Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Farkas Gábor: Alsószentiván

hont a faluban. Más idegenek is tartózkodtak a községben huzamosabb ideig. A fogolytáborokból hadifoglyokat helyeztek ki az uradalmakba, de akadt belőlük néhány a kisbirtokosoknál is. Szluha Aladár uradalmában összesen 225 szerb és orosz hadifogoly dolgozott, akik a férficselédek munkáját végezték, de arattak és csépeltek is.

J08 A háborúban 25 alsószentiváni halt meg, 18-an kerültek hadifogságba, 3-an eltűntek. A háborúban tanúsított magatartásukért 41-en bronz vitézségi érmet, 8-an kisezüst érmet, 5-en pedig nagyezüst érdemérmet kaptak.

109 Az 1918—1919. évi forradalmi mozgalmak az agrárszegénység körében éreztették hatásukat Alsószentivánban. Az osztályellentétek a birtokosok és a napszámosok, valamint a gazdasági cselédség között igen nagyok voltak, de éppen a cselédség nagy száma, a mindenható uradalom kereteihez való állandó tartozás a radikális cselekvéstől visszatartotta a szentiváni embereket és egyben a forradalmi indulatokat is elfojtotta. Mindez megmutatkozott a demokratikus, majd a népi szervek összetételében is. A nagybirtokosok keze ugyanis különböző csatornákon elért a Nemzeti Tanácsba, az agrárszegénység különböző szervezeteibe, sőt a Munkás- és Földműves Tanácsba is. A járási és a megyei intéző bizottság tagjai az alsószentiváni tanácstagoknak kizárólag az osztályhelyzetét szemlélték, így megválasztásuk ellen kifogást nem is emeltek. Kiderült, hogy a községi Munkás- és Földműves Tanács 10 tagja közül 7 az uradalom embere volt. 1919. április 10-én a következők lettek a tanács tagjai: Szabó Antal, Marton Vince, Bíró János, Csapó Pál, Katona József, Balikó János, Szántó István, Mészáros István, Ruskovics István és Biber István.

110 A községi direktórium elnökévé a sárbogárdi járási Munkás-, Katona és Földműves Tanács intéző bizottsága Papp József napszámost nevezte ki, aki az uradalomtól függő embereket a tanácsban sakkban tartotta.

111 A községházán maradt, mint az adminisztrációs ügyek vezetője, Kálóczy József jegyző is. A járási politikai biztos, Kalmár Sándor több ízben megjelent a községben, és tanácsokat adott a szocializálási folyamat ütemére, a községi politikai eseményeket pedig a direktórium elnökével közösen vitatták meg. A községben ellenállást váltott ki a Kormányzótanácsnak az a rendelete, mely szerint a közélelmezésre igénybeveendő terményt, és az állatállományt leltárba kell venni. A kisbirtokosok ezt az intézkedést egyértelműen a javak elkobzásának tekintették. így több mint 100 fejőstehénnek a mentesítését kérték, sőt azt is megjegyezték, hogy a községben és a pusztákon sertésvész folytán sok állat elhullott, így a sertések helyett juhokat fog levágni a lakosság. Kérik a tanácsszerveket, hogy a juhállományt közellátási célból ne vegyék igénybe, illetve, ha erre okvetlen szükség lesz, akkor csak 5%-át szállítsák el.

LI2 Köztudomású azonban, hogy a Tanácsköztársaság alatt a kisbirtokosoktól sem gabonát, sem élő állatot nem rekviráltak. Közélelmezésre kizárólag a szocializált nagybirtokok szállítottak termékeket.

11:5 Az ellenforradalom felülkerekedése augusztus első napjaiban végbement. A régi képviselő-testület a hatalmat, a politikai és közigazgatási ügyek irányítását átvette a Munkás- és Földműves Tanácstól. Ügy látszott, hogy a régi rendszer restaurálása Alsószentivánon nem követel véráldozatot. Helyi atrocitások nem is voltak. Augusztus 12-én azonban megérkezett egy fehértisztekből álló különítmény, amely minden indok nélkül bosszút akart állni a proletárdiktatúra községi vezetőin. Elfogták Papp