Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Erdős Ferenc: Etyek

Fischer Mihály bíró és Wagner László segéd jegyző irányították a helyreállítási munkákat, az elöljárók pedig rendszeres kapcsolatot tartottak fenn a lakossággal. A jegyzői hivatalt Wagner segéd jegyző — Eggenberger István vezető jegyző elhagyta a községet — vezette. Munkájának jelentős része a menekültek hazatérését biztosító engedélyek, a közbiztonsággal összefüggő igazolások kiadása, az anyakönyvi bejelentések tudomásulvétele volt. Jelentős közigazgatási tapasztalattal rendelkező segédjegyző, a mostoha körülmények ellenére szabályos ügyrendet és ügyvitelt valósított meg. Az otthonaikba visszatérőknek kiadott igazolásokból megállapítható a menekültek illetősége és sok esetben a községbe érkezésük időpontja is. Február első felében Törökbálintra, Csepel-szigetre, Nagytarcsára, Vecsésre, Karcagra távoztak. A szovjet katonai parancsnokság február 9-én a budapesti illetőségűek — 1944 novemberében érkeztek Ödön-majorba —- eltávozását érthető okok miatt nem engedélyezte. A közbiztonsági személyzet tagjainak, az ún. polgári rendőröknek, a szőlőhegyben szolgálatot teljesítő hegyőröknek, a mező- és útőröknek kiadott igazolások szabad mozgást biztosítottak a bel- és külterületeken egyaránt, a lakosság részéről teljesítendő munkák (előfogatok, út- és vasúthelyreállítás) alól felmentették őket.

92 Február közepén azonban nemcsak a községben, hanem a külterületeken is megkezdődött a háborús károk helyreállítása, megakadályozták a felelőtlen elemek garázdálkodását. Ödön-majorban 1945. február 17-én a gazdasági cselédek összefogására demokratikus testület: üzemi tanács alakult. A testület megszervezésében nem a helyi kezdeményezéseknek volt döntő szerepük, hanem a felsőgallai bányászoknak. Küldöttségük érkezett a majorba, s vezetőjük a mezőgazdasági munkások érdekeit képviselő üzemi tanács megalakításának fontosságát hangsúlyozta. Vázolta az előttük álló feladatokat: a munkák megkezdését, a további pusztítások megfékezését. Jóllehet a munkásgyűlés egyhangú határozatban állapította meg, hogy az üzemi tanács nem politikai jellegű testület, s hatáskörébe csak gazdasági és szociális ügyek tartoznak, tevékenységével, a mezőgazdasági munkások szervezett összefogásával elősegítette a demokratikus erők kibontakozását. Március végén, április elején a Magyar Kommunista Párt etyeki szervezetének tagjai döntően az ödönmajoriak voltak, s a szervezet titkára Farkas Béla (korábban a bérgazdaság ispánja) lett, akit az üzemi tanács tagjává és a gazdaság vezetőjévé választottak. Ödön-major mezőgazdasági cselédei a felsőgallai munkások agitációjának hatására egységesen léptek fel, az üzemi tanács tagjainak vezetésével hozzáláttak a legsürgősebb munkákhoz: az állati tetemek elhantolásához, a lakó- és gazdasági épületek helyreállításához. Megteremtették a tavaszi munkavégzés előfeltételeit, rendet és fegyelmet tartottak a majorban. Lényegében a község vezetőinek törekvéseit is támogatták, akik tudomásul vették a testület megalakulását, s az ellen sem emeltek kifogást, hogy az üzemi tanács egyik tagját a képviselő-testületbe delegálták.

93 Fejér megye végleges felszabadulása után felgyorsultak az események. Folytatódott a menekültek hazatérése, s a község lakói is kaptak ideiglenes eltávozási engedélyt. Főként Budapestre mentek, hozzátartozóikat, kórházban fekvő családtagjaikat látogatták meg, de nemegyszer igásálla-