Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16. (Székesfehérvár, 1985)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Ercsi

Számos nép jelent meg ezen a területen. Az 1. században az illir-kelta eraviszkuszok fejlett életviszonyokat honosítottak meg. Ismerték a vaskohászatot, fegyvereket, szerszámokat, ékszereket készítettek, kézimalmot használtak. Korongon formálták, kézzel festették agyagedényeiket. Már pénzt is használtak, makedón és görög ezüstpénzeiken előszeretettel ábrázoltak Zeus-fejet, hátlapon lovas alakot.

4 A község határában, Göböljáráspuszta közelében, a Bolondvárként ismert területen őskori földvár maradványait tárták fel. Vas- és cseréptárgyak kerültek elő a földből. A sinatelepi részen bronzkori leletekre bukkantak, sírköveket, korongolt agyagedényeket ástak ki a földből. Egy, a kastély parkjában talált mérföldkövet Aquincumtól 26 római mérföld távolságra állították fel. A község neve körül régóta folyó vita mindmáig nem dőlt el végérvényesen. Az a feltevés, hogy az kelta eredetű, nyelvészeti kutatások alapján megdőlt. Hasonló hangzású helynév első ízben 1222-ben tűnik fel Echy (kiejtve Ecsi) alakban. A magyar ér, — kis folyóvíz — főnév ,,cs" kicsinyítő képzős Erecs származékából keletkezett „i" képzővel. Az Erecs víznév az 1240 körüli, több helyről is adatolható. Itt a mai Rába patakot jelölhette, mely a község közepe táján folyik a Dunába. Nem fogadható el az a feltevés, hogy az Ercsi helységnévben valamelyik ,,Er" kezdetű ómagyar személynév kicsinyítő becéző alakja rejlik:

1 Az őslakosságnál, a betelepült illíreknél, keltáknál és eraviszkuszoknál lényegesen fejlettebb kultúrát és gazdasági életet honosítottak meg ezen a tájon a rómaiak. A Dunántúl területe i. sz. kezdete körül válik a római birodalom Pannónia Inferiorként nevezett önálló tartományává. A dunai provinciák meghódítása Octavianus-Augustus császár nevéhez fűződik. A császárság az ő uralkodása idején terjesztette ki határát a Duna vonaláig. A légiók fokozatosan vették birtokukba ezt a területet, s húzták meg a birodalom határát, a limest a Duna jobb partján. A tartomány Aquincumtól délre eső területét egész sor katonai tábor védte a barbár népek rohamaival szemben." Az ala 500—1000 főnyi lovas katonát, a cohors ugyanannyi gyalogost jelentett. A légiósok katonai táborokban éltek. Műveltségüket, szokásaikat, isteneik kultuszát magukkal hozták Pannóniába. Táboraik mozgalmas környezetéhez hozzátartozott bizonyos kis számú polgári lakosság (kereskedők, kézművesek, pénzváltók stb.) is.

7 A 9. század végén, 896 és 900 között zajlott le a magyar honfoglalás. A. Csepel-szigeten megtelepült honfoglaló magyar törzsek és nemzetségek a Dunán átkelve 896 táján érték el Ercsi területét. A fejedelmi központ Fehérvár térségében volt.

8 Egykori feljegyzés szerint Ercsi története a Duna bal partján, a mai újfalusi félszigeten, de egykor az Ercsihez tartozó határon állt monostor történetével fűződik össze, és így az Árpádok korából való adatokat a monostor emlékei szolgáltatják. Azonban van egy adat arról is, hogy Ercsi már I. István korában létezett, mert mikor a szent király a bakonybéli apátságot 1037-ben megalapította, javadalmai között megemlíti az ercsi halászatot is, melyre kedvező terület kínálkozott akár a Dunán, akár az Ercsitől délre elterülő lapályon."

9