Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
Kállay István: Magyaralmás
újabb terhet nem lehet kiróni, mert a közterhek már amúgy is sújtják". 1937-ben újból napirendre került a kérdés, mert a 85 285/1937. BM. sz. r. szerint az a község, amely illetékszedést nem szab ki, segélyben nem részesülhet. A közgyűlés ennek ellenére nem vezette be az átruházási illetéket. Arra hivatkoztak, hogy „nem szociális, mert csakis a kisembereket sújtja. A község határa 3906 kh, ebből 2095 kh a hitbizományi uradalomé és 1811 a kisgazdáké. A hitbizomány nem vesz részt a vagyonátruházásban, tehát csakis a kisembereket, kik keservesen szerzett pénzecskéjükért földet vásárolnak, sújtaná." 149 1921 januárjában a képviselőtestület gyászközgyűlést tartott, amelyen Benkő József jegyző megrendült szavakkal ecsetelte a rettentő csapást, amely az országot a trianoni békével érte. „Elvesztettük Erdélyt, a Felvidéket, a Bánátot, a Bánságot, a nyugati magyar területeket Ausztriához csatolták. A tatárjárás, a mohácsi vész óta ekkora csapás nem érte még az országot. Elvesztettük erdeinket, vas- és szénbányáinkat, sóbányáink is idegen kézre kerültek. Legértékesebb búzatermő földjeinket elcsatolták. Szegény országunk olyan, mint akinek levágták a kezét-lábát, s a megcsonkított törzset hagyták csak meg." A közgyűlés az alispánhoz küldött tiltakozó táviratában hangoztatta, hogy „a megcsonkításba megnyugodni nem tudunk, s nem is fogunk, soha, de soha". lj(1 1923-ban Jeszenszky Lajos Fehérvárcsurgón gyógyszertárat akart nyitni. Ehhez azonban a fehérvárcsurgói orvosi körhöz tartozó községek pártoló javaslatára volt szükség. Magyaralmás képviselőtestülete nagy lelkesedéssel támogatta a gyógyszertár felállítását, „mivel az csak előnyére van a népnek. 151 Az 1923. novemberi közgyűlés alkotta meg a község fogyasztásiadószabályrendeletét. Ebben kimondták, hogy a kocsmárosoktól literenként 35 K fogyasztási adót szednek, de nehéz helyzetbe jutott termelőktől nem ennek a felét, hanem csak 10 K-t. ,,A szőlőgazdaság úgysem oly fejlett a községben; azután meg az, hogy a háború alatt nem lehetett szénkéneget kapni, ez a körülmény majdnem kipusztította a szőlőket. A gazdák leginkább saját szükségletükre termelnek bort." 1926 júliusától a termelői boradót 2 aranyfillérre, a vett bor utáni és a kimérők adóját 4 aranyfillérre szállították le. 152 1923-ban Alföldi János hadirokkant a két korlátlan italmérés mellett egy harmadikra kért engedélyt az újonnan épült házak mellett. A közgyűlés javasolta a kérelem teljesítését, mivel a házak száma 162-ről 221-re, a lakosság pedig 1184-ről 1200 fölé emelkedett. Alföldi beszálló vendéglőt akart létesíteni, ahol a vendégek szállást és étkezést kaphattak. Alföldi nem sokkal ügye kedvező elbírálása után tiltakozott az ellen, h°gv egyeseknek a község megengedte a háznál (vagy nyáron a szőlőhegyen) való bormérést. A község azonban a tiltakozásnak nem adott helyt, 153 1923- ban a képviselőtestület úgy döntött, hogy a régi faiskolát temető céljára engedi át. Az új faiskola területét a gazdasági ismétlőiskola mellett jelölték ki. Az új faiskolába gyümölcsfa-csemetéket ültettek. 154 1924- ben feloszlott az önkéntes tűzoltóegyesület. Ekkor kimondták a kötelező tűzoltóság szervezését, a tűzrendészeti szabályrendelet szerint. A hozzájárulást adó módjára a lakosságra vetették ki. 150
