Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20. (Székesfehérvár, 1989)

Kállay István: Káloz

azzal a „hozzátétellel", hogy minden házhely után, amelynek számát még csak ezután fogják megállapítani, egyenként 12 hold legelőt kapjanak.

8

'

1 1842. évi szerződésen 1847-ig folyt a vita. Ekkor a lakosok a helytartótanácshoz fordultak. Arra hivatkoztak, hogy 1842-ben a földesúrral megállapodtak: a dégi határra dűlő úrbéri földjeiket kicseréli a kálozi nemes árendások használatában lévő, a helységhez közelebb fekvő földekért, ha a haszonbéri idő letelik. 1845-ben letelt a szerződés, de a káloziak nem az 1842. évi szerződésben kikötött, hanem más, rosszabb földet kaptak. A vármegye bizottság kiküldésével igyekezett a panaszt megszüntetni. Erre viszont a nemes gazdák és zsellérek tettek panaszt: helyezzék vissza őket a földesúr által elvett telkeikbe és főleg a legelőbe. Az úrbéri vita végül is 1847-ben ért véget.

85 Az 1848 augusztusi felvétel szerint az uradalmi birtok 13 000, a volt jobbágyi birtok 5000, a szőlőterület nagysága 80 hold.

86 A mezőváros rétje eredetileg 56 hold. Ezt 1822-ben alakították ki. A katolikus temető nagyobbításakor az uraság 60 holdra egészítette ki, de ebből a temető 1 holdat elvitt. A kálozi uradalomban ekkor cukorgyár működött. Az 1846/47. évi rossz termés miatt az uradalom segített az éhezőkön.

8

' 1847—1848-ban a 7. Kress könnyű-lovasezred törzsének őrnagyi osztálya Kalózon állomásozott. 1848. március 30-án a veszprémi alispáni hivatal karhatalom kiküldését kérte Tótvázsonyba és Szilasbalhásra. A rendcsináló alakulatok között volt a Kalózon állomásozó század is.

88 1848. május l-jén a megyei bizottmány tagja lett a mezővárosi jegyző és a bíró, valamint Czopf Ferenc. A választáson Czopf már nem szerepelt, de Daniss Zsigmond római katolikus, Maller Pál református lelkész, Tóth Mihály, Boros István, Csögör György, Pál István és Simon Mihály igen.

89 A pákozdi csata napjának délutánján gróf Zichy Ödön útlevelet kért a megye alispánjától, hogy minden akadály nélkül utazhasson Kalózról Pozsonyba. Útközben elfogták és megtalálták nála Jellasics szeptember 27-i menlevelét, amelyben felszólította Roth tábornokot, hogy biztosítson védelmet, oltalmat az őt felkereső grófnak. 43 proklamációt is találtak nála, amelyeket a király személyes megbízottja, gróf Mensdorf hozott Bécsből Fehérvárra (Jellasics nyomtatta ki). Zichy Ödön Roth tábornok felé indult, fogatát azonban a nemzetőrök feltartóztatták, a kiáltványokat és a levelet elkobozták. Mint leleplezett árulót a fiatal Görgey, ítélet alapján, Csepel szigetén (Lórévnél) szeptember 30-án reggel felakasztatta.

90 A Pestre siető Görgey (akit ezredessé léptettek elő), Kalózon statáriumot hirdetett, mivel „a lakosság folyvást tetemes rablással csonkítja az államot illető kálozi uradalmat." Kökényesi őrnagy egy tisztet és 24 honvédet hagyott a mezővárosban, a rend biztosítására. A kastély feldúlását tehát Görgey ugyanazon rögtönítélő bíráskodás kilátásba helyezésével szüntette meg, amelynek ítélete alapján a helység földesurát felakasztatta.

19 Zichy Ödön drágaságait a kálozi kastély pincéjében Vásárhelyi István hadnagy találta meg. 1848. november 17-én kelt a Honvédelmi Bizottmány rendelete Salamon Lajos Fejér megyei kormánybiztoshoz: 18 óra alatt küldje be másolatban azokat az okiratokat, melyek a Zichy Ödön által a nemesektől elvett 1000 holdat illetik. A helység nemesei ugyanis