Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Baracska

gyorsította az 1945-ben bevetetlen területek megművelését, másrészt csökkentette a társadalmi feszültséget. Itt is előfordultak furcsa dolgok. Pl. a nagyhalompusztai iskola fenntartása az Ercsi Cukorgyárat terhelte volna, amely teher természetesen a birtok igényvevételével megszűnt. A baracskai egyházközségek vállalták az iskola fenntartását, de bejelentették földigényüket, hogy legyen vagyoni alapjuk a fenntartásra. Az Anna majori birtokon 52 holdnyi baltacím volt elvetve, amit a volt tulajdonos magnak kívánt megtartani. Éréskor a Nemzeti Bizottság elnöke, az MKP községi elnöke és a volt uradalmi ispán figyelmeztették a volt tulajdonost, azonnal meg kell kezdeni a kafzálást. A falusiak azonban csak harmadában voltak hajlandók a kaszálást elvállalni, a volt földesúr nem sürgette a munkát és az egész baltacím kipergett. Persze a demokratikus pártok vezetői a földesúr felelősségrevonását követelték259 Az egészségügyi helyzet igen súlyos volt. 1945-ben csak 40 élve születés történt, de a 2399 lakosból egy év alatt 117-en haltak meg, közülök 18 egy éven aluli. Ilyen súlyos halálozási arány az egész megyében csak Mányon, Bicskén és Etyeken volt még.

200 XIII. A háborús károk következtében Fejér megye kisgazdái általában nem tudtak felvergődni még 1948-ban sem a birtokos parasztok szintjére. Ez különösen áll Baracskára, ahol kiemelkedően nagyok voltak a háborús károk. Ez viszont meggyorsította a közösségi fejlődést, mert az új gazdák főleg igaerő hiánya miatt csak a közösség szervezetének igénybevételével tudták földjüket megművelni. Ezért aránylag korán, 1946. augusztus 20-án megalakult a faluban a Földművesszövetkezet 207 taggal. Vagyona 2 kh. gyümölcsös, kovácsműhely, magtár, 2 traktor és 1 cséplőgép, tehát a gazdálkodáshoz legfontosabb felszerelés. Nem tartozott az elsők közé. A megyében ekkor már 18 földművesszövetkezet volt bejegyezve a cégjegyzékbe, de a nagyobb földművesszövetkezetek közé tartozott. Ennek egyenes következménye volt, hogy az elsők között itt alakult termelőszövetkezeti csoport 1949 tavaszán Vörös Csillag néven. Igaz, hogy csak Il-es típusú volt, de a szervezkedés előremutató volt, a termelőszövetkezet azóta is eredményesen működik.

201 Az újjáépítésre a község új vezetősége fogékony volt, a képviselőtestületi ülések megint élénkké váltak, mint a múlt század végén, és a fejlesztés kérdéseivel sűrűn foglalkoztak. 1946-ban, amikor az alispán a székesfehérvári Szent György Kórház újjáépítésére 5 kataszteri hold termésének beadását kérte, a képviselőtestület 10 kh. addig megműveletlen föld megművelését határozta el a kórház javára. Még ez évben megalakította a községi újjáépítő bizottságot, és oda Hoffmann Györgyöt, Járányi Ferencet, Nagy Ferencet, Csóka Józsefet választotta tagul. Ugyanekkor a szociálpolitikai bizottságba is megválasztotta Barsi Istvánt és Paulovics Lászlót. Persze, vannak nyomai a régi sérelmi politikának is, így tiltakozott a járási székhelynek Válról Bicskére való visszahelyezése ellen, mert ez a községtől távolabb van- De még ebbe is vegyült pozitív vonás, mert arra az esetre, ha ez mégis megtörténnék, kérte Baracskának a székes-