Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Adony

rint az Ercsi—Adony—Dunapentele országos és postaút javítása halaszt­hatatlan volt. CG Adony és Csepel-sziget között már a török időkben használt átkelő­hely volt. 1711—1713 között gróf Zichy Imre és a ráckevei hercegi ura­dalom között per folyt a révért. A pert 1713-ban az uralkodó döntötte el: a rév jogát az adonyi uradalom számára ismerte el és elrendelte a rácke­vei hercegi uradalom által Ercsinél létesített rév megszüntetését. A her­cegi uradalom végül is bérbe adta Zichy Imrének az adonyi rév hozzá tartozó fele részét. 07 A ráckevei hercegi uradalom 1743-ban és 1748-ban megújította a szerződést. 68 1785-ben Meszlenyi János szolgabíró és Andrásy Antal megyei hites földmérő készített ,,tabelláris összeállítást a kiváltságolt, komphajókkal járó révátkelőhely helyzetéről". 09 Eszerint a kiváltságot még 1464-ben Magyar Balázs, majd a Zichy grófok kapták. Az uradalom nem tartotta karban sem az utakat, sem a hidakat, csupán — a szemközti, lórévi ura­dalommal közösen — két nagyobb átkelőhajóról gondoskodott. Az átke­lési távolság 445 bécsi öl, de a ráckevei sziget csúcsának megkerülése a távolságot csaknem kétszeresére növelte. A kompot esküdt révész kezelte, ő kezelte a perselyszerű ládát is, melyet a két uradalom tisztjei negyed­évenként közösen nyitottak ki. A benne talált pénzt (a két uradalom és a révész számára) háromfelé osztották. Évi átlagban a teljes bevétel 330 ft volt, ebből az adonyi uradalomnak 110 ft jutott. Az átkelés díjait a „nemes vármegye" határozta meg és a díjszabást az átkelőhajón karóra függesztették ki. A díjszabás a következő volt: egy megrakott szekér 6, egy üres 3, egy kétkerekű kordély 3, szarvasmarha 3, birka, sertés, teli zsák 1, minden személy után 1 V2 krajcár. A legközelebbi — egy posta­stációnyira levő — rév a Duna túlsó partján a ráckevei, Ercsi falu ma­gasságában. Dél felé három óra járásnyira Egyházasfalu felé irányult. Öt­évenként szereztek be 95 ft-ért egy nagyobbacska új teherhordó komp­hajót. Fenn kellett tartani a Duna-parti révészházat is. Az adonyi ura­dalom évi kiadása így az átkelőhelyre 27 ft volt. A révnél 1801-ben még mindig az 1785. évi tarifát alkalmazták. 70 De a Dunából nemcsak haszna, hanem kára is származott a mező­városnak. 1775-ben pl. az árvíz akkora kárt okozott, hogy a város három­évi adómentességet kapott. 71 1781-ben az árvíz következtében sok ház összedőlt. 72 1789-ben a víz miatt „sem ki, sem be nem lehetett járni". 73 1803-ban a folyó által okozott kár 8179 ft-ra rúgott; a város egyévi adó­mentességet kapott. 74 1810-ig a Duna a partból hat öl szélességű sávot hordott el; a hajók vontatásához a kertek és épületek lerontásával kellett új utat kialakítani. A Duna már a révnél levő vendégfogadó egyik sarkát el is mosta. A további pusztítás meggátlására a serház fölött sarkantyú építését tervezték. 75 1825-ben a megye a földesurakkal tárgyalt egy töltés építéséről, mely a postautat és az „adonyi lapost" védené a víz ellen. 76 1826-ban azt ter­vezték, hogy az Iváncsai-vizet csatornával vezetik be a Dunába. A tervet — a jeges ár veszélye miatt — elvetették. Ehelyett a korábbi, megron­gált iváncsai töltést állították helyre. 77 1830-ban is napirenden volt a töltések javítása, erősítése, mely közmunkával és az uradalom hozzá­járulásával készült. 78 1833 januárjáig 3541 öl töltést építettek. 79 Ez sem

Next

/
Oldalképek
Tartalom