Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

leoni háborúk során Bicske került közel a frontvonalhoz. Először 1805-ben, amikor Napóleonnak a wagrami győzelme után várható volt az országba való behatolása; előnyomulási lehetőségeit mérlegelve a hadvezetőség nov. 30-án Esztergom—Bicske—Székesfehérvár között kordon felállítását határozta el, amelynek az Ipolynál levő jobb szárnya, s a Ferdinánd zászlóalj 724, a Sztáray zászlóalj 865, a Davidovitz zászlóalj 616, az Eszterházy zászlóalj 829, a Sekler (Székely) zászlóalj 900 gyalogosával és lotharingiai vértesek 120 lovasával védi a vonalat.'

320 — De további intézkedésre nincs szükség, ez év dec. 26-án megkötötték a pozsonyi békét. — Másodszor 1809-ben. Ekkor a nemesi felkelést vetik be a Győrig hatoló ellenség ellen, s május elején a tartalékhadosztályból a Dufca-gyalogságot Bicskén helyezik el.

321 A felkelő seregek fokozatosan érkeznek Győrbe, s ekkor (máj. 13.) az a terv, hogy a nádor-fővezér főhadiszállását Budáról áthelyezik fokozatosan tovább haladva 16-án Bicskére, 17-én Bánhiáára, 18-án Kisbérre, s tovább.

322 — Mivel azonban lehetséges volt, hogy a Bécset elfoglaló franciák tovább vonulnak errefelé, s a Győr—.Rába-vonal felett állomásozó csapatoknak vissza kell vonulni Buda felé, erre is számítani kell; de csak egy Duna-híd van, ezért szükséges, hogy a csapatok egy része az ellenséget még Buda előtt tartóztassa fel, míg a másik rész átkel a hídon; Mecséry altábornagy parancsot kap, alakítson ki utóvédet megfelelő távolságban hátra hagyva, s mikor Budaörsre érkezik, akkor jelentkezzék, utóvédje álljon meg a Gellért-hegynél, s figyelje a Székesfehérvári —budai utat; a 3. oszlop, amely két ezredből és 1 zászlóaljból áll, részben Téténybe, részben Ercsibe érkezzen, s ott mind a két helyen kompon vonuljon át. Május 30-án megtörténik a Hadifc-divizió (hadosztály) összevonása Pest alatt, amely másnap átkel a Dunán, harmadnap Bicskére vonul és a bicskei magaslatoknál frontot alakít ki; innen a következő nap Bánhiáára, utána Banára, ill. Győrszentiván felé halad.

323 — Július 3-án Chastelar altábornagy jelentésében kéri a nádort, küldjön ki egy őrséget, amely lehetőleg nyomuljon elő Komárom—Kisbér vonalig, szállja meg Bánkot és szükség esetén, ha már nem tudna Komáromba menni, vonuljon Mórra; Duka altábornagy erősítse meg gyalogsággal Buáát, s derítse fel Bicskét?'' — Ilyen hadmozdulatok történnek Bicskét is érintve ezekben az években, de itt harcra nem kerül sor. — A felkelő sereg eljut Győrig, ahol az ügyetlen hadvezetés következtében gyászos vereséget szenvedett, majd különböző alkudozások után okt. 14-én megkötik a schönbrunni békét, s a felkelő sereg hazatérhet. De a hadjáratok között Bicskén folyik az építő, munkálkodó élet. A II. Józseftől kiadott tolerancia-rendelet, majd az 1790/91. évi országgyűlés XXVI. t. c-ben biztosított viszonylagos vallásszabadság után a protestánsok előzetes engedély nélkül is építhetnek templomot, s a bicskei reformátusok élnek is a lehetőséggel, s 1783-ban először kibővítik a szűknek bizonyult templomot egy cinteremmel (előcsarnokkal), majd 1800-ban megépítik a maguk buzgóságából a mostan is meglevő copf-stílusú templomukat a régi, szintén középkori fundamentumon, szemben az 1768—74ben épített barokk-stílusú, s azóta többször is átalakított katolikus templommal.

320 1803-ban újból panaszkodik a lakosság a helytartótanácsnál a legelőkihasítások miatt; az uradalom újból szűkítette ezáltal állattartásukat. De