Fejér Megyei Történeti Évkönyv 12. (Székesfehérvár, 1978)
Tanulmányok - Erdős Ferenc: A polgári forradalom és szabadságharc története Fejér megyében 1848 – 1849
A lőszerek gyártása is folytatódott, az Országos Honvédelmi Bizottmány puskaport és ónt szállított a megyébe. A népfelkelők közé beállították a csendbiztosokat és pandúrokat. Salamon a honvéd zászlóaljak feltöltéséről sem feledkezett meg, a toborzást kiterjesztette a nemzetőrökre is. Főként az önkénteseket hívta fel sorkatonai szolgálatra. 181 A Székesfehérváron és környékén összevont haderő napról napra növekedett. Szeptember 19-én 7—$000 főnyi katonaság, szeptember 24-én — amikor Perczel Mór Zrínyi-csapata Martonvásáron állomásozott — már 13 767 ember és 1864 ló ellátásáról kellett gondoskodni. A magyar sereg élelmezését a törvényhatóságok vezetői nem tudták zökkenőmentesen biztosítani. Az 5000 Győr megyei nemzetőr megérkezése tovább súlyosbította a helyzetet. Előfogatok hiányában a gabona őrlése nem volt biztosított, a megye által berendelt fuvarosok késve vagy egyáltalán nem érkeztek meg. A gabona és a liszt iránti kereslet megnövelte a piaci árakat. Megtiltották a gabona és az élelmiszerek fölvásárlását, maximálták a liszt árát. Holtsche vezérőrnagy összeíratta az élelmiszerek mennyiségét. Az összeírok 933 q lisztet és 2818 pozsonyi mérő búzát találtak a városban. A pesti katonai élelmiszer-raktárból 1000 q lisztet szállítottak Fehérvárra ,,a fáradt, fegyveres nép" jobb ellátásának biztosítására. Csányi arra hívta fel a megye vezetőinek figyelmét, hogy az ország pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a Jellasics ellen összevont hadak központi ellátását, a városnak és a megyének kötelessége az élelmezés megszervezése. Batthyány is hasonló értelemben rendelkezett, a megyebizottmány megalakította a hadsereg élelmezésére ügyelő választmányt. 182 A fehérvári tábor hangulata „lelkesült", de az állandó visszavonulás következtében nyugtalanság, elégedetlenség jellemezte. Az önkéntes nemzetőrök felszerelése hiányos volt; a somogyiak jelentős részét nem lehetett a táborban elhelyezni, házakban szállásolták el az „ingben, gatyában" érkezőket. A Nádor- és Malom-csatorna vonalának biztosítása mellett a Duna jobb partjának védelmét sem hanyagolta el a magyar hadvezetés. Batthyány Görgeyt Szolnokról a fővárosba rendelte, és kinevezte Csepelsziget katonai parancsnokává. A szigeten levő polgári hatóságokat alárendelte az őrnagynak, aki a hazaárulókat, az engedetlen és feladatukat nem teljesítő tisztviselőket haditörvényszék elé állíthatta. 183 Görgey szeptember 25-én érkezett Szigetújfalura. Egysége 1 zászlóaljból és tüzérségből állt. Megérkezése után 2 századot és 8 ágyút szálláshelyén, Lórév térségében pedig 4 / 2 üteggel megerősített 2 századot helyezett el. „A szigetet meg fogom tartani! A földnép hangulata jó" — írta Batthyánynak. Görgey Csepel-sziget parancsnokaként szervezte a dunai átkelőhelyek védelmét. Lőfegyvereket, sáncoló eszközöket szállíttatott Pestről Adonyba. Maroknyi zászlóalját (600 fő) a verbászi táborból Dunaföldvár térségébe megérkezett s 1505 főből álló Hunyadi-csapattal erősítették meg. 18 ' 1 A honvédsereg szervezéséről szóló eredmények, a toborzás során tapasztalt lelkesedés és a megyékből érkező „legjobb tudósítások" hatására Batthyány a nemzeti ellenállás és szabadságküzdelem fokozódásáról számolt be a nádornak: ,,.. . el vagyunk határozva, az országot még azon esetben sem adni fel, ha Jellasics Budapestet bevenné". 18j Természetesen nemcsak az ügyvezető miniszterelnök, hanem az Országos Honvédelmi
