Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Perkáta (Kisperkáta)

get a község megadta. 1948-ban felmerült egy szülőotthon felállításának terve is. A helyi szeretetházban lévő szegények sokat nélkülöztek, ezek segélyezése is a község feladata volt. 1948-ban a szeretetház fenntartására 6200 Ft-ot fordítottak. 1949 nyarán a sárosdi szociális otthon elkészült, így a perkátai szeretetházra nem volt szükség, mert Sárosdra helyezték el a községből a gondozásra szorulókat. 1947-ben a Belügyminisztérium rendőrőrsöt szervezett Perkátán. Elhelyezésére a község átadta a kultúrházat, és át is alakította. A rendőrség tagjainak a község 3000 négyszögöl szántóföldet adott át, amelyen saját szükségletre termeltek. A rendőrség felállítása után a községben a köz- és a vagyonbiztonság kezdett megszilárdulni. Korábban a kastély parkjában engedély nélkül sok fát kivágtak a lakosok. Ezt 1947 végéig sikerült megszüntetni. 1947. december 10-i községi közgyűlésen a Gazdasági Vasutak Fejér megyei meghízottja előadta, hogy Perkáta és Pusztaszabolcs között kisvasútat létesítenek, amelyhez kérik a község támogatását. A lakosság körében is elterjedt a hír, és nagy örömmel csatlakoztak a vasútépítéshez. A perkátaiak ugyanis a kisvasúton gyorsan eljutottak volna az ország bármely részébe, hiszen azt a szabolcsi állomásig tervezték megépíteni. Ugyanekkor a vasútat áruszállításra is felhasználták volna. A vasútépítés vezetésére Szabóki György egy bizottságot hozott létre, amely megkezdte a pénz összegyűjtését is. Ez kat. holdanként 4 Ft hozzájárulás volt. A község a mélyvölgyi erdőből talpfákat készíttetett. A kisvasút építésére Perkáta 8700 Ft-ot gyűjtött. Az a hír terjedt el, hogy a vasút építését 1948 nyarán megkezdik. Ugyancsak 1948 júniusában került sor a villanyvilágítás helyreállítására. A távvezeték megépítéséhez a községnek kézi- és igásnapszámot kellett adnia, és egyelőre az elektromos hálózat létesítésére használta fel a kisvasúira gyűjtött pénzt is. A közgyűlés 1948. február 17-én új utcaneveket adott. A közgyűlésen részt vett a Nemzeti Bizottság elnöke és minden demokratikus párt helyi vezetője. Kimondották, hogy a Szent István tér neve Szabadságtér, a gróf Győry utca Dózsa György utca, a Mária utca Ady utca, a Malom utca neve Bem utca lett. A Szent Imre-telepen levő utat Lenin útra, a Terézmajorba vezető utat József Attila utcára, a Szent Imre-telep első utcáját Táncsics utcára, a másodikat Rózsa Ferenc utcára, a harmadikat Damjanich utcára változtatták. Engels-telepnek hívták ezentúl a Máriatelepet, a Gecseg tanya felé vivő út neve Marx Károly út lett, a Belső utcát Ságvári Endréről, a Vörösmarty telep első utcáját Sallay Imréről, második utcáját Bajcsy-Zsilinszky Endréről nevezték el, a Papföld első utcája Bartók Béla, a második Fürst Sándor, a harmadik Somogyi Béla utca nevet kapta. 1949. március 8-án a községi belterületet határozták meg, s ezek a következő utcák által határolt részekből tevődtek össze: Felső-Kossuth utca, Alsó-Kossuth utca, Zöldfa utca, a Papföldi új házhelyek, Máriatelep, a Szent Imre-telep vége a szabadegyházi út tengelyéig, a Szent Imretelep a Terézmajori útig, a Terézmajori út mindkét oldala az útkanyarig a György Gyula út, a Mária és Mátyás király utcák vége, amely egyenes vonalban a völgyön keresztül húzódik a Felső-Kossuth Lajos utca végéig.