miatt nem tudnak vetőmagot sem vásárolni. A járási vezetés a községi irányítást marasztalta el, mert szerintük „maguk a funkcionáriusok sem kezelték a vetőmagkérdést központi feladatként". Ezért az október 3-i járási vb-ülésen úgy határoztak, hogy l-l tagjukat a községekbe irányítják a lazaságok 'felszámolása, a felelősök munkájának megfigyelése érdekében. A községeket ellepő „instruktorok" fölé újabb ellenőrzés létesült. Eredménye: november közepén a járás vetésterve 83,4%-on állt. (Elsők lettek a megyében.) Elégedetten állapították meg, hogy Kislángon (és Enyingen) sikeresen alkalmazták a törvényes rendelkezéseket. Ennek a módszernek az értelmezését adja a példájuk követésére buzdító felhívás, amely „osztályharcosabb végrehajtást, opportunizmus nélkül" — állítja mintául. Az „osztályharcos" magatartásból adódóan ugrásszerűen megnőtt a „törvényes" felelősségrevonások száma/'' Az eljárások éle, amely korábban a gazdagparasztok felé irányult, most kiterjedt más rétegekre is. Az 1952 második felében indított járásbeli bírósági eljárások 25%-a kislángi személyeket érintett. A „közellátás érdekeit veszélyeztető bűntettben" elítélt 7 egyén összesen 3 év és 7 hónap börtönbüntetésben, közel 10 000 Ft pénzbüntetésben, 10 500 Ft értékben vagyonelkobzásban, és 9 évre a közügyektől történő eltiltásban részesült. A sort 61 holdas „földműves-kulák" nagygazda nyitotta meg és (1953 tavaszán) egy osztályos társa zárta. A legsúlyosabb ítélet a „feketén vágó", vagyon- és földnélküli, 6 eltartottról gondoskodó hentessegédet érte. Az összes személy esetében a ténylegesen kimutatható kár értéke 40 Ft volt. Egyébként — egy kivételtől eltekintve — valamennyien büntetlen előéletűek voltak. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy járásszerte a Békekölcsön jegyzési aránya (1250 Ft átlaggal, 97,3%-os jegyeztetés mellett) a gazdagparasztok körében a legmagasabb. Kislángon is hasonló volt a helyzet/ 1 " Az arányt és a mértéket a hatalomtól való félelem és függés befolyásolta. A rájuk kivetett összegnek a téesztagok közel felét (48%-át), az egyéb foglalkozásúak kereken egyharmadát (34,2%-át), míg a dolgozó parasztok csak 14,6%-áit jegyezték le. A járásra kiszabott penzumnak (1 403 400 Ft-nak) még felét sem vállalták. Ezek a körülmények, valamint a tél közeledtével ismételten időszerűvé váló kollektivizálási feladatok közrejátszottak abban, hogy Kisláng tanácsa élén Jakab Jánost Batári Sándor váltotta föl. (Az új vb-elnök korábban téeszelnÖk volt. Jakab Jánost elnökhelyettesként működtették a továbbiakban.) A járás kollektivizálási terve 1952—53 fordulójára 1400 új belépőt írt elő. Kislángon az addigi eredmények csak a Béke téeszre korlátozódtak. Ez alkalommal a korábbiaknál erőteljesebb népnevelő és szervező munka indult meg a községben Az utcákon hangszórós kocsi agitált a közös gazdálkodás előnyei mellett: végezve a megnyerendő személyek népszerűsítését, a makacskodók meggyőzését, az „ellenséges aknamunka" leleplezését és elítélését. Az érvelés része volt a község eddigi eredményeinek és jövő terveinek ismertetése. (A Béke téesz 210 000 Ftba kerülő bekötőútjának készítése, a kultúrotthon 30 000 Ft összegű támogatása, kútszivattyú telepítése a községben stb.) A Szabad Föld Téli
