Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Adony

rint az Ercsi—Adony—Dunapentele országos és postaút javítása halaszthatatlan volt.

CG Adony és Csepel-sziget között már a török időkben használt átkelőhely volt. 1711—1713 között gróf Zichy Imre és a ráckevei hercegi uradalom között per folyt a révért. A pert 1713-ban az uralkodó döntötte el: a rév jogát az adonyi uradalom számára ismerte el és elrendelte a ráckevei hercegi uradalom által Ercsinél létesített rév megszüntetését. A hercegi uradalom végül is bérbe adta Zichy Imrének az adonyi rév hozzá tartozó fele részét.

07 A ráckevei hercegi uradalom 1743-ban és 1748-ban megújította a szerződést.

68 1785-ben Meszlenyi János szolgabíró és Andrásy Antal megyei hites földmérő készített ,,tabelláris összeállítást a kiváltságolt, komphajókkal járó révátkelőhely helyzetéről".

09 Eszerint a kiváltságot még 1464-ben Magyar Balázs, majd a Zichy grófok kapták. Az uradalom nem tartotta karban sem az utakat, sem a hidakat, csupán — a szemközti, lórévi uradalommal közösen — két nagyobb átkelőhajóról gondoskodott. Az átkelési távolság 445 bécsi öl, de a ráckevei sziget csúcsának megkerülése a távolságot csaknem kétszeresére növelte. A kompot esküdt révész kezelte, ő kezelte a perselyszerű ládát is, melyet a két uradalom tisztjei negyedévenként közösen nyitottak ki. A benne talált pénzt (a két uradalom és a révész számára) háromfelé osztották. Évi átlagban a teljes bevétel 330 ft volt, ebből az adonyi uradalomnak 110 ft jutott. Az átkelés díjait a „nemes vármegye" határozta meg és a díjszabást az átkelőhajón karóra függesztették ki. A díjszabás a következő volt: egy megrakott szekér 6, egy üres 3, egy kétkerekű kordély 3, szarvasmarha 3, birka, sertés, teli zsák 1, minden személy után 1 V2 krajcár. A legközelebbi — egy postastációnyira levő — rév a Duna túlsó partján a ráckevei, Ercsi falu magasságában. Dél felé három óra járásnyira Egyházasfalu felé irányult. Ötévenként szereztek be 95 ft-ért egy nagyobbacska új teherhordó komphajót. Fenn kellett tartani a Duna-parti révészházat is. Az adonyi uradalom évi kiadása így az átkelőhelyre 27 ft volt. A révnél 1801-ben még mindig az 1785. évi tarifát alkalmazták.

70 De a Dunából nemcsak haszna, hanem kára is származott a mezővárosnak. 1775-ben pl. az árvíz akkora kárt okozott, hogy a város háromévi adómentességet kapott.

71 1781-ben az árvíz következtében sok ház összedőlt.

72 1789-ben a víz miatt „sem ki, sem be nem lehetett járni".

73 1803-ban a folyó által okozott kár 8179 ft-ra rúgott; a város egyévi adómentességet kapott.

74 1810-ig a Duna a partból hat öl szélességű sávot hordott el; a hajók vontatásához a kertek és épületek lerontásával kellett új utat kialakítani. A Duna már a révnél levő vendégfogadó egyik sarkát el is mosta. A további pusztítás meggátlására a serház fölött sarkantyú építését tervezték.

75 1825-ben a megye a földesurakkal tárgyalt egy töltés építéséről, mely a postautat és az „adonyi lapost" védené a víz ellen.

76 1826-ban azt tervezték, hogy az Iváncsai-vizet csatornával vezetik be a Dunába. A tervet — a jeges ár veszélye miatt — elvetették. Ehelyett a korábbi, megrongált iváncsai töltést állították helyre.

77 1830-ban is napirenden volt a töltések javítása, erősítése, mely közmunkával és az uradalom hozzájárulásával készült.

78 1833 januárjáig 3541 öl töltést építettek.

79 Ez sem