Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Kállay István: Magyaralmás
adni. Az egyik, a régebbi, melyet falu-kovácsműhelynek, vagy korábbi bérlőjéről Zsoldos-műhelynek neveztek, a falu Fő utcáján állott. A másik, amelyet a gazdaközösség 1910-ben eredetileg pálinkaháznak építtetett, a pálinkaházi-kovácsműhely, a falu alsó végén. 10 '' A község 1908-ban vásárolt egy pálinkafőző kazánt, amely egy bérelt helyiségben működött. Ezt 1911-ben felmondták, így újat kellett építeni. Erre 520 K-t szavaztak meg. Az épület 8 m hosszú és 4 m széles, féltetős, két helyiséges lett. 106 A bor- és húsfogyasztási adót a község a pénzügyigazgatóságtól háromévenként egy összegben bérbevette. A bérleti összeget azután a két korlátlan italmérő, kocsmáros és hentes (Árpássy Elek és Hoffmann János), valamint a zárt palackban árusító Freud Rudolf kereskedő között egyezség alapján felosztotta. A jegyző és a pénztárnok, aki egyúttal húsvizsgáló is volt, a fogyasztási adó után az államtól kapott 10%-os jutalékból részesült. 1905—1907-ben 720, 1980—1910-ben 672, 1911—1913ban 672, 1914—1916-ban 824. 1917—1919-ben 600 és 1920—1922-ben 650 K fogyasztási adót szedtek be ezen a módon. 10 ' 1922-ig a község a csákberényi körorvoshoz tartozott, ezután került át a fehérvárcsurgóihoz. Csákberényhez tartozott még Csókakő és Gánt. A körorvost az állampénztár fizette, a községekre csak a lakbér, a fuvardíj és a távolsági díj hárult. A látogatási díj éjjel 2, nappal 1 K. Az orvosi rendeletben a vizsgálati díj nappal 60 fillér, éjjel 1,20 K. A községben a tűzöltó-őrszobát jelölték ki orvosi rendelőnek. 108 A községben szülésznő működött. 100 Az 1910. szeptemberi közgyűlésen jelentette a jegyző, hogy ,,az ázsiai kolera hazánkban fellépett". Megelőzésére megalakult a járványbizottság, valamint utcabiztosokat jelöltek ki. Ezek a fellépő betegséget azonnal jelentették a bizottságnak. 110 1906-ban az alispán tervezte Bodajkon állatorvosi kör felállítását. A községi közgyűlés megtagadta az anyagi hozzájárulást, mivel Bodajkot csak rossz úton lehetett megközelíteni és az állatorvos Mórról vagy Fehérvárról könnyebben és gyakrabban kijutott hozzájuk. Az állást „teljesen feleslegesnek tartjuk és javadalmazásához semmivel sem vagyunk hajlandók hozzájárulni" — mondta a képviselőtestület. 1927-ben került csak sor a fehérvárcsurgói állatorvosi kör létesítésére, amihez most már Magyaralmás is anyagilag hozzájárult." 1 A községi szegényház a pásztorházak mellett állott. Tetejét palával fedték be, mert az sokkal tűzbiztosabb, és nem drágább, mint a zsup, melyet szinte évente kellett javítgatni. 112 A nyugdíjra nem jogosult községi alkalmazottak (szegődményesek) betegségi biztosításának két módja volt: a kerületi munkáspénztárnál való biztosítás, vagy a képviselőtestület által megszavazott ellátás. 1914 szeptemberében egyhangú határozattal mondták ki, hogy a községi alkalmazottak (levélhordó-körlevélhordó-tolonckisérő, 3 éjjeliőr és 2 kisbíró) ne a kerületi pénztárnál legyenek biztosítva, hanem illetményeiket, betegség esetén, 20 hétig a községi pénztár folyósítsa. 1929-ben ezt 6 hónapra emelték. 113 1911-ben a község 24 K-t adott az aradi vértanúk sírboltjára gyűjtő bizottságnak. Azt tervezték, hogy az aradi vértanúk tetemeit közös sírban gyűjtik össze, melyre síremléket állítanak. 114
