Kállay István: Fehérvár regimentuma 1688-1849. A város mindennapjai - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 18. (Székesfehérvár, 1988)

Egyházak - Katolikusok

EGYHÁZAK A) KATOLIKUSOK A városi önkormányzatnak az egyházi ügyekkel kapcsolatos hatásköre nagyrészt a kegyúri jogból következett. A városok úgy tettek szert kegy uraságra. hogy a királyoktól kiváltságot kaptak rá. A közjogi önállósággal bíró szabad királyi városok politikai önállóságuk elnyerésével együtt megkapták az egyházi önállóságot is. Ez azt jelentette, hogy külön egyházközséggé, külön plébániává alakultak, majd a városi plébánia feletti kegyuraságot a városi közönségre ruházták. Kegyúri jogot alapítás útján is lehetett szerezni, mint pl. a székesfehérvári felsővárosi plébánia esetében.

1 A kegyúr legfőbb joga a plébános prezentálása, vagyis a szabad plébánosválasztás. Ezenkívül a kegyúr tiszteleti jogokat is élvezett, mint a címer alkalmazása a kegyúri templomon, temetkezés stb. Tulajdonképpen már nem jog, hanem kötelezettség a plébános és a kegyúri alkalmazottak illő (congrua) javadalmazása, az egyházi jövedelmek meghatározása, felügyelet a javadalmakra, valamint a kegyúri épület javítása. Az ezekből következő terhek a városi törzsvagyonra nehezedtek, a törzsvagyon egyik rendeltetése éppen a városi kegyúri terhek viselése. E törzsvagyon a városi ingatlanokat és a privilégiumban elnyert kisebb királyi jogokat (jura regalia minora) jelentette.

2 Egyes városok (pl. Körmöcbánya, Kassa) a kegyúri jogot külön statútumban szabályozták és a fenti jogokon kívül a vallási életbe is beleszólást követeltek. Besztercebánya tanácsa beosztotta, hogy melyik pap melyik héten gyóntasson, vagy elrendelte, hogy ,,a papok végezzék a gyóntatást". Ruszt város tanácsa böjtöt rendelt el, a kassai magistratus pedig előírta, hogy ,,szorgalmasan gondot kell viselni az anyaszentegyházra, hogy a szent sacramentumok kiszolgáltatása minden fogyatkozás nélkül, szabatosan folyjon". Székesfehérvár város ilyen részletekbe menően sohasem szólt bele az egyházak életébe.

3 Minden városban szokás volt, hogy tanácsválasztás előtt és után istentiszteleten vettek részt, ez az aktus elengedhetetlen része volt a tanácsi restaurationak. Sopronban az elöljárók jogarukkal a kézben vonultak át a templomba. Kassán a község, mielőtt a tanácsot választotta, a szent sacramentumok felvételére az Űrasztalához járult. Ugyanezt tették az új szószóló megválasztásakor. A statútum — némi túlzással — a városi taná-