Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)

Kállay István: Magyaralmás

a községbeli polgárság elveszti nyugodtságát, és a törvényes rendbe vetett bizalmát. Miért is utasítja az elöljáróságot, hogy a községben a rend és a nyugalom biztosítására szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegye meg. hívja fel a községi képviselőtestületet a polgárőrség megalakítására, hogy ennek segítségével az állampolgárok élete és vagyona biztosítva legyen, a rend és nyugalom helyreálljon". A közgyűlés erre a következő határozatot hozta: ,,A községben a rend és a nyugalom megőrzésére polgárőrséget szervez, amely a község felnőtt fegyverfogható embereiből áll, akik házsorjában éjszakánként úgy a községben, mint a szőlőhegyen szolgálatot teljesíteni tartoznak."

123 Űjlaki Kálmán jegyző nem sokáig maradhatott, még 1918 novemberében elűzte a lakosság. Azért haragudtak rá, mert a háború alatt a bevonultak hozzátartozóival méltánytalanul bánt. Az elűzött jegyző Mórra menekült.

124 A megalakult Megyei Nemzeti Tanácsban a birtokos parasztságot egy polgárdi gazda mellett Guti Gábor magyaralmási gazda képviselte.

125 1918. december elején a munkás- és katonatanácsok tagjaiból földigénylő bizottság alakult. Ebbe december 28-i ülésén a képviselőtestület Makovi Andrást, Perez Antalt és Imrét, Kukurelli Gyulát, Árpási Eleket és Boros Istvánt küldte ki. A földigénylő bizottság összeírta az igénylőket.

126 A csákberényi földművestanács gróf Eszterházy Miklós Móric magyaralmási bérgazdaságának az átengedését követelte, mert a 268 hazatért katona földigényét a csákberényi Merán-gazdaság földjei nem fedezték. A magyaralmásiak, a Tanácsköztársaságot megelőző hetekben, nem a termelőszövetkezet, hanem az örökbérlet mellett kardoskodtak.

127 A választások heves összeütközések közben zajlottak le az erős szociáldemokrata párttal rendelkező helységben. Április 13-án a bizalmiférfiak választása során a gazdaságvezető és az intéző beválasztásával kapcsolatban olyan ellentét robbant ki, amely a lakosság egyes csoportjait szembeállította egymással. Ez azt eredményezte, hogy a szociáldemokrata párttagok és a kisgazdák éles ellentétbe kerültek egymással, ezért a választás elhúzódott.

128 A munkás néptanács és a termelőszövetkezet között az ellentét végighúzódott a Tanácsköztársaság egész fennállása alatt. Május 15-én a termelőszövetkezet vezetői szembeszálltak a direktóriumnak azzal az elképzelésével, hogy szántóföldet hasítsanak ki legelő céljára. Még bérbeadni sem voltak hajlandók. Ugyancsak megtagadták a kastély átadását iskola és tanítólakás céljára. A tanács karhatalom kirendelését látta szükségesnek. Másik vitatéma a tejgyűjtő állomás felállítása, amelyet a Fejér Megyei Termelőszövetkezetek járási felügyelősége rendelt el. A helyi téesz szerint azonban a kisgazdák tehénállománya még a saját szükségletüket sem fedezi, nemhogy eladni tudnának.

120 A nyár közepén új Intézőbizottságot kellett választani, mert az előző nem állta meg a helyét. A járási Intézőbizottság elnöke jelenlétében június 15-én lebonyolított választáson ,,a kisgazdák ellenforradalmi mozgalma miatt" csak pártszervezeti tagoknak engedélyezték a szavazást, így mindössze csak 5 tagú tanácsot választottak: Tóth József elnök, Auszmann György, Simon István, Klujber József és Radics János.

130