Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Kállay István: Alcsútdoboz

ALCSÜTDOBOZ 0 1688-ig 1950-ben Alcsút és Vértesdoboz községeket Alcsútdoboz néven egyesítették. A Csút helynév puszta személynévből keletkezett, magyar névadással.

1 A kőkorszaktól a római koron át lakott hely. Határában (Göböljáráspusztán) a bronzkor második feléből, kétrészes Pogányvár található.

2 Határos Doboz, Acsa, Boglár, Felcsút, Bodmér, Bicske, Bot, Etyek, Kuldó, Vál és Tabajd helységekkel. A határában ismert helynevek a községhez tartozó pusztákra és elpusztult középkori falvakra utalnak (Csaplár, Bányavölgy, Hatvan, Kinza, Máriavölgy, Szentgyörgy, Vért). Ezek a helynevek a következők:'

5 Male hegy (1739), Taliga út (1739), Máthevölgy (1739, 1-864, Göböljárás), Kinzai tó (1739), Ginza (1864, 1903), Káposztások (1833, 1858), Füzesi rét és dűlő (1833, 1858), Alsó és felső rétek (1833, 1858, 1864), Csaplár alatti rét (1833, 1858, 1964), Látóhegyi dűlő (1833, 1858, 1864), Bodzási kukoricás (1833), Rézhegyi dűlő (1833, 1858, 1864), Szürüskertre dűlő (1833), Négyleányhalmi dűlő (1833, 1858, 1864), Kenderföldek (1833), Homoki dűlő (1833, 1858. 1864), Temetői dűlő (1833, 1858), Középdűlő (1833, 1858), Diósi dűlő (1833, 1858, 1864), Landásvölgyi dűlő (1833, 1858), Hosszú dűlő (1833, 1858), Nagyobb és kisebb csipkés dűlő (1833, 1858, 1864), Űjosztályi dűlő (1833, 1858), Cseplészes dűlő (1833, 1858), Mélyvölgyi dűlő (1833, 1858), Kiskúti dűlő (1833, 1858, 1864), Csapiári dűlő (1833, 1858, 1864), Csapiári erdő (1833, 1864), Rézhegy (1833), Szalánka (1833), Gratialis allé (1833), Szilfás dűlő (1858), Urasági rétdűlő (1858), Füzes pótlásdűlő (1858), Szoroskai dűlő (1858, 1864), Zsellérek kukoricása (1858), Farkaslikok (1864), Kishegy (1864), Cserhegy (1864), Vízállás (kenderáztató, 1864), Ólakó (1864), Nagy szó völgye és tető (1864), Kőlik tető (1864), Kastélydűlő (1864), Király ágya (1864), Máriavölgy (1364, 1903), Göböljárás (1864, 1903), Vérth (1864, 1903), Pogányvártető (1864), Szentgyörgy (1864, 1903), Bányavölgy (1864, 1903), Hatvan (1864, 1903). Alcsút első okleveles említése 1365-ből származik. Ebben az évben az olchuthi nemesek

4 azt vallották, hogy az a birtokrész, amelyet Hasas Fülöp budai polgár bérelt a keresztesektől (akik azt 1353-ban I. Lajos királytól kapták)

5 a fehérvári kereszteseké. Itt kell megjegyeznünk, hogy Csútot a szakirodalom gyakran összetévesztette a Csepel-szigeti Csőttel, 8 Fejér megyei történeti évkönyv 13. 113