Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Adony

gezte. Az adománylevélben három személynévben Daj neve is előtűnik (Andreas de Day, Johannes de Felsewday és Egiditus Felsewday).

16 A mezőváros (oppidum) kifejezés 1463-ban jelenik meg először, amikor Mátyás király Adony mezővárost Szakolyi Péter temesi ispánnak adta.

17 A következő évben (1464) Mátyás Adonyt (Adon), Szabolcs (Zaboch), Cikola (Cykoallya) és Szentmihály (Zentmyhal) pusztákkal és tartozékaikkal, valamint a dunai révvel Magyar Balázsnak, Magyarország felső részei kapitányának és öccsének, Magyar Kelemennek adományozta.

18 1477-ben Rozgonyi János özvegyét, Dorottyát, három — a fehérvári, simontornyai és adonyi — vásáron idézték a király elé, a székesfehérvári keresztes konvent elleni perben.

19 1478-ban

20 és 1492-ben

21 újból szerepel az adonyi vásár, ami változatlan jelentőségét mutatja. Magyar Balázs egyetlen lányát, Benignát, Kinizsi Pál vette nőül. Annak halála (1494) után az özvegy Horvát Márkhoz ment feleségül, 1495-ben II. Ulászlótól adományt szerzett Adony (Adon), Szabolcs (Zaboch), Cikola (Cykoaly) és Szentmihály (Zentmyhal) birtokokra.

22 A következő évben (1496) nem kisebb ember, mint Bakócz Tamás tartott a birtokra jogot, de a beiktatásnak Horvát Márk és Benigna asszony ellentmondtak.

23 A Mohács előtti utolsó adat 1526-ból való: július végén indult el Lajos király a mohácsi csatába, 25-én érkezett Érdre, 31-én Adonyba, ahonnan okleveleket keltezett. Innen Pentelére ment tovább.

24 Ebben a korban az adonyiak Csepel-szigetet is használták. 1527-ben Ferdinánd király megparancsolta a csepelieknek, hogy ne háborgassák őket az Adony és Makád birtokok között levő szigeti legelő használatában.

2

"' 1539-ben Adony mezővárost Horváth Péter, Jeromos és Gáspár kapják királyi adományként.

26 Fehérvár eleste után Adonyba is török helyőrség került.

47 1569-ben Thury Benedek a királyhoz írt levelében az adonyi várat (castellum) említi, melyben törökök vannak.

28 1 5 7 9-ben 17 veszprémi lovas Adony és Simontornya között „lesben lévén egy törököt megölt, kettőt elvitt". A törökök a császár megbízásából utazó csauszt kísérték, aki maga is csak nehezen tudott megmenekülni.

29 1580—1581-ben a helység elnéptelenedett, az elköltözött magyarok helyére rácok jöttek.

30 1585-ben Szakoly György kapott új adományt Adonyra.

31 1602-ben Nádasdy és Thurzó Földvárral együtt visszafoglalta a töröktől.

32 1 6 2 0-ban Révay László a konstantinápolyi útjáról írott naplójában Adonyról ezt írja: ,, . . . szeptember 26. háltunk Adonyba, kit most a törökök Zenkurtarannak hívnak, azaz lélekszabadítónak, mert az benne lakozó törökök sok lelket szabadítanak meg császár útján járó magyar csavargóktul".

33 1620—1630 között új lakosok jöttek, tovább folytatódott a rácok Duna menti bevándorlása.

34 1653-ban Kisfaludi Balázs Batthyány Ádámhoz írott levelében egy Adony és Pentele közti, török elleni lesvetésről számol be. 50 lovassal „a császár útját járták", amikor törökökkel találkoztak, akik egy menyasszonyt kísértek. Három törököt és két rácot elfogtak, a szekeret kísérők közül hatot-hetet levágtak. A fősereg Adony fölött foglalt állást; 25 török ki is jött. Ezek közül a magyarok „hármat levágtak, egyet elevenen hoztak el".

35